Iszony√ļ vicces lehetett 1988-ban nyakatekerten le√≠rni a magyar olvas√≥nak, hogy mi az a kapitalizmus. P. Szab√≥ J√≥zsef d√©l-koreai riportk√∂nyv√©bŇĎl k√∂vetkezik egy fergeteges r√©szlet.

A t√°vol-kelettel sokat foglalkoz√≥ √ļjs√°g√≠r√≥ 1987 december√©ben j√°rt Sz√∂ulban, hogy az elsŇĎ szabad eln√∂kv√°laszt√°sr√≥l tud√≥s√≠tson. √Člm√©nyeirŇĎl 1988-ban jelent meg Hodori √∂tkarik√°val c√≠mŇĪ k√∂nyve, a sz√∂uli ny√°ri olimpia idej√©n.

D√©l-Kore√°ban k√©t √©vvel kor√°bban volt a rendszerv√°lt√°s, mint Magyarorsz√°gon, b√°r az eln√∂kv√°laszt√°st pont a katonai hatalom jel√∂ltje, No Theu nyerte, az ellenz√©ki Kim Jongszam csak a k√∂vetkezŇĎ, 1993-as v√°laszt√°son tudott nyerni.

De a lényeg az, hogy P. Szabó így mutatja be Szöul már akkor is pompás bevásárlóközpontjait:

A d√©l-koreai fŇĎv√°ros legnagyobb √°ruh√°zaiban, a Lott√©ban, a Midop√°ban √©s a Sinszeg√©ben azonban szigor√ļan csak n√©zelŇĎdni szabad, v√°s√°rolni, fŇĎleg a kisp√©nzŇĪ vevŇĎnek a vil√°g√©rt sem. A mostans√°g n√°lunk is oly sokat emlegett piaci viszonyokhoz D√©l-Kore√°ban saj√°ts√°gosan hozz√°tartozik, hogy a nagy√°ruh√°zakban minden sokkal, de sokkal dr√°g√°bb, mint p√©ld√°ul a Mjongdong fŇĎutc√°j√°nak √©s sok-sok szŇĪk utc√°csk√°j√°nak kisebb-nagyobb maszekboltjaiben (hab√°r a ‚Äěmaszek‚ÄĚ sz√≥ itt pontatlan, mert Sz√∂ulban a nagy√°ruh√°z is maszek, ez term√©szetes, csak √©ppen a nagy√°ruh√°zak tulajdonosa rendszerint valamelyik nagy kereskedŇĎh√°z, amely nem t√©vesztendŇĎ √∂ssze a kiskereskedŇĎvel).

Advertisement

Vil√°gos!