Ez érzékeny téma nálam, elsőre mindig felkúrom magam, de aztán győz a józan ész, és csak vigyorgok, mint a vadalma. A bor sokkal durvább téma, mint a politika vagy akár a futball.

Nem igazán tudom egyébként, hogy mitől van ez, de hátha segítetek megfejteni. Nagyjából a 90-es évek közepe óta írok borról, véletlenül keveredtem ebbe a szubkultúrába, aztán benne ragadtam hosszú időre. Akkor még nem internet volt – a privát praxisomban –, így a sznobozást és a hasonlókat csak élő szóban, nem leírva kellett megtapasztalnom. Aztán amikor 2005-ben Uj Péterékkel elindítottuk a Művelt Alkoholistát – a történelmi hűség kedvéért: ketten kezdték Alföldi Merlot-val, én meg csatlakoztam –, gyorsan megdöbbentem. Akkora hörgés és gyalázkodás ment a posztok alatt eleinte, a regisztrációmentes időkben, hogy nincs arra szó. Mondhatjátok, hogy hiszen ez várható volt, lehet, én nem ismertem előtte a fórumos közegeket, így felkészületlenül ért a dolog. Hiszen mi csak jót akartunk, mégis annyi anyázást kaptunk a nyakunkba, hogy alig bírta szegény törékeny gerincünk. Egy szó, mint száz, azóta is érzékeny vagyok, ha agresszíven támad a tudálékos sötétség, még ha érteni is vélem, miért teszi.

Mindez arról jutott eszembe, hogy tegnap igazi trollmágnes cikket publikált a témában Kling József az Origo Táfelspiccén. Mi került egy palack boron tízezer forintba? – tette fel a filléres kérdést, és jól meg is válaszolta, kellő alapossággal, beszélt borásszal, kereskedővel, különféle emberekkel, akikkel ildomos, és a végén még fel is sorolt néhány kurva drága tételt, amik szerinte megérik horrorisztikus árukat.

Mindent megtett tehát annak érdekében, hogy a szakértő kommentelők összes típusa felbukkanjon a szöveg alatt. Lássuk csak.

Aki tisztában van a szerző motivációival, és olyan mélyen ismeri a kultúrát, hogy már pincében is járt; mondjuk a legdurvább kamut is sikerült beszopnia, de annyi baj legyen:

Célzott marketing cikk. Csak a felsorolt borászok tudnak jó bort készíteni a cikk írója szerint. Ez nehezen hihető. Ittam Egerben a VINCZE PINCÉSZET-ben SYRAH Biobort. Az egyik régi kolostorunk 800 éve leírt termesztési és készítési utasításai alapján készül. Hihetetlen élmény, egy más dimenziója a bornak. Gyakorlatilag kézműves-bor minőségű. A cikk írójának talán szét kellene néznie alaposan, ha ilyen "értékrend" típusú cikket akar írni.

Advertisement

Bio syrah nyolcszáz éves kolostori recept alapján, fasza. De ezért sem szívesen lennék Kling József helyében:

Ja és a 10000 Ft-ban még benne az ilyen szánalmas bértollnokok költsége is, kellenek az ilyen seggbenyalós cikkek,különben miből tartaná el magát ez az oldal.

És ő is belelát a szerző pénztárcájába:

"Minél érdekesebb, izgalmasabb a talajösszetétel," Én bevallom már itt megborzongtam, hiszen mindig hihetetlen érdekesnek és izgalmasnak találtam a talajösszetételt. Másrészt csontig benyalós fizetett hirdetés. Harmadrészt: "ha a magyar borok túlárazottak, annak a magyar vásárló az oka". Oké, most már értem, hogy hülye vagyok. Negyedrészt: elhiszem, hogy a borászok élete nem fenékig tejfel, de azért 27 bejelentett dolgozóval nehezen hiszem el, hogy "amiből elég kevés a borász haszna". Ráadás: ezek a buziságok, hogy "a bor személyisége", "puhítja a tanninjait" illetve az egész bor nyelv ("gömbölyded, igazi áfonyás, bazaltos ízek stb stb") miért csak a bornál van? Érdekes a sört tudják inni az emberek az ilyen elmebajok nélkül is. Jó? Jó! Akkor igyad.

Advertisement

Aki pláne átlát mindenkin:

Magyarországon az utóbbi időben mindenki borszakértő lett. Az igazi sznob borlovagságnál alább nem adja. Régebben mindenki a focihoz értett. A bor tényleg jobb valamivel ...

Aki még jobban átlát:

Hogy mi kerül 10 ezer Forintba? A köréje szőtt hókusz-pókusz.

A legnépesebb csapat mindig a proletároké. A cinikus:

Ha berúgni kell, akkor jó a 300 forintos Koccintós is. A legtöbbnek úgyis arra kell.

Advertisement

Az eggyel okosabb:

Egyik sem éri meg az árát. Csak azért tudják ilyen drágán adni, mert van néhány gazdag sznob, aki megveszi. 500 forintos bortól is klasszul be lehet rúgni...

A még eggyel okosabb:

Az átlag magyar borfogyasztónak fingja sincs róla mit iszik. Lehet bohóckodni, hogy déli lejtő, sok napsütés, alacsony csersav tartalom meg faszom. Igazából a második pohár után akár durbint sógort is ihatnának. A 10 rongy a sznobizmus múlandó illúziójának az ára, nem a boré.

Advertisement

A legkeményebb:

Ugyanaz a lötty van mindegyik üvegben,csak a címke más!

Ezek után muszáj jönniük azoknak is, akik kiröhögik a proletárt:

Akinek nem tetszik, vagy nem hiszi, annak ott a cimbora vagy a jóbarát 2 literes kiszerelésben. egészségére!

Advertisement

Vannak ám olyanok is, akik megbecsülik a szakértelmet:

Jó neked, neked sem kell még ezer forintot sem pazarolni borra, hiszen úgyse érzed a különbséget. Pár év gyakorlás után viszont ki lehet érezni a termőhely-különbséget, profi vakteszten megmondja a dűlőt is. A sör más tészta, mivel ott elsősorban a víz és az erjesztési technika számít, ezért elég jól reprodukálhatók az egyes sörök. De azért a sörrajongóknak sem mindegy, hogy kőbányait isznak vagy Duvalt.

A profi aztán úgy megmondja vakteszten tényleg, hogy a fal adja a másikat. Itt azonban valami félrecsúszott, a magyar borokat szokás túlárazottnak tartani, nem is értem, őt honnan szalajtották:

Aki a magyar borok magas árát kérdőjelezi meg, az nézzen szét előbb a spanyol, francia, olasz, portugál borok árain is, aztán kóstolja is meg őket, amik legtöbbször drágábbak a jó minőségű magyar boroknál is, viszont ezen külföldi borok minősége - egy-két kivételt leszámítva - az árukhoz képest a magyar "kannás borok" minőségét sem éri el! Ez a cikk, újfent csak a saját magyar értékeinket kérdőjelezi meg, nemzetközi kitekintés, vagy összehasonlítás nélkül pedig nem a valóságos igazságot szolgálja!

Advertisement

Ő viszont pontosan tudja, melyek a jó magyar borok. Igazából ő a kedvencem:

soproni kékfrankos.1.o.eredeti egri bikavér.1.o.villányi cabernet saugvinon.na ezek jó borok a többi pedig felfujt uri flanc

Jött egy szofisztikáltabb szakértő:

A tokaji aszút az édes szamorodnit meg a sárgamuskotályt tudom csak meginni nekem a többi vacak savanyú lötty.

Advertisement

Még egy aszús ember:

Hatputtonyos tokaji aszút literenként hétezerért meg lehet kapni. Sokféle bort ittam már: aki azt mondja, létezik az aszúnál jobb, az úgyis csak hazudik. Jelzem, egyszer Leedsben volt szerencsém egy többezer boros étteremben megnézni a felhozatalt, ajánlottak mindenféle chilei, ausztrál, meg marsi bort, ilyen hiper, meg olyan osztályon felüli cefréket. Belenyaltam ebbe-abba, mondom, elég volt ebből , igyunk bort is, tehát aszút kértem. Nos, ott nem hétezret kértek érte. Mármint egy pohárért. Szerencse, hogy a cég fizette.

És a végére a legszakértőbb szakértő, aki személyesen ismert egy nagy embert, tőle kapta a mindent ütő érveket:

C. Ronaldo nyilatkozta a Realba való rekordigazolása után, hogy egy focista annyit ér, amennyit fizetnek érte. Nyilván, ez a borokra is vonatkozik. :-) Biztos vagyok benne, hogy a magyar borok túlárazottak, másképp nem tudnák felvenni a versenyt a külföldi tételekkel. Megboldogult Zwack Pétertől hallottam személyesen, hogy azért árulja drágán az USA-ban az Unicumot, mert így azt hiszik, hogy jó.