Valaki kitalálta, hogy Timothy Dalton a legrosszabb James Bond, és aztán úgy maradtunk ezzel, mint azzal a hiedelemmel, hogy a Hubertus ihatatlan.

Merthogy George Lazenby legalább tudott bunyózni a méltatlanul alulértékelt Őfelsége titkosszolgálatában című 1969-es bukásban, míg Timothy Dalton azt sem tud, meg semmit sem, csak a szemöldökét táncoltatni és dühösen nézni, amivel fél évtizedre kinyírta a hidegháború végével amúgy is légüres térbe kerülő sorozatot.

Pedig Dalton jó eséllyel a valaha volt legjobb színész, aki James Bond szmokingjába bújhatott. És noha Shakespeare-színészként nyilvánvalóan nem jelentett számára túl nagy kihívást a legendásan összetett Bond-karakter megformálása, és nem is lehetett túlságosan motivált, mégis, a késő Roger Moore-i enerváltan vicceskedő filmek után (az 1979-es Moonraker gyerekeknek kifejezetten ajánlott) sikerült érzelmekkel feltöltenie a titkosügynököt. Persze kérdéses, hogy nem értette-e alapvetően félre a feladatot.

Az 1987-es Halálos rémületben a nyolcvanas évek legjobb Bond-filmje (a norvég A-Ha zenéjével), az 1989-es A magányos ügynök pedig mind közül a legegyénibb, tulajdonképpen egy korabeli bosszúmozik ihlette egész estés Miami Vice. A magányos ügynökben ugyanis Dalton Bondja kilép a titkosszolgálatból, hogy aztán ledarálja a kokainmaffiát. Igen, nem egy vulkán mélyén ülő IMF-vezérbe oltott, földrengéseket és Soros-ösztöndíjakat szóró világuralomra törő főgenya Bond ellenfele, hanem egy kokainbáró. Felfoghatatlan realizmus, nyilván ezért okozott széles körben csalódást. Pedig Timothy Dalton tényleg a Bondok Hubertusa. Íz, csín, tűz, cukor.

Advertisement

Mindenki győződjön meg róla: a Halálos rémületbent ma este 21:05-től adja a Duna a Bond-sorozatában (holnap délután ismétlés), A magányos ügynök pedig jövő héten lesz.

A hozzám hasonló Bond-főcímrajongóknak itt az 1987-es Halálos rémületben (The Living Daylights):


És az 1989-es A magányos ügynök (Licence to Kill) főcíme:


A vodka-martinit bekészíteni az estére. Felrázva, nem keverve, meglögybölve kis hubival.