A Zabriskie Point a korhangulatot t√ľkr√∂zŇĎ hippi√©rz√©ses t√°rsadalomkritika, amelyet aj√°nlok mindenkinek, aki szereti a National Geographicot meg a Pink Floydot, √©s m√°r fant√°zi√°lt sivatagban szeretkezŇĎ szerelmesp√°rokr√≥l vagy egy sz√©trobban√≥ fridzsiderrŇĎl.

Ha még nem láttad volna egy nemzedék kultuszfilmjét, a végén a világ legszebb robbanásával, megnézheted ezen a héten szerdán 21:00-kor a TCM-en.

Michelangelo Antonioni a vil√°g egyik legjobb √©s legt√∂bbet √©rtelmezett filmje, az 1966-os Nagy√≠t√°s ut√°n forgatta elsŇĎ amerikai mŇĪv√©t. Az olasz szt√°rrendezŇĎ megszenvedett az amerikai st√ļdi√≥val, mint Szekeres Imre a sug√°rsz√©llel, de a k√∂telezŇĎ kompromisszumukon t√ļl nem hagyta mag√°t domesztik√°lni: hivat√°sos sz√≠n√©szek helyett mŇĪkedvelŇĎkkel dolgozott. √Čs mivel a dupla sajtburger helyett a Zabriskie Point a fogyaszt√≥i √©let sz√©trobbant√°s√°t aj√°nlja, kijelenthetj√ľk, hogy el√©g kem√©ny tartalmat hordoz, m√©g ha ezt kellŇĎen el is leplezi az eszt√©tiz√°l√°ssal.

A filmet k√©sŇĎbb azzal v√°dolt√°k, hogy meg√°gyazott a 70-es √©vek j√≥l√©ti terroristakultusz√°nak, amikor Nyugat-Eur√≥p√°ban (k√ľl√∂n√∂sen az NSZK-ban) unatkoz√≥ felsŇĎ k√∂z√©poszt√°lybeli fiatalok bark√≥ban, trap√©znadr√°gban √©s Adidas Overathban rontottak neki a fasizmusk√©nt azonos√≠tott tŇĎk√©s vil√°g szimbolikus int√©zm√©nyeinek √©s int√©zm√©nyes√≠tett embereinek. Tal√°n legjellemzŇĎbb akci√≥k√©nt a nyugatn√©met Sz√©les G√°bor, Hanns-Martin Schleyer elrabl√°s√°t nevezhetj√ľk, akit azt√°n egy z√∂ld Audi csomagtart√≥j√°ban tal√°ltak meg a rendŇĎr√∂k a n√©met‚Äďbelga hat√°ron. A t√∂rt√©net v√©gsŇĎ v√©ge az lett, hogy az unatkoz√≥ fiatalokb√≥l vagy elk√∂telezett szociol√≥gusokb√≥l professzionaliz√°l√≥dott terrorist√°kat lelŇĎtt√©k, mint a kuty√°kat (l√°sd a Baader‚ÄďMeinhof-csoport tagjait) a n√°luk is profibb kommand√≥sok, a kock√°zatos robbant√°sok √©s emberrabl√°sok helyett a hobbil√°zong√°sn√°l marad√≥kat meg hazapofozt√°k, hogy a hippidivat m√ļlt√°val yuppie-k legyenek.

Persze, ez el√©g cinikus cselekm√©nyes√≠t√©se az ut√≥√©letnek, √©s messzire is vezet. Mindenesetre a Zabriskie Point bemutat√°sa ut√°n Antonioninak a terrorista eszk√∂z√∂k ir√°nti hangs√ļlyozott bensŇĎ viszony√°r√≥l vitatkoztak ‚Äď de nem ebben, hanem a be√°ll√≠t√°sokban vannak a film erŇĎss√©gei.

Advertisement

Antonioni erŇĎsen reflekt√°lt a korabeli di√°kl√°zad√°sokra, egyetemfoglal√°sokra, ezek t√∂rt√©net√©t meg√≠rtuk a Page Not Foundon. Anno 15 √©vesen l√°ttam egy dokumentumfilmet a francia di√°kl√°zad√°sokr√≥l, √©s m√°shogy nem is tudtam volna elk√©pzelni magam h√ļsz√©vesen, mint trap√©znadr√°gban √ľvegeket dob√°lva, de amikor Antonioni a film elej√©n egy-egy felh√°borodott, t√°rsadalomkritikai "h√∂rr"-re pr√≥b√°lna k√©sztetni ‚Äď mint mikor hat√°svad√°szva sulykolni igyekszik a rendŇĎrsi brutalit√°st √©s stupidit√°st, pl. Karl Marxot Carl Marxnak jegyzŇĎk√∂nyvezik ‚Äď, az elsŇĎ h√°rom sz√≥, ami kirobbant belŇĎlem, a didaktikus, ban√°lis, d√ľh√≠tŇĎ. Ez a film elsŇĎ harmada. Ezzel szemben ami ut√°na j√∂n, a kivonul√°s, a szecesszi√≥, maga a filmfest√©szeti csoda.

A Zabriskie Point t√∂rt√©nete lapos dramaturgi√°j√ļ: az egyetemi zavarg√°sban lelŇĎnek egy rendŇĎrt. Mark (Mark Frechette, a radik√°list j√°tsz√≥ "sz√≠n√©sz" maga is gyakorl√≥ radik√°lis volt, 1975-ben b√∂rt√∂nben halt meg) keveredik gyan√ļba, mivel nem sokkal kor√°bban v√°s√°rolt pisztolyt. A fi√ļ elk√∂t egy kisrep√ľlŇĎt, azzal igyekszik min√©l messzebb menek√ľlni, be Death Valleybe, t√°vol a civiliz√°ci√≥t√≥l, ahol egy rovarok p√°rz√°si t√°nc√°t imit√°l√≥ rep√ľlŇĎg√©p-aut√≥ elŇĎj√°t√©kot k√∂vetŇĎen √∂sszeakad az aut√≥z√≥ Dari√°val (Daria Halprinnal). Ez a rovaros hasonlat (mondom, hogy National Geographic!) nyilv√°n h√ľly√©n hangzik, de a filmet n√©zve menten √©rthetŇĎv√© v√°lik.

√Ėsszej√∂nnek, a filmt√∂rt√©net egyik legh√≠resebb szeretkezŇĎs jelenet√©ben egym√°s√©i lesznek Zabriskie Pointban, ami egy kisz√°radt, gipsszel √©s bor√°ttal (nem Borat) felt√∂ltŇĎd√∂tt, sz√©lf√ļtta egykorvolt ŇĎst√≥. Ily m√≥don, h√ľmm, az elveszett, elm√ļlt √Čden szimb√≥luma, szeretkez√©s√ľk pedig egy visszavonul√≥s visszat√©r√©si k√≠s√©rlet, amit Antonioni ‚Äď azzal, hogy m√©g egy tucat (eredetileg t√≠zezret szeretett volna!) ottani kr√©taporban dug√≥ p√°rt bev√°g ‚Äď kit√°g√≠t, egyetemess√© tesz, mitikuss√° n√∂veszt. Elk√©pesztŇĎ k√©pek. Mondhatni, hogy ut√°na a filmben nem sok minden t√∂rt√©nik, √©s ami igen, a v√©g√©n, abszol√ļt v√°rhat√≥. A Zabriskie Point tele van √ľresj√°rattal, amiben f√∂l√∂tt√©bb hasonl√≠t a h√©tk√∂znapi √©letre. Persze itt ellenvethetŇĎ, hogy filmet az√©rt n√©z√ľnk, mert √©ppen ki akarunk l√©pni a h√©tk√∂znapi √©letbŇĎl.

Advertisement

Antonioni jellemzŇĎje, hogy a klasszikus elbesz√©l√©st, a p√∂rgŇĎ t√∂rt√©n√©st absztrakci√≥val cser√©li fel, a dr√°mai cselekm√©ny hely√©re stagn√°l√°s, bizonytalans√°g ker√ľl, vagy csak egyszerŇĪen hi√°ny marad, hom√°lyos √©rz√©sekkel √©s hangulatokkal t√∂ltve ‚Äď ezt a filmszakot v√©gzett szerelmemtŇĎl tanultam ‚Äď, amivel szembes√ľlve a n√©zŇĎ k√©nytelen reag√°lni, azt kit√∂lteni, vagy ha m√°st nem, legal√°bb az eszt√©tiz√°l√°sban, a szuperlass√ļ felv√©telekben gy√∂ny√∂rk√∂dni, amelyhez a Zabriskie Pointban hozz√°j√∂n a zen√©t szerzŇĎ Pink Floyd.

A film bejez√©se a legjobb, ami filmv√°sznon t√∂rt√©nhet. Ez√©rt mindenk√©pp √©rdemes v√©gign√©zni. Mert maga a csoda a Careful with that Axe, Eugene a filmalbumra √ļjra f√∂lvett v√°ltozat√°val.