Forronganak az egyetemek, vesz√©lyben √©rzik magukat a gyakorl√≥iskol√°k, indulatokat kavar a felsŇĎoktat√°si t√∂rv√©ny m√≥dos√≠t√°sa. A Cink is √≠rt t√∂bb ide v√°g√≥ t√©m√°r√≥l a h√©ten, √ļgyhogy a legegyszerŇĪbbnek az tŇĪnt, ha ezekrŇĎl az √ľgyekrŇĎl megk√©rdezz√ľk az √°llamtitk√°rt direktben.

A korm√°ny t√∂bb eddigi int√©zked√©se is az √∂nk√∂lts√©ges felsŇĎoktat√°s kiterjeszt√©s√©t eredm√©nyezte. Ez tudatos strat√©gia r√©sze, vagy a gazdas√°gi k√©nyszer dikt√°lta √≠gy?

Az √°llam feladatai k√∂z√© tartozik, hogy a gazdas√°got √©s a t√°rsadalmat ell√°ssa szakemberekkel, k√ľl√∂nben az nem lesz mŇĪk√∂dŇĎk√©pes. A felsŇĎoktat√°si strat√©gia kialak√≠t√°sakor azt kell megn√©zni, hogy mire van sz√ľks√©ge a t√°rsadalomnak az elk√∂vetkezŇĎ idŇĎszakban. Meg kell jelen√≠teni azokat a szakm√°kat, amiket a t√°rsadalom egy√©rtelmŇĪen ig√©nyel ‚Äď p√©ld√°ul m√©rn√∂k√∂ket, orvosokat, pedag√≥gusokat ‚Äď, ez√©rt minden √°llam √ļgy pr√≥b√°lja kialak√≠tani a felsŇĎoktat√°s√°t, hogy ez a szakemberg√°rda rendelkez√©sre √°lljon. Ha a pedag√≥gusk√©pz√©sben probl√©ma van, akkor be kell avatkozni, vagy a gazdas√°g ter√ľlet√©n is figyelembe kell venni, hogy mit ig√©nyelnek a v√°llalatok h√°rom-√∂t √©ven bel√ľl, √©s √≠gy lesznek olyan, az orsz√°g mŇĪk√∂d√©se szempontj√°b√≥l fontos szakm√°k, amelyeket t√°mogatni kell magasabb √°llami √∂szt√∂nd√≠jjal. Egy√©b szakm√°k megt√©r√ľl√©se j√≥, mint a jogi k√©pz√©sben, ahol ami√≥ta bevezett√ľk az √∂nk√∂lts√©ges k√©pz√©st, nem v√°ltozott a hallgat√≥k sz√°ma l√©nyegesen.

Miért akar akkor az állam az önköltséges képzésekbe is beleszólni?

Fontos tiszt√°zni, hogy amit a hallgat√≥ k√∂lts√©gt√©r√≠t√©s form√°j√°ban fizet, az az esetek t√∂bbs√©g√©ben nem egyezik meg a k√©pz√©s val√≥di k√∂lts√©g√©vel. Az √°llam az int√©zm√©nyt finansz√≠rozza, √©s ebbe beletartozik az infrastrukt√ļra fenntart√°sa, az oktat√≥k b√©re stb., ezek mind a hallgat√≥ √°ltal fizetett k√∂lts√©geken fel√ľl jelentkeznek. Ha egy szakra, teszem azt, csak t√≠zen jelentkeznek, akkor nem lehet akkora √∂sszeget elk√©rni a k√©pz√©s√©rt, amennyibe az val√≥j√°ban ker√ľl. A m√°sik indok, ha olyan k√©pz√©srŇĎl van sz√≥, ami nem el√©g komoly, vagyis nem ad kellŇĎen √©rt√©kelhetŇĎ diplom√°t a munkaerŇĎpiacon. Itt sem arr√≥l van sz√≥, hogy az √°llam meg akarja mondani, ki mit tanulhat, de a t√°rsadalom mŇĪk√∂dtet√©s√©hez √©s a felsŇĎoktat√°sba vetett bizalom √©rdek√©ben n√©ha sz√ľks√©ges beavatkozni ebbe. Ezt az int√©zm√©nyek vezetŇĎi √©s a szakmai szervezetek sem k√©rdŇĎjelezik meg, hiszen k√∂z√∂s √©rdek, hogy minŇĎs√©gi felsŇĎoktat√°sunk legyen. A jelenlegi szakstrukt√ļra 2005-ben j√∂tt l√©tre, akkor vezett√ľk be a bolognai rendszert, melynek voltak r√©szei, amiket nem j√≥l implement√°ltunk, ezeket kellett most korrig√°lnunk.

Advertisement

A t√∂rv√©nytervezet visszat√©rŇĎ kritik√°ja, hogy t√∂bb olyan szakot is megsz√ľntetn√©nek, amivel a Nemzeti K√∂zszolg√°lati Egyetem fel√© tereln√©k a hallgat√≥kat a t√∂bbi egyetem rov√°s√°ra.

Ez az √ľgy m√°r idej√©tm√ļlt egy kicsit, hiszen kedden a FelsŇĎoktat√°si Kerekasztal hozott n√©h√°ny d√∂nt√©st. A munkafolyamat √ļgy n√©zett ki, hogy febru√°r-m√°rcius folyam√°n a helyettes √°llamtitk√°rs√°g a Magyar Rektori Konferencia szakbizotts√°gaival egy√ľtt v√©gign√©zte a szakok list√°j√°t, √©s tettek egy szakmai javaslatot, amelyek k√∂z√ľl nem mindegyikben volt egyet√©rt√©s. Ide tartozott a nemzetk√∂zi tanulm√°nyok szak is, ahol nyitva maradt a k√©rd√©s, hogy alapszakon is folytat√≥djon-e a k√©pz√©s, vagy el√©g mesterszakon r√°√©p√≠teni az egy√©b tanulm√°nyokra. A kerekasztal kedden √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy az alapszakos k√©pz√©sre is sz√ľks√©g van, csak a tartalm√°t kell √ļjra √°ttekinteni. Teh√°t nem a korm√°ny l√©pett vissza, hiszen nem volt d√∂nt√©s, hanem csak nyitott k√©rd√©sek voltak, amiket a kerekasztal most eld√∂nt√∂tt. Megmarad a nemzetk√∂zi tanulm√°nyok szak, √©s megmarad a kommunik√°ci√≥- √©s m√©diatudom√°ny k√©pz√©s is, de ut√≥bbi nem is volt k√©rd√©s. A kivezet√©sre ker√ľlŇĎ szakokkal kapcsolatban is sz√ľks√©ges tiszt√°zni, hogy az adott szakok tartalma m√°s k√©pz√©sekbe be√©p√ľl, teh√°t nem tŇĪnik el nyomtalanul. Ilyen p√©ld√°ul a term√©szetv√©delmim√©rn√∂k-k√©pz√©s, amely alapszakon be√©p√ľl az agr√°rk√©pz√©sbe, a mesterk√©pz√©s viszont megmarad.

Folytat√≥dik a tendencia, miszerint cs√∂kkentik a felsŇĎoktat√°sban tanul√≥k sz√°m√°t?

Ennek a cs√∂kken√©snek objekt√≠v oka van, egyszerŇĪen √≠gy n√©z ki a demogr√°fia. √Čvtizedek √≥ta fogy a lakoss√°g, cs√∂kken a sz√ľlet√©sek sz√°ma. Tal√°n most kezd kicsit n√∂vekedni, de ennek 18 √©v m√ļlva lehet hat√°sa a felsŇĎoktat√°sban. A tavaly elfogadott felsŇĎoktat√°si strat√©gia elŇĎsz√∂r fogalmazza meg, hogy mi az a sz√°mszerŇĪ diplom√°s ar√°ny, amit biztos√≠tanunk kell. Ez a teljes n√©pess√©g nagyj√°b√≥l harmada, √©s a 30-34 √©ves koroszt√°lyban 2020-ig 35 sz√°zal√©kos ar√°nyt v√°llalunk, ezt a volt szocialista orsz√°gok k√∂z√ľl eddig csak a lengyelek teljes√≠tett√©k. Mi most 31-32 sz√°zal√©kn√°l tartunk. Ezt egyr√©szt a hallgat√≥k sz√°m√°nak n√∂vel√©s√©vel lehet el√©rni, de ezt jelenleg nem l√°tom indokoltnak, hiszen id√©n is ugyanannyian jelentkeztek felsŇĎoktat√°si int√©zm√©nybe, mint tavaly. M√°sr√©szt √ļgy, hogy az el√©g magas lemorzsol√≥d√°si ar√°nyon jav√≠tsunk: ez most 35 sz√°zal√©kos, ennyien nem fejezik be a tanulm√°nyaikat.

Advertisement

A hallgat√≥k sz√°m√°nak cs√∂kken√©se csak demogr√°fiai k√©rd√©s? Nemr√©g olvastam egy felm√©r√©st arr√≥l, hogy a legjobb gimn√°ziumok di√°kjainak t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©ge k√ľlf√∂ld√∂n szeretne tov√°bbtanulni.

√Čn is l√°ttam ezt, de ha a sz√°mokat n√©zz√ľk, a helyzet nem ennyire v√©szes. 2000-tŇĎl napjainkig megn√©zt√ľk, a magyar di√°kok h√°ny sz√°zal√©ka tanul k√ľlf√∂ld√∂n, √©s ez 15 √©v alatt nem v√°ltozott, most is k√©t-k√©t √©s f√©l sz√°zal√©k, mint akkor. N√©metorsz√°gban ez 6,5 sz√°zal√©k. Ezt √©n nem l√°tom bajnak, pl√°ne, ha k√©sŇĎbb hazat√©rnek. Az, hogy bevezetj√ľk 2020-t√≥l a k√∂z√©pfok√ļ nyelvvizsg√°t mint felv√©teli alapk√∂vetelm√©nyt, szerintem nem fog gondot okozni a mostani 13 √©veseknek. Eleve m√°r most is a felv√©telizŇĎk t√∂bbs√©g√©nek van nyelvvizsg√°ja, a t√∂bbieknek pedig ott a motiv√°ci√≥ a nyelvtanul√°sra. Az pedig ma jelentŇĎs probl√©ma, hogy a hallgat√≥k 10-15 sz√°zal√©ka nem tudja √°tvenni a diplom√°j√°t, mert nincs nyelvvizsg√°ja. Sz√°mukra az a motiv√°ci√≥, hogy b√°r el tudnak helyezkedni, a fizet√©s√ľk m√©gis alacsonyabb emiatt, √≠gy ŇĎk √°ltal√°ban egy √©ven bel√ľl leteszik a nyelvvizsg√°t. Ez√©rt is gondolom, hogy ez nem lesz probl√©ma a j√∂vŇĎben.

Nem gondolj√°k, hogy sok di√°kot elt√°ntor√≠t az √∂nk√∂lts√©ges felsŇĎoktat√°st√≥l, hogy akkor is vissza kell fizetni a di√°khitelt, ha nem siker√ľl befejezni az egyetemet?

Advertisement

Valamilyen motiv√°ci√≥ra sz√ľks√©g van. Vannak felm√©r√©sek, amelyek szerint a hallgat√≥ l√©nyegesen komolyabban veszi a tanulm√°nyait, ha ahhoz ŇĎ is hozz√°j√°rul, emiatt tett√ľk bele a t√∂rv√©nyjavaslatba p√©ld√°ul azt, hogy a hallgat√≥kat k√∂telezŇĎ √°tsorolni a magyar √°llami √∂szt√∂nd√≠jjal t√°mogatott k√©pz√©sbŇĎl az √∂nk√∂lts√©gesbe, ha nincs meg a 20 kredit √©s az int√©zm√©ny √°ltal meghat√°rozott √°tlag.

A konziszt√≥riumok bevezet√©s√©t el√©g sokan az egyetemek auton√≥mi√°ja elleni t√°mad√°snak tekintik, erre mi√©rt volt sz√ľks√©g?

Ezt a rektori konferencia javasolta, kezdettŇĎl fogva benne volt a felsŇĎoktat√°si strat√©gi√°ban. De n√©zz√ľk, mirŇĎl is van sz√≥ pontosan: jelenleg a kancell√°rnak v√©t√≥joga van a szen√°tus d√∂nt√©seire vonatkoz√≥an. Most ezt a jogot legal√°bb √∂t szem√©lyhez rendelt√ľk: ennyien kell egyet√©rtsenek az egyetemek strat√©giai d√∂nt√©seiben, mint p√©ld√°ul a rektor kinevez√©se vagy az egyetemi c√©gek alap√≠t√°sa. Akad√©miai √ľgyekbe viszont nincs belesz√≥l√°suk. De meg kell n√©zni p√©ld√°ul a n√©met egyetemeket, ahol a konziszt√≥riumok ottani megfelelŇĎi sz√©les k√∂rben elfogadott test√ľletek. Szint√©n fontos, hogy a konziszt√≥rium az int√©zm√©ny szakmai k√∂rnyezet√©bŇĎl v√°lasztott, nagy tekint√©lyŇĪ szem√©lyekbŇĎl √°ll, akik teljes m√©rt√©kben f√ľggetlenek. Teh√°t pont hogy nŇĎ az egyetemek auton√≥mi√°ja.

Advertisement

Mivel érvelne egy tanárnak és mivel egy diáknak amellett, hogy jobb lesz neki, ha megalakul a konzisztórium?

Roppant egyszerŇĪ a dolog: az egyetemek v√°llalati kapcsolatai el√©g alacsony szinten vannak. Jelenleg a teljes magyar felsŇĎoktat√°si rendszer √©ves kiad√°si fŇĎ√∂sszeg√©nek m√°sf√©l sz√°zal√©ka sz√°rmazik kutat√°s-fejleszt√©s√©rt kapott szerzŇĎd√©ses munk√°b√≥l, ami nagyon alacsony. Ezt √ļgy lehet n√∂velni, hogy az egyetemet t√©nyleges gazdas√°gi k√∂rnyezetbe helyezz√ľk, √©s ebben a konziszt√≥rium szakemberei tudnak seg√≠teni. Az amerikai egyetemek jelentŇĎs r√©sz√©n√©l p√©ld√°ul a bev√©tel komoly r√©sze sz√°rmazik egyfajta mecenat√ļr√°b√≥l, √©s ennek a t√≠pus√ļ ‚Äěfundraisingnek‚ÄĚ lehet a kezdem√©nyezŇĎje a konziszt√≥rium.

Mi volt az indok a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok s√ļly√°nak cs√∂kkent√©s√©vel a szen√°tusi szavaz√°sokn√°l? Mivel a H√ĖK-√∂kben hagyom√°nyosan erŇĎs a Jobbik, m√©g az is felmer√ľlt, hogy az ŇĎ s√ļlyukat akart√°k cs√∂kkenteni.

Advertisement

A m√ļlt h√©t p√©nteken kik√ľld√∂tt tervezetben val√≥ban benne volt, hogy az egyetem tudom√°nyos tev√©kenys√©g√©nek √©rt√©kel√©s√©ben, illetve az egyetemi c√©galap√≠t√°sok √ľgy√©ben a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok ne rendelkezzenek szavazatokkal. De nem is biztos, hogy az egyetem tudom√°nyos tev√©kenys√©g√©t a hallgat√≥knak kellene √©rt√©kelni√ľk ‚Äď legal√°bbis ez volt az indok. A FelsŇĎoktat√°si Kerekasztal azonban √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy √©rintetlen√ľl hagyja a H√ĖK-√∂k jogosults√°gait a szen√°tusban. Teh√°t itt szint√©n nincs m√°r √ľgy.

Mi√©rt akar a korm√°nyzat gyakorl√≥iskol√°kat elvonni felsŇĎoktat√°si int√©zm√©nyektŇĎl, amikor ezek jellemzŇĎen a sikeresebb, eredm√©nyesebb √©s n√©pszerŇĪbb iskol√°k k√∂z√ľl val√≥k?

Van egy korm√°nyrendelet, amely szerint fel√ľl kell vizsg√°lnunk az int√©zm√©nyekhez tartoz√≥ gyakorl√≥iskol√°k mŇĪk√∂d√©s√©t. A mintegy 70, a felsŇĎoktat√°shoz tartoz√≥ gyakorl√≥iskola k√∂z√ľl kilenc int√©zm√©nybe a fenntart√≥ egyetem nem vagy csak alig k√ľld hallgat√≥kat gyakorlatra. Ezen iskol√°k fenntart√≥inak √≠rtunk, hogy n√©zz√©k meg, mi ennek az indoka, √©s ha √ļgy l√°tj√°k, hogy egy√©bk√©nt a gyakorl√≥iskol√°knak az √°ltaluk val√≥ fenntart√°sa nem indokolt, akkor ezt vizsg√°ljuk meg. Fontos, hogy a d√∂nt√©s√ľnket mindenk√©ppen a v√©lem√©ny√ľk figyelembe v√©tel√©vel hozzuk meg. Teh√°t ha a gyakorl√≥iskol√°t fenntart√≥ egyetem azt mondja, hogy ennek ellen√©re sz√ľks√©ge van az iskol√°ra, akkor lehet, hogy nem v√°ltozik semmi. Ha az egyetem lemond r√≥la, √°tker√ľl a KLIK fenntart√°s√°ba. Vagyis sz√≥ sincs arr√≥l, hogy megszŇĪnn√©nek, csak egyik √°llami fenntart√°sb√≥l √°tker√ľln√©nek a m√°sik √°llami fenntart√°sba.

Advertisement

A t√ľntet√©sekn√©l visszat√©rŇĎ k√©rd√©s, hogy nem tudni, milyen hat√°stanulm√°nyok alapj√°n hoztak d√∂nt√©seket.

Ezek a megbesz√©l√©sek a rektori konferencia szakbizotts√°gaival t√∂rt√©ntek, nem a miniszt√©riumon bel√ľl. √Čs figyelembe vett√ľk a diplom√°s p√°lyak√∂vet√©si rendszerbŇĎl az elhelyezked√©sre √©s a j√∂vedelemre vonatkoz√≥ inform√°ci√≥kat, az elm√ļlt √©vek jelentkez√©si √©s felv√©teli ar√°nyait, a szakok k√∂z√∂tti t√°vols√°got √©s a k√©pz√©si szintek indokolts√°g√°t is.

Orb√°n Viktor 2012 december√©ben az √Ėtkertben azt mondta a di√°koknak, hogy nem lesznek keretsz√°mok. Hivatalosan val√≥ban nincsenek, de ettŇĎl m√©g a minimum ponthat√°rok √©s azok folyamatos emel√©se m√©giscsak ad keretsz√°mot, nem?

Advertisement

Nincsenek keretsz√°mok. AmirŇĎl itt sz√≥ van, az az int√©zm√©nyi kapacit√°ssz√°mokb√≥l √©s a magyar √°llami √∂szt√∂nd√≠jak maxim√°lt sz√°m√°b√≥l √°ll √∂ssze. Ezek a ponthat√°rok ink√°bb a hallgat√≥kat orient√°lj√°k. Az id√©n 280 pontra emelkedett a minim√°lis ponthat√°r, tavaly 260 volt, √©s a 2012-es meg√°llapod√°s r√©sze volt, hogy a minŇĎs√©get n√∂velni kell. De p√©ld√°ul a ponthat√°r al√° ker√ľlt mŇĪszaki ter√ľletre jelentkezŇĎk kedv√©√©rt hoztuk l√©tre a mŇĪszaki felsŇĎoktat√°si szakk√©pz√©si szakot, hogy ŇĎk se essenek ki a felsŇĎoktat√°sb√≥l.

Maradt a keddi kerekasztal után vitás kérdés?

Egy nyitott k√©rd√©s maradt, a doktoranduszk√©pz√©s √°talak√≠t√°sa. Az egy√©bk√©nt nagyobb r√©szben k√∂z√∂sen kidolgozott elk√©pzel√©sekkel a DOSZ nem √©rt egyet a visszafizet√©si k√∂telezetts√©g miatt. A meg√°llapod√°sunknak megfelelŇĎen ezeket a m√≥dos√≠t√°sokat kivett√ľk a t√∂rv√©nyjavaslatb√≥l √©s tov√°bb t√°rgyalunk a doktoranduszok k√©pviselŇĎivel.

Advertisement

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt