Nincs ügy – Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Cinknek

Forronganak az egyetemek, veszélyben érzik magukat a gyakorlóiskolák, indulatokat kavar a felsőoktatási törvény módosítása. A Cink is írt több ide vágó témáról a héten, úgyhogy a legegyszerűbbnek az tűnt, ha ezekről az ügyekről megkérdezzük az államtitkárt direktben.

A kormány több eddigi intézkedése is az önköltséges felsőoktatás kiterjesztését eredményezte. Ez tudatos stratégia része, vagy a gazdasági kényszer diktálta így?

Advertisement

Az állam feladatai közé tartozik, hogy a gazdaságot és a társadalmat ellássa szakemberekkel, különben az nem lesz működőképes. A felsőoktatási stratégia kialakításakor azt kell megnézni, hogy mire van szüksége a társadalomnak az elkövetkező időszakban. Meg kell jeleníteni azokat a szakmákat, amiket a társadalom egyértelműen igényel – például mérnököket, orvosokat, pedagógusokat –, ezért minden állam úgy próbálja kialakítani a felsőoktatását, hogy ez a szakembergárda rendelkezésre álljon. Ha a pedagógusképzésben probléma van, akkor be kell avatkozni, vagy a gazdaság területén is figyelembe kell venni, hogy mit igényelnek a vállalatok három-öt éven belül, és így lesznek olyan, az ország működése szempontjából fontos szakmák, amelyeket támogatni kell magasabb állami ösztöndíjjal. Egyéb szakmák megtérülése jó, mint a jogi képzésben, ahol amióta bevezettük az önköltséges képzést, nem változott a hallgatók száma lényegesen.

Miért akar akkor az állam az önköltséges képzésekbe is beleszólni?

Fontos tisztázni, hogy amit a hallgató költségtérítés formájában fizet, az az esetek többségében nem egyezik meg a képzés valódi költségével. Az állam az intézményt finanszírozza, és ebbe beletartozik az infrastruktúra fenntartása, az oktatók bére stb., ezek mind a hallgató által fizetett költségeken felül jelentkeznek. Ha egy szakra, teszem azt, csak tízen jelentkeznek, akkor nem lehet akkora összeget elkérni a képzésért, amennyibe az valójában kerül. A másik indok, ha olyan képzésről van szó, ami nem elég komoly, vagyis nem ad kellően értékelhető diplomát a munkaerőpiacon. Itt sem arról van szó, hogy az állam meg akarja mondani, ki mit tanulhat, de a társadalom működtetéséhez és a felsőoktatásba vetett bizalom érdekében néha szükséges beavatkozni ebbe. Ezt az intézmények vezetői és a szakmai szervezetek sem kérdőjelezik meg, hiszen közös érdek, hogy minőségi felsőoktatásunk legyen. A jelenlegi szakstruktúra 2005-ben jött létre, akkor vezettük be a bolognai rendszert, melynek voltak részei, amiket nem jól implementáltunk, ezeket kellett most korrigálnunk.

A törvénytervezet visszatérő kritikája, hogy több olyan szakot is megszüntetnének, amivel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé terelnék a hallgatókat a többi egyetem rovására.

Ez az ügy már idejétmúlt egy kicsit, hiszen kedden a Felsőoktatási Kerekasztal hozott néhány döntést. A munkafolyamat úgy nézett ki, hogy február-március folyamán a helyettes államtitkárság a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival együtt végignézte a szakok listáját, és tettek egy szakmai javaslatot, amelyek közül nem mindegyikben volt egyetértés. Ide tartozott a nemzetközi tanulmányok szak is, ahol nyitva maradt a kérdés, hogy alapszakon is folytatódjon-e a képzés, vagy elég mesterszakon ráépíteni az egyéb tanulmányokra. A kerekasztal kedden úgy döntött, hogy az alapszakos képzésre is szükség van, csak a tartalmát kell újra áttekinteni. Tehát nem a kormány lépett vissza, hiszen nem volt döntés, hanem csak nyitott kérdések voltak, amiket a kerekasztal most eldöntött. Megmarad a nemzetközi tanulmányok szak, és megmarad a kommunikáció- és médiatudomány képzés is, de utóbbi nem is volt kérdés. A kivezetésre kerülő szakokkal kapcsolatban is szükséges tisztázni, hogy az adott szakok tartalma más képzésekbe beépül, tehát nem tűnik el nyomtalanul. Ilyen például a természetvédelmimérnök-képzés, amely alapszakon beépül az agrárképzésbe, a mesterképzés viszont megmarad.

Advertisement

Folytatódik a tendencia, miszerint csökkentik a felsőoktatásban tanulók számát?

Ennek a csökkenésnek objektív oka van, egyszerűen így néz ki a demográfia. Évtizedek óta fogy a lakosság, csökken a születések száma. Talán most kezd kicsit növekedni, de ennek 18 év múlva lehet hatása a felsőoktatásban. A tavaly elfogadott felsőoktatási stratégia először fogalmazza meg, hogy mi az a számszerű diplomás arány, amit biztosítanunk kell. Ez a teljes népesség nagyjából harmada, és a 30-34 éves korosztályban 2020-ig 35 százalékos arányt vállalunk, ezt a volt szocialista országok közül eddig csak a lengyelek teljesítették. Mi most 31-32 százaléknál tartunk. Ezt egyrészt a hallgatók számának növelésével lehet elérni, de ezt jelenleg nem látom indokoltnak, hiszen idén is ugyanannyian jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, mint tavaly. Másrészt úgy, hogy az elég magas lemorzsolódási arányon javítsunk: ez most 35 százalékos, ennyien nem fejezik be a tanulmányaikat.

Advertisement

A hallgatók számának csökkenése csak demográfiai kérdés? Nemrég olvastam egy felmérést arról, hogy a legjobb gimnáziumok diákjainak túlnyomó többsége külföldön szeretne továbbtanulni.

Én is láttam ezt, de ha a számokat nézzük, a helyzet nem ennyire vészes. 2000-től napjainkig megnéztük, a magyar diákok hány százaléka tanul külföldön, és ez 15 év alatt nem változott, most is két-két és fél százalék, mint akkor. Németországban ez 6,5 százalék. Ezt én nem látom bajnak, pláne, ha később hazatérnek. Az, hogy bevezetjük 2020-tól a középfokú nyelvvizsgát mint felvételi alapkövetelményt, szerintem nem fog gondot okozni a mostani 13 éveseknek. Eleve már most is a felvételizők többségének van nyelvvizsgája, a többieknek pedig ott a motiváció a nyelvtanulásra. Az pedig ma jelentős probléma, hogy a hallgatók 10-15 százaléka nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Számukra az a motiváció, hogy bár el tudnak helyezkedni, a fizetésük mégis alacsonyabb emiatt, így ők általában egy éven belül leteszik a nyelvvizsgát. Ezért is gondolom, hogy ez nem lesz probléma a jövőben.

Advertisement

Nem gondolják, hogy sok diákot eltántorít az önköltséges felsőoktatástól, hogy akkor is vissza kell fizetni a diákhitelt, ha nem sikerül befejezni az egyetemet?

Valamilyen motivációra szükség van. Vannak felmérések, amelyek szerint a hallgató lényegesen komolyabban veszi a tanulmányait, ha ahhoz ő is hozzájárul, emiatt tettük bele a törvényjavaslatba például azt, hogy a hallgatókat kötelező átsorolni a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésből az önköltségesbe, ha nincs meg a 20 kredit és az intézmény által meghatározott átlag.

Advertisement

A konzisztóriumok bevezetését elég sokan az egyetemek autonómiája elleni támadásnak tekintik, erre miért volt szükség?

Ezt a rektori konferencia javasolta, kezdettől fogva benne volt a felsőoktatási stratégiában. De nézzük, miről is van szó pontosan: jelenleg a kancellárnak vétójoga van a szenátus döntéseire vonatkozóan. Most ezt a jogot legalább öt személyhez rendeltük: ennyien kell egyetértsenek az egyetemek stratégiai döntéseiben, mint például a rektor kinevezése vagy az egyetemi cégek alapítása. Akadémiai ügyekbe viszont nincs beleszólásuk. De meg kell nézni például a német egyetemeket, ahol a konzisztóriumok ottani megfelelői széles körben elfogadott testületek. Szintén fontos, hogy a konzisztórium az intézmény szakmai környezetéből választott, nagy tekintélyű személyekből áll, akik teljes mértékben függetlenek. Tehát pont hogy nő az egyetemek autonómiája.

Advertisement

Mivel érvelne egy tanárnak és mivel egy diáknak amellett, hogy jobb lesz neki, ha megalakul a konzisztórium?

Roppant egyszerű a dolog: az egyetemek vállalati kapcsolatai elég alacsony szinten vannak. Jelenleg a teljes magyar felsőoktatási rendszer éves kiadási főösszegének másfél százaléka származik kutatás-fejlesztésért kapott szerződéses munkából, ami nagyon alacsony. Ezt úgy lehet növelni, hogy az egyetemet tényleges gazdasági környezetbe helyezzük, és ebben a konzisztórium szakemberei tudnak segíteni. Az amerikai egyetemek jelentős részénél például a bevétel komoly része származik egyfajta mecenatúrából, és ennek a típusú „fundraisingnek” lehet a kezdeményezője a konzisztórium.

Advertisement

Mi volt az indok a hallgatói önkormányzatok súlyának csökkentésével a szenátusi szavazásoknál? Mivel a HÖK-ökben hagyományosan erős a Jobbik, még az is felmerült, hogy az ő súlyukat akarták csökkenteni.

A múlt hét pénteken kiküldött tervezetben valóban benne volt, hogy az egyetem tudományos tevékenységének értékelésében, illetve az egyetemi cégalapítások ügyében a hallgatói önkormányzatok ne rendelkezzenek szavazatokkal. De nem is biztos, hogy az egyetem tudományos tevékenységét a hallgatóknak kellene értékelniük – legalábbis ez volt az indok. A Felsőoktatási Kerekasztal azonban úgy döntött, hogy érintetlenül hagyja a HÖK-ök jogosultságait a szenátusban. Tehát itt szintén nincs már ügy.

Advertisement

Miért akar a kormányzat gyakorlóiskolákat elvonni felsőoktatási intézményektől, amikor ezek jellemzően a sikeresebb, eredményesebb és népszerűbb iskolák közül valók?

Van egy kormányrendelet, amely szerint felül kell vizsgálnunk az intézményekhez tartozó gyakorlóiskolák működését. A mintegy 70, a felsőoktatáshoz tartozó gyakorlóiskola közül kilenc intézménybe a fenntartó egyetem nem vagy csak alig küld hallgatókat gyakorlatra. Ezen iskolák fenntartóinak írtunk, hogy nézzék meg, mi ennek az indoka, és ha úgy látják, hogy egyébként a gyakorlóiskoláknak az általuk való fenntartása nem indokolt, akkor ezt vizsgáljuk meg. Fontos, hogy a döntésünket mindenképpen a véleményük figyelembe vételével hozzuk meg. Tehát ha a gyakorlóiskolát fenntartó egyetem azt mondja, hogy ennek ellenére szüksége van az iskolára, akkor lehet, hogy nem változik semmi. Ha az egyetem lemond róla, átkerül a KLIK fenntartásába. Vagyis szó sincs arról, hogy megszűnnének, csak egyik állami fenntartásból átkerülnének a másik állami fenntartásba.

Advertisement

A tüntetéseknél visszatérő kérdés, hogy nem tudni, milyen hatástanulmányok alapján hoztak döntéseket.

Ezek a megbeszélések a rektori konferencia szakbizottságaival történtek, nem a minisztériumon belül. És figyelembe vettük a diplomás pályakövetési rendszerből az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat, az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is.

Advertisement

Orbán Viktor 2012 decemberében az Ötkertben azt mondta a diákoknak, hogy nem lesznek keretszámok. Hivatalosan valóban nincsenek, de ettől még a minimum ponthatárok és azok folyamatos emelése mégiscsak ad keretszámot, nem?

Nincsenek keretszámok. Amiről itt szó van, az az intézményi kapacitásszámokból és a magyar állami ösztöndíjak maximált számából áll össze. Ezek a ponthatárok inkább a hallgatókat orientálják. Az idén 280 pontra emelkedett a minimális ponthatár, tavaly 260 volt, és a 2012-es megállapodás része volt, hogy a minőséget növelni kell. De például a ponthatár alá került műszaki területre jelentkezők kedvéért hoztuk létre a műszaki felsőoktatási szakképzési szakot, hogy ők se essenek ki a felsőoktatásból.

Advertisement

Maradt a keddi kerekasztal után vitás kérdés?

Egy nyitott kérdés maradt, a doktoranduszképzés átalakítása. Az egyébként nagyobb részben közösen kidolgozott elképzelésekkel a DOSZ nem ért egyet a visszafizetési kötelezettség miatt. A megállapodásunknak megfelelően ezeket a módosításokat kivettük a törvényjavaslatból és tovább tárgyalunk a doktoranduszok képviselőivel.

Advertisement

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Share This Story