Nek√ľnk itt a Cinkn√©l k√ľldet√©s√ľnk, hogy szem√©lyes √©lm√©nyeinket osszuk meg √Ėn√∂kkel, Dr√°ga Olvas√≥k! Sajnos nem t√∂rt√©nnek mindenkivel olyan csod√°s dolgok, mint Lacival, az√©rt most elmes√©lem, mit mondott nek√ľnk Kadark Adalbert bar√°tom tegnap √©jjel az 1-es villamoson.

Adalbert: K√©pzeljetek el egy olyan vir√°gcsokrot, ahol minden sz√°l vir√°g sz√°ra egy-egy dr√≥t. √Čs minden dr√≥t v√©g√©n egy k√∂v√©r anyajegy van. Azt√°n valaki elkezdi ezzel a csokorral cir√≥gatni a sz√°tokat. Eg√©szen addig, am√≠g hamm, be nem kaptok egyet!

Mi: Huhh

Adalbert: Lehet, hogy minden zacsk√≥ mazsol√°ban van egy h√≠zott anyajegy! Amiket levesznek az emberekrŇĎl, azokat biztos nem dobj√°k ki. Tal√°n √©pp a t√ļr√≥s palacsint√°tokba ker√ľlnek.

EgyikŇĎnk: Jaj Adalbert,√©n mostan√°ig t√∂kre szerettem a mazsol√°t!

Adalbert: Vagy csak k√©pzelted! Lehet, hogy engem is k√©pzelsz. Vagy √©n k√©pzellek titeket. Lehet, hogy most nem is itt vagyok, hanem otthon fekszem az √°gyon. Any√°m pedig egy vaddiszn√≥bŇĎr a falon.

Mi: √Ė√∂√∂√∂

Adalbert: Egy vaddiszn√≥bŇĎr. Vagy egy h√©liummal t√∂lt√∂tt vaddiszn√≥bŇĎrlufi. V√©kony zsineget k√∂t√∂k r√°, √©s leviszem s√©t√°lni az √Ėrs vez√©r t√©rre. Legal√°bb elkergetem vele azokat a h√ľlye √°rusokat az alulj√°r√≥b√≥l. Sik√≠tozva menek√ľln√©nek, port√©k√°jukat h√°trahagyva.