70. évforduló van az idén – mármint a 2. világháború befejeződéséé –, érdekes lehet néhány fontos, de nem annyira ismert dolgot felidézni. Olvassátok el Gasparus történelmi leckéjét.

Hogy miért a 3. KHL-szezon harmadánál – sok tucatnyi meccs után – hibázott először a Slovan zenefelelőse, azt nem könnyű dekódolni. Talán, mert nem hiba volt ez, hanem poén? Ja, az történt, hogy az orosz helyett a szovjet szöveggel tolták le a himnuszt a vendég Jaroszlavlnak.

Ez Rjazanyban volt található, derül ki a Sovtime friss publikációjából. A szovjet állami ateizmus lényegét – szokás szerint egyfajta személyes történelmi kontextusba helyezve – ebben a néhány évvel ezelőtti tumblr-es posztomban ragadtam meg. Már ha megragadtam.

Nem azért, mert párttitkár volt, hanem azért, mert a rendszerváltás környékén olcsón lehetett hozzájutni az ilyenekhez. Almát azonban tudomásom szerint soha nem szállított benne. Ezt a képet úgy nézzétek, hogy ma már több posztszovjet tematika a Cinken nem lesz.

Hadd ne kelljen magyaráznom, miért. Én ezekkel az előadókkal szeretem a legjobban.

Orbán Viktor Putyin- és szovjetpárti Békemenetet szervez március végére. Mit csinálhat egy rendes magyar ember? Konkrétan támadjuk meg őket, és kergessük szét a szovjetbérenc fideszeseket, vagy van értelmesebb megoldás?

A témához illő nevű szovjet szobrász, Szergej Merkurov 1931-ben, a sztálini tombolás kellős közepén festette meg a cirill baszóábécét.