Aranyos k√©pvicc Sz√©chenyi mint mulatt √ļr, de a val√≥s√°g sokkal kir√°lyabb. A Haitit alap√≠t√≥ nyugat-afrikai f√©rfiak egy olyan korban lettek urak, amikor egy √ļr √ļgy √∂lt√∂zk√∂d√∂tt, mint kor√°bban soha. A k√©pen Toussaint Louverture, de v√°rjanak csak, am√≠g megpillantj√°k I. Henrik kir√°ly szatty√°nbŇĎr csizm√°j√°t!

Toussaint Louverture

Ňź volt az 1791 √©s 1804 k√∂z√∂tt zajl√≥ haiti forradalom vezetŇĎje, becenev√©n a Fekete Nap√≥leon, ellenfele √©lete v√©g√©n a konkr√©t Nap√≥leon. 1791-ben m√°r szabad emberk√©nt √°llt a francia Saint-Domingue gyarmaton kit√∂rt rabszolgal√°zad√°s √©l√©re ‚Äď a 18. sz√°zad v√©g√©nek leggazdagabb gyarmat√°b√≥l, Hispaniola sziget√©nek nyugati harmad√°b√≥l lett a mai Haiti.

Advertisement

A l√°zad√≥k szerencs√©j√©re Louverture katonai zseninek bizonyult, ut√≥daihoz k√©pest m√©g az orsz√°got is eg√©sz √ľgyesen vezette, m√©sz√°rl√°sok √©s p√©nzsz√≥r√°s helyett p√©ld√°ul √°llamk√∂zi szerzŇĎd√©seket k√∂t√∂tt. 1802-ben a franci√°k tŇĎrbe csalt√°k, Franciaorsz√°gba deport√°lt√°k, ott halt meg egy b√∂rt√∂nben, egy √©vvel k√©sŇĎbb.

Jean-Jacques Dessalines

Advertisement

Louverture helyettesek√©nt ŇĎ vitte gyŇĎzelemre a haiti forradalmat 1804-ben, azt√°n hamar kider√ľlt, hogy ebbŇĎl az orsz√°gb√≥l nem lesz olyan sikert√∂rt√©net, mint az √©szakabbra tal√°lhat√≥ nagyobb gyarmatb√≥l lett orsz√°gb√≥l, ahol n√©h√°ny √©vvel kor√°bban r√°zt√°k le a brit ig√°t. A verti√®res-i csat√°ban legyŇĎzte Nap√≥leon seregeit, majd gyorsan lem√©sz√°roltatta a feh√©r lakoss√°got, √©s I. J√°nos n√©ven cs√°sz√°rr√° koron√°ztatta mag√°t.

K√©t √©vvel k√©sŇĎbb mer√©nylet √°ldozata lett, a t√∂meg darabokra t√©pte a cs√°sz√°ri testet. D√©dunok√°ja, Cincinnatus Leconte sz√°z √©vvel k√©sŇĎbb r√∂vid ideig Haiti eln√∂ke volt.

Advertisement

Henri Christophe

Dessalines ut√≥dja m√©g Haiti elsŇĎ √©s egyetlen cs√°sz√°r√°n√°l is nagyobb m√©sz√°ros volt, vezet√©se alatt kett√©szakadt az √ļjsz√ľl√∂tt orsz√°g, ŇĎ az √©szaki r√©szt vezette mint I. Henrik kir√°ly.

Advertisement

A franci√°k alatt krŇĎzusi √∂sszegeket termelŇĎ cukorn√°d√ľltetv√©nyek termel√©kenys√©g√©t k√©nyszermunk√°val pr√≥b√°lta vissza√°ll√≠tani, ami nem vette ki j√≥l mag√°t a rabszolgas√°gb√≥l n√©h√°ny √©ve szabadult n√©p k√∂r√©ben. A cs√≥r√≥ orsz√°g k√∂lts√©gvet√©s√©t hatalmas palot√°kra k√∂lt√∂tte, n√©h√°ny √©ves uralma v√©g√©n √∂ngyilkos lett. De n√©zz√©k azt a csizm√°t, Sz√©chenyinek volt ilyen! Ut√≥dja, Jean-Pierre Boyer egyes√≠tette az orsz√°got.

Alap√≠t√≥inak fantasztikus √∂lt√∂zk√∂d√©si st√≠lusa ellen√©re Haiti t√∂rt√©nelme k√©t √©vsz√°zada tart√≥ vonatkatasztr√≥fa. Eln√∂k√∂k, kir√°lyok, dikt√°torok √©s cs√°sz√°rok v√°ltj√°k egym√°st heves temp√≥ban, az orsz√°g a nyugati f√©lteke legszeg√©nyebb pontja, aminek k√ľl√∂n j√≥t tett a 2010 janu√°ri √≥ri√°si f√∂ldreng√©s.

Akit √©rdekel az orsz√°g t√∂rt√©nelme, olvassa el Mark Danner h√°romr√©szes cikksorozat√°t, a Beyond the Mountainst (elsŇĎ r√©sz, m√°sodik r√©sz, harmadik r√©sz), ami a nyolcvanas √©vek v√©g√©n, a Duvalier-diktat√ļra ut√°ni interregnumon kereszt√ľl mutatja be a rem√©nytelen karibi harmadszigetet.