Kev√©s dolog illusztr√°lja jobban, hogy micsoda atl√©t√°k a modern aut√≥versenyzŇĎk, mint hogy a londoni maratonon futott idej√©vel Jenson Button n√©gy olimpi√°n is megnyerte volna a maratont.

Az aut√≥versenyzŇĎk nem voltak mindig atl√©t√°k. √Čvtizedekig lehetett pocakosan √©s p√ļposan, szp√≠dezve √©s alkoholistak√©nt sikeresnek lenni. Az argentin Froil√°n Gonz√°lez p√©ld√°ul, aki a Ferrari 222 gyŇĎzelme k√∂z√ľl az elsŇĎt szerezte (az 1951-es brit Grand Prix-n), √≠gy n√©zett ki:

A k√©p jobb sz√©l√©n √°ll√≥ honfit√°rsa, Juan Manuel Fangio szint√©n nem tŇĪnik klasszikus √©rtelemben vett atl√©t√°nak ‚Äď az is volt a beceneve, hogy G√∂rbel√°b√ļ ‚Äď, pedig a sport egyik legnagyobb bajnoka volt, √∂tsz√∂r nyert vil√°gbajnoks√°got.

A hetvenes √©vekben v√°ltozott meg minden, ahogyan a viharosan fejlŇĎdŇĎ aerodinamika kor√°bban ismeretlen m√©retŇĪ erŇĎket √©bresztett az aut√≥kban, melyek v√©g√ľl az aut√≥versenyzŇĎk egyre kev√©sb√© renyhe test√©n csap√≥dtak le.

√ćgy n√©zett ki 1967 legjobb aut√≥ja:

Advertisement

√Čs √≠gy n√©zett ki 1978 legjobb aut√≥ja:

Hogy aztán így nézzen ki a 80-as, 90-es évek fordulójának legnagyobb bajnoka, Ayrton Senna:

Advertisement

M√°ra ott tartunk, hogy Fernando Alonso √©lŇĎ di√≥t√∂rŇĎ:

Jenson Button pedig 2 √≥ra 52 percet futott vas√°rnap a londoni maratonon. Ez olyan, mintha 21 √©s f√©l perc alatt k√∂rbefutn√°nk a Margit-szigetet ‚Äď majd ugyanebben a temp√≥ban m√©g h√©tszer. Valakinek, akinek nem ez a foglalkoz√°sa, √©s nincs mad√°rcsont√ļ, inas, felf√∂ldi teste, ez k√°pr√°zatos idŇĎ.

Advertisement

K√ľl√∂n√∂sen annak f√©ny√©ben, hogy Button az elsŇĎ n√©gy √ļjkori olimpi√°n ezzel bajnok lett volna.

Ath√©nban a g√∂r√∂g Spyridon Louis 2:58-cal nyert. N√©gy √©vvel k√©sŇĎbb P√°rizsban a francia Michel Th√©ato 2:59-et futott. 1904-ben St. Louisban, annyira lass√ļ volt a mezŇĎny, hogy Button f√©l √≥r√°t vert volna az amerikai Thomas Hicksre, aki 3:28-cal lett olimpiai bajnok. √Čs m√©g n√©gy √©vre r√° Londonban is h√°rom perccel az amerikai Johnny Hayes elŇĎtt v√©gzett volna az √©len, aki 2:55-tel nyert olimpi√°t.

Advertisement

√Črdekes m√≥don itt hatalmasat fejlŇĎd√∂tt a hossz√ļt√°vfut√°s. Az 1908-ban m√©g arany√©rmet √©rŇĎ 2:52-es idŇĎ az 1912-es stockholmi olimpi√°n az elsŇĎ t√≠zbe se lett volna j√≥.

Fotó: Stuart C. Wilson/Getty Images (Button)