Tíz éve írom, hogy a Jobbik sose lesz képes többre a választásokon 15-20 százaléknál. Ez elvben igaz is lehetne: az ő világuknak nincs és szerintem nem is igazán lehet ennél nagyobb tudatos tábora. A gond azonban az, hogy a választások nem elvben dőlnek el, hanem a gyakorlatban.

Mindez arról jutott eszembe, hogy egy Kötél János nevű figura simán nyert tegnap a mezőtúri időközi választásokon. Oké, csak egy önkormányzati képviselői helyről volt szó, néhány százan szavaztak, alacsony részvétel mellett, országos jelentősége nem feltétlen kell legyen egy ilyennek. Egyvalami miatt mégis érdekes, ami történt. Éspedig amiatt, hogy MSZP-s – illetve bármilyen balos – jelölt híján kétpártivá egyszerűsödött a küzdelem. Jobbik vs. Fidesz. Hasonló történt Ózdon is, amikor az őszi polgármester-választáson másodjára úgy elverte a jobbikos Janiczák Dávid a kormánypárti ellenfelét, hogy csak úgy nyekkent.

Azt is régóta mondogatom, hogy egy ilyen kiforratlan demokráciában, mint amilyen a magyar, nem valaki mellett szavaznak az emberek, hanem szinte mindig valaki ellen. (Ezt még tartom.) Nem világnézetek és értékek mentén döntenek, hanem prostestálnak, azt szeretnék, hogy akinek megunták a pofázmányát, az takarodjon végre a pokolba. Érdemi különbség nincs, csak a nevek változnak. Hogy Gyurcsány vagy Orbán takarodjon, szinte részletkérdés.

(Igen-igen, tudom, hogy van egy-két millió állampolgár, akiknek vannak elveik és kötődésük is, de ők az alapot jelentik, nem pedig a mérleg nyelvét képezik. Most nem róluk beszélek.)

Az a helyzet, hogy ezzel a centrális erőteres baromkodással Orbán Viktor ugyan elég ügyesen és eredményesen lökte szét két oldalra az ellenzékét, ám az, hogy ezenközben ő maga egyre hatalmasabbra duzzad és egyre arrogánsabban viselkedik, járulékosan a proteszt intenzitását is csak fokozza, fokozza és fokozza. Nemcsak a bizonytalanok vannak napról napra többen, ezzel egyidejűleg a rezsimmel szembeni elégedetlenség és gyűlölet is folyamatosan növekszik.

Advertisement

A soron következő választásokig még nagyon sok idő van, következésképpen fogalmam sincs, hogy a protesztszavazók számának és arányának gyarapodása hova vezet végül. De azt Mezőtúr is mutatja: lehet, hogy a Jobbik-féle politikának nincs és nem is lesz több híve, mint amennyit eredetileg gondoltam, szavazója mégis sokkal-sokkal több is lehet. Elég, hogy van átjárás az ellenzéki szavazók jó része között, elég, hogy iszonyúan elegük van a Fideszből. És elég, hogy ebben a Fideszen kívüli pártmezőnyben senki más nem képes rendesen megszerveződni.

Hát, nem örülök, hogy tévedtem. Pontosabban, jobban örülnék, ha most tévednék.