Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever

Elmondom, miért nem tartom igazán nagyra Tarantinót, majd többek között Franco Nero legendás nindzsafilmjét is bemutatom a rendező szíve helyén felhalmozott trashfilmek közül, azt, amelyből az államszocialista Magyarország megismerte a nindzsucut.

Advertisement

Hétfő: Ponyvaregény

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement

Dobáljatok meg baseballsapkával, én távolságtartó vagyok a feltétlen Tarantino-kultusszal szemben. Ha jól emlékszem, Quintilianus írta a szónoklattanában legfőbb tanácsként – de lehet, hogy Cicero mondta –, hogy „ragadd meg a gondolatot, és a szavak követni fognak". Nos, Tarantinónak jellemzően előbb vannak meg a szavai, és azokhoz próbál valami mondanivalót keresni, már ha próbál, mert a filmjei alapján – talán a Kutyaszorítóban a kivétel – mintha semmit nem gondolna a világról (ellentétben mondjuk egy olyan keményen ideológus rendezővel, mint Sidney Lumet, akinek minden filmje egy állásfoglalás). Ez pedig így kevés ahhoz, hogy valaki igazi nagysággá emelkedjen. Cassavettes szerint „csak azoknak a filmeknek van tétje és értelme, amelyek a rendező szívéből robbannak ki". Az a probléma, hogy Tarantino szíve helyén valószínűleg egy halom videokazetta hever. Ettől még a Filmbox Extrán 0:35-től látható Ponyvaregény a kilencvenes évek egyik legszórakoztatóbb filmje, amely visszahozta a kukából John Travoltát, és amely 1994-ben úgy ütött, mint egy adrenalininjekció a szívbe. Bármikor újranézhető a milliomodjára is ütős szövegek és az ízléses soundtrack miatt, csináljunk közben bármit, pucoljunk órát, szürcsöljünk Sprite-ot vagy falatozzunk Big Kahuna burgert. Egyszer az egyik cimborám az Ezékiel 25,17 idézésével ment át a Biblia-ismeretek vizsgán. Ha valaki kihagyja, „basszátok meg, akkor agyonlövöm a többi faszfejet is, basszátok meg". Zene.

Kedd: A nindzsa színre lép

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement

Az AMC-n 2:05-től nosztalgiázhatunk és újra megnézhetjük Franco Nero nindzsafilmjét, az 1981-es A nindzsa színre lépet. A gyerekkorunkat bearanyozó Cannon Groupnak, a kiöregedő akciósztárok, izraeli fegyverek és a pöccintéstől robbanások Firenzéjének a referenciafilmje. Elég, ha csak annyit mondok, hogy a Nyugattal csak a másolt kazettákon keresztül érintkező Magyarország ebből ismerte meg a nindzsucut. Úttörő nindzsafilm, amely színéről a visszájára fordítja a japán legendát, mert ebben megesik, hogy a japán fekete nindzsák rasszista alapon rekesztik ki a fehér, bajszos Franco Nerót a gyilkolás mesterei közül, aki a civil életbe visszatérve sámlival és dobócsillaggal gyilkol filippínókat Manilában. A rendező Menahem Golant ismerve nyilván azért, mert a Fülöp-szigeteken volt a legolcsóbb forgatni, de a Pepsi-reklámok és a kakasviadalok ideális hátteret biztosítanak a lefejezéseknek és a trapéznadrágra fröcskölő vérnek. Mindenképpen nézd meg, ha kételkedsz abban, Franco Nero valóban olyan sokoldalú színész-e, hogy neki mindegy, fehér nindzsaként vagy Árpád vezérként kell-e a távolba merednie.


Szerda: Fantomas

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement
Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever

A Film Plusz 2-n 15:20-tól az egyetlen arcú Luis de Funes ered nyomába idegbeteg Juve felügyelőként az ezerarcú Fantomasnak, akinek titokzatossága csak Habony Árpád szerepvállalásához fogható. A Fantomas gyerekkorom egyik kedvenc bűnügyi kalandfilmje, amely azóta sem fakult, de ezúton is jelzem a francia rendőrségnek és a Scotland Yardnak, hogy az égre-földre keresett szuperbűnözőt megtalálják az ELTE BTK első emeleti folyosói panteonjában, Marót Károly ókortörténész személyében, aki trezorként robbantotta a század eleji magyar filológiát, de nyilvánvaló, hogy ebből már a huszadik században sem lehetett megélni. Úgyhogy Marót titokban nyakékek és NATO-aranytartalékok rablásával tarthatta fenn magát és az Ókortudományi Értesítőt. További ikertornyok-kutatásaim itt.

Advertisement

Csütörtök: A hét mesterlövész

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement

Hollywood hőskorában még nem a Marvel-hősöket szedték össze egy filmre, hogy a mozipénztáraknál robbantsanak, hanem Yul Brynnert, Steve McQueent és Charles Bronsont, egy az "Amerika kapitány – Vasember – Mr. Fantastic" triónál pár fokkal tökösebb felállást. A Cinemaxon 20:00-tól vetített A hét mesterlövész a világ valaha volt egyik legnagyobb rendezője, Akira Kuroszava 1954-es A hét szamurájának magisztrális amerikai remake-je 1960-ból, amelyben hét csirkefogó gazember nagyjából egy marék kukoricalisztért vállalja el a minden betakarításkor visszatérő banditák által zaklatott falu védelmét. Ráadásul a parasztok méltatlannak is bizonyulnak a bizalomra, de a történet nem ér véget itt, mert a mesterlövészek egy idő után már a saját lelkükért küzdenek. „Miért? Miért?" – kérdezi elcsukló hangon a bagót köpködő banditavezér, az Eli Wallach alakította Calvera. Hát azért, amit Goethe írt a Faustban: „A lélek mélyén van egy ősi szikra, amely az igaz embert az igaz útra hajtja."

Péntek: Bosszúvágy

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement

A Bosszúvágy-szériát (1974–1994) minden évben egyszer újranézem, amikor republikánus filmnapokat tartok, a második részt itt, az ötödik részt itt méltattam heti műsorajánló-sorozatomban. Új olvasóknak: a Bosszúvágy a Pax Americana-vonal és az önbíráskodó citoyen-vonulat klasszikusa, amely elválaszthatatlan a New York-i bűnözési hullám 1970-es évekbeli tetőzésétől, amelyet itthon egyes városszociológiai munkákból, de még inkább a Kojakből ismerhetünk. A bosszúfilmek Mózese, a Charles Bronson alakította Paul Kersey a Film Plusz 2-n 21:00-tól élvezhető első részben konformista építészmérnökként indul, és mindig megpróbál visszailleszkedni, amíg meg nem erőszakolják/ölik a részenként éppen aktuális lányát/élettársát/feleségét a punkok/négerek/kábítószeresek. Szóval a Bosszúvágy-szériában mindenképp felfedezhetünk valami pedagógiai célzatú didaktikus ciklikusságot, de az önismétlésem túl nem lehet nem észrevenni egyfajta fejlődést: a bosszúvágyó kispolgár, Paul Kersey idővel újabb és újabb feature-öket vesz fel: a Bosszúvágy III. – A terror utcájában Kersey már akkora önbíráskodó, hogy a golyókat is maga önti, otthon. Az a kedvencem, de az első rész a legnívósabb.

Szombat: Még drágább az életed

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement

John McTiernan 1988-as stílusteremtő akciófilmjével, a Die Harddal megcsinálta egyik kedvenc karakterünket, az "emberek akcióhősét", a mezítlábas, atlétás, láncdohányos ikont, a cinikus John McClane-t, akinek mindig a fáj a feje, de sose olvasta a magazinok párkapcsolati tanácsadó rovatát. A Die Hard egy csapásra a szupersztári státuszba emelte Bruce Willist, aki a második részben, az 1990-es, szintén karácsonyi Még drágább az életedben is rosszkor van rossz helyen, de hát erről szól az élete. Az RTL Klubon 21:00-tól láthatjuk a trilógia középső darabját (az absztinenseknek készült negyedik és ötödik rész létezését egyszerűen nem ismerem el), amelyben ismét feltűnik Franco Nero, aki magabiztosan hozza a szivarozó Esperanza tábornokot, amíg McClane egészen Magyarországig nem robbantja. A film elején a tévé előtt meztelenül jógázó terrorista a komplett Die Hard-széria legérthetetlenebb betétje, egy sokkoló közjáték, ami szerintem csakis fogadásból kerülhetett be.

Vasárnap: Kincs, ami nincs

Illustration for article titled Tarantino szíve helyén egy halom videokazetta hever
Advertisement

Tessék előkészíteni vasárnap kora estére egy kiló banánát, mert másfél óra café, café, café jön a Film+-on 17:55-től. A Kincs, ami nincs Goethe kedvence, tudjuk, mióta megírta ezt Eckermannak. De nem is csoda, hiszen a Bud Spencer–Terence Hill-életmű egymaga a teremtés fele (Bujtor István és Újréti László magyar hangjával, persze). És akkor még tegyük hozzá kettejükhöz ezúttal Anulu figuráját Székhelyi József zseniális szinkronteljesítményével, hiszen fantasztikus, ahogy a verseket író-szavaló, kifinomult színész-Lettre-értelmiségi lehozta a világ legnagyobb hülyéjét. A trión túl említsük még meg az Amerikai nindzsa kopasz kertészét, a napfényes-csokolás szigeten felejtett Kamaszukát, aki Lezsák Sándorként ragadt a múltban, hiszen még negyven év után is a második világháborút vívja, miközben azóta Seiko kapitány lenyomta az órájával a világot és otthonában már villogó fényreklámok közt japán zsaruk és maffiózok vetik meg a gajdzsin Michael Douglast.

A Kincs, ami nincset a kurrens olasz kannibálfilmek (pl. Cannibal Holocaust) paródiájának szánták a nyolcvanas évek elején a San Franciscó-i homoszexuális szado-mazo szubkultúrából átemelt kalózokkal, de önállósította magát, akár Charlie O'Brien kapitány. A bennszülöttfalu varázslójáról mindig Kerényi Imre jut eszembe: csak a Puffin ad erőt és mindent lebíró akaratot, hogy ne röhögjem századszorra is halálra magam rajta.

Share This Story

Get our newsletter