Szily L√°szl√≥ fant√°zi√°j√°nak hangzik, de val√≥ban l√©tezŇĎ technika a vidr√°s hal√°szat. De alig maradt m√°r, aki csin√°lja.

Banglades mangrovemocsaraiban idom√≠tott vidr√°k terelik a halakat a foly√≥kba engedett h√°l√≥kba, a hal√°szok √≠gy sokkal t√∂bbet tudnak fogni, mint vidr√°k n√©lk√ľl: √©jszak√°nk√©nt, amikor a legjobb a fog√°s, 4‚Äď12 kil√≥ hal, r√°k √©s garn√©la is √∂sszej√∂n.

De a t√ļlzott √ľled√©kesed√©s, a foly√≥kba mos√≥d√≥ olaj, √©s a rizsf√∂ldekrŇĎl lecsorg√≥ rovarirt√≥ miatt egyre kevesebb a hal. Mohammed Mostafa Feeroz bangladesi zool√≥giaprofesszor 25 √©ve tanulm√°nyozza a vidr√°s hal√°szokat, 500 csal√°d helyett m√°r csak 150 tud meg√©lni belŇĎle. K√©t √©vtizedet j√≥sol m√©g a k√ľl√∂nleges technik√°nak, mielŇĎtt v√©ge lesz.

Nemcsak a k√∂rnyezetszennyez√©s van a hal√°szok ellen, hanem az eg√©sz modern vil√°g. A h√ļszas √©veben j√°r√≥ Vipul Biswas vidrahal√°sz-csal√°db√≥l sz√°rmazik, ŇĎ is bor√ļl√°t√≥: ‚ÄěHa nincsenek halak, nincs √©rtelme a vidr√°s hal√°szatnak. N√©zz√©k csak meg a csal√°dom helyzet√©t. A testv√©reim mind tanulni akarnak. Nem akarnak lej√∂nni a foly√≥ra, hogy hal√°sszanak. Ha tanulnak, nyilv√°n elk√∂lt√∂znek majd a falub√≥l, hogy jobb munk√°t tal√°ljanak, vagy nagykereskedŇĎktŇĎl vesznek halat, hogy tov√°bbadj√°k.‚ÄĚ

Advertisement

A Biswas csal√°d havonta 250 doll√°r k√∂r√ľl (56 ezer forint) keres a kifogott halakb√≥l, ennek fele a vidr√°k etet√©s√©re megy: a k√©t felnŇĎtt √©s h√°rom fiatal √°zsiai kiskarm√ļ vidra (Amblonyx cinereus) napi 3‚Äď4 kil√≥ halat is felzab√°l.

Olyan vil√°g ez egy kicsit, mint az ecuadori j√©gb√°ny√°szat a Chimborazo gleccserein. KettŇĎt pislogunk √©s √∂r√∂kre v√©ge.

Advertisement

Forr√°s: AFP