Az elmúlt nyarakon mindig volt dal, ami emblematikussá nőtte ki magát: tavaly ott volt nemcsak a Get Lucky, de a Blurred Lines és az a nyomorult Wake Me Up is, két éve elmenekülni se lehetett a Call Me Maybe meg az agyonüthetetlen Gotye elől, de most nincsenek ilyen egyértelmű választások.

És ami van, azzal is meg vagyunk lőve.

A nyári sláger többek között attól is nyári sláger, hogy az emberrel akkor is folyton szembejön, amikor bebújna az elefántcsonttornyába, nem hallgat rádiót, nem jár diszkóba, de mégis. A fent említett számok például mind áttörték a falakat korábban, az idén viszont egy ilyen sem akadt. (A nyár kikerülhetetlen magyar slágeréről már itt írtam.)

Erre biztos van, aki azt mondja, hogy nyilván én öregedtem csak ki a popzenéből, de ez egyrészt csak részben igaz, másrészt egy igazi sláger pont attól az, hogy nem csak a 26 év alattiaknak szól. Az idei jelöltek közül valahogy egyik se lépte át a saját műfaja szabta korlátokat, volt sokfajta kisebb sláger, de stílusokon átívelő, igazi nagy világsláger az idén szerintem nem született. IIletve egy igen, a Happy, de azzal Pharrell már tavaly novemberben kijött, és a nyárra amúgy is lecsengett. Nem a Happy volt a nyár slágere, na. De akkor mi az? Én az alábbi jelölteket találtam.

Calvin Harris: Summer

Ez még nem is Harris legrosszabb arcát mutatja, de azért egy elég szégyentelen kísérlet a "hé srácok, fogadunk, hogy öt perc alatt összedobok egy nyári slágert?" mutatványra. A szintihang meg a szokásos suttyó pumpálás amúgy is uralta az egész EDM-fertőzte popzenét az utolsó három-négy évben, ez sokat nem tesz hozzájuk. Ma már egész fura belegondolni, hogy régen, az első lemeze idején Calvin Harris még tök jó arc volt.

Advertisement

Ariana Grande feat. Zedd: Break Free

Az amerikai pop új szupersztárja, Ariana Grande idén két slágerrel is nevez, közülük ez lett a nyárra időzítve, és hiába hallgattam meg épp az előbb, újra vissza kell rá léptetnem, mert már el is felejtettem. Ilyenből tényleg hallottunk már ezret, még a Summernél is nyilvánvalóbb iparosmunka.

Advertisement

Sia: Chandelier

Ahhoz képest, hogy a Billboard szerint ennek a számnak van "a legepikusabb kórusa" 2014-ben, azért ez sem ugrott be fejből most. Mondjuk tényleg erőteljes az a refrén, csak kár, hogy semmi nem történik ebben a számban azonkívül, hogy Sia kétségbeesve kiabálja, hogy "chandelier". Sia énekstílusa egyébként is idegesít, már rögtön a szám elején kibírhatatlanul modoros, amit művel (mintha Rihannát akarná utánozni), és ezt nem teszi jóvá azzal, hogy valóban jó hangja van. Egy ilyen nyomorettó hangulatú szám ne legyen már nyári sláger, pláne, ha arról szól, hogy valaki egy csilláron himbálózik.

Advertisement

Magic!: Rude

Egy szakítós, szomorú reggae-pop szám, kell ennél többet mondani? Jó, mondjunk: mintha ugyanez a megtört, melankolikus férfihang szólna a mai mainstream popszámok legalább felében. Csak ezt pont ráhúzták ilyen reggae-s alapokra, hát őrület, komolyan.

Advertisement

Nico & Vinz: Am I Wrong

Két afrikai származású, de már Norvégiában élő férfi alkotja ezt a duót, és ez a dal már tavaly letarolta teljes Skandináviát, idén pedig a világ többi részét. Van egy kis afropopos beütése ugyan, de igazából még ez áll a legközelebb eddig egy műfajoktól független slágerhoz, ráadásul sokkal ötletesebben hangszerelték, mint a vetélytársakat. Hogy mi a bajom vele mégis? Az, amit ez a kritika az előnyök közé sorol: az énekhang keresztezi Stinget Akonnal. Meg arra sem emlékszem, hogy úton-útfélen ez szólna a világban.

Advertisement

Coldplay: A Sky Full of Stars

Na jó, erre viszont tényleg emlékszem, hogy hallottam itt-ott, na de a Coldplay és a nyári sláger egy mondatban? Ne vicceljünk már, és ezen még Avicii stadion-pumpálós hozzájárulása sem segít. Sőt, ettől csak egyszerre lesz olyan, mint egy szabvány Coldplay-szám, meg egy szabvány EDM-szám egyszerre.

Advertisement

Clean Bandit feat. Jess Glynne: Rather Be

Vonósbetétek és house? Hát ez tényleg nagyon eredeti, úgyhogy az egész művészeti koncepcióját erre felépítő Clean Banditet még utálni is lehetne, de ezzel a számmal nincs komolyabb bajom: könnyed, jó hangulatú, egyáltalán nem zavar, ha szól a háttérben. És még játsszák is egész gyakran, de ez tipikusan az a dal, aminek se a címét, sem az előadóját nem tudja senki, és az azért elárul valamit.

Advertisement

Iggy Azalea ft. Charli XCX: Fancy

Biztosan van, aki nem tudja, hogy Iggy Azalea Iggy Poppal ellentétben lány, ráadásul ausztrál, és mindennek tetejébe elég irritáló is. Mégis, ebben a számban magához képest egész elviselhető, bár azért ez a megjátszott rajoskodás az ő esetében is idegesítő, Charli "Potyautas" XCX refrénje meg a máshol hallottuk már kategória.

Advertisement

Sam Smith: Stay With Me

Egy nyavalygós, klisés soul-pop szám, mint a nyár nagy slágere? Ne vicceljünk már.

Advertisement

Ed Sheeran: Sing

Ed Sheeran régen csak egy szomorú, gitáros kisfiú volt, azóta viszont már rendes popslágerekben utazik, ebben például maga Pharrell Williams segített neki. Kár, hogy a mutatvány már ott bukik, hogy a szám nyilvánvalóan nyúlja a legidegesítőbb, tényleg az Old Man's Pubot idéző megaslágert, a Long Train Runningot, amit nyilván mindenki hallott már százezerszer.

Advertisement

Egyébként az elmúlt egy-két évből tökre kedveltem ezt, de tulajdoképpen ezt is, sőt, még ezt is. Idén nehezen tudok választani a felhozatalból, de ti azért próbáljátok meg - melyik volt számodra a nyár slágere?

Fotó: AP Photo/Dave Martin