A hét első nagy csillagászati eseményéről lemaradtam, de a másodiknál biztosra akartam menni, úgyhogy a napfogyatkozást az MTA parkolójába szervezett rendezvényen követtem végig.

Jó korán, kilencre kimentem a helyszínre, akkor még csak pár tucat ember lézengett a parkolóban, és nyugodtan ki lehetett próbálni minden eszközt és teleszkópot. Viszont ahogy elkezdett a napfogyatkozás egyre látványosabb méreteket ölteni, úgy jelent meg egyre több ember, a végén már kígyózó sorok álltak mindenhez. A csúcspontról – amit futballvébé-döntőket idéző izgalommal jelentett be a csillagász-narrátor – ezért jól le is maradtam.

A legnépszerűbb tárgyak a teleszkóp mellett a hegesztőüvegek voltak. Ezeken keresztül nemcsak látni lehetett a Napot, le is lehetett fényképezni, ahogy azt minden telefonos ember megtette. Naná, hogy én is.

Advertisement

Egy-egy ilyen üvegre elég sokat kellett vadászni, mivel jóval több ember jelent meg, mint amire a szervezők számítottak – több százan voltunk, köztünk rengeteg kisgyerek. Üvegből viszont keveset tudtak beszerezni, egy elcsípett beszélgetés szerint az utolsó darabokat Érdről hozatták a csillagászok. A dolgot az sem könnyítette meg, hogy a kérés ellenére többen magukkal is vitték a nagy nehezen megszerzett darabokat, és egyre kevesebb maradt szabad használatra.

Advertisement

Persze bosszantó volt a lenyúlt üvegekkel ácsorgó, azt zsebre vágó embereket látni, a Délelőtt Legidegestőbb Embere címet viszont nem ők nyerték, hanem a férfi, aki – miután sokadjára fejezték be a könyörgést a mikrofonba, hogy senki ne nézzen a Napba –, így kiáltott fel:

Nézd, Edina, úgy is látod, ha belenézel!

És belenézett.

A teleszkópokon és az üvegeken kívül voltak fóliázott szemüvegek is, illetve egy csomó camera obscura elvén alapuló megoldás is. Tésztaszűrőn és mindenféle lyukas tárgyakon keresztül kivetítve is figyelemmel lehetett követni a napfogyatkozást mértékét, de ezek sokkal kevesebb embert vonzottak, mint a teleszkópok. Nyilván nem is voltak olyan látványosak.

Advertisement

Megvillant a híres csillagászhumor is

A megfelelő távcsövekkel nemcsak a Hold szabálytalan kontúrját lehetett látni, hanem egy föld méretű napfoltot is. Ez egy olyan terület a csillag közel hatezer fokos felszínén, magyarázta az egyik csillagász a mikrofonba, amely pár ezer fokkal hűvösebb, mint a környezete. Ez úgy nézett ki, hogy az óriási sárga korongon volt egy kis fekete pötty.

Advertisement

A másik érdekes dolog, amit megtudtam, hogy a teljes napfogyatkozások csúcspontja változó ideig szokott tartani. Míg nálunk 1999-ben kábé 2 perc 21 másodpercig takarta ki a Hold a Napot, addig 2009-ben Kínában 6 perc volt a csúcs. Ennek az a magyarázata, hogy ha a Nap viszonylag távolabb esik a bolygónktól, a Hold pedig közelebb, akkor előbbi kisebbnek, utóbbi nagyobbnak tűnik, és így több időbe telik, amíg a csillag kibukkan a Hold mögül.

Ebben az évtizedben nálunk már nem lesz több napfogyatkozás, részleges sem. Két év múlva, 2017. augusztus 21-én az Egyesült Államokban lesz egy teljes legközelebb.