A quijangi sĂĄrkĂĄny több, mint 15 mĂ©ter hosszĂș volt, Ă©s ennek a hossznak a felĂ©t a nyaka tette ki.

Az 160 milliĂł Ă©ve Ă©lt ĂĄllat csontvĂĄzĂĄt 2006-ban talĂĄltĂĄk meg egy Ă©pĂ­tkezĂ©sen, de akkor mĂ©g nem lehetett tudni, hogy Ășj fajrĂłl van szĂł, ez csak egy most publikĂĄlt tanulmĂĄnyĂĄbĂłl derĂŒlt ki. Az ĂĄllat nyaki csigolyĂĄiban levegƑbuborĂ©kok voltak, ezĂ©rt ezek a csontok könyebbek voltak, Ă©s Ă­gy a növĂ©nyevƑ dinoszaurusz viszonylag könnyen tudta mozgatni - fƑleg vĂ­zszintesen, egy Ă©pĂ­tkezĂ©si daruhoz hasonlatosan - a nyakĂĄt.

Csak az ĂĄllat fejĂ©t Ă©s a hosszĂș gerincoszlopĂĄt talĂĄltĂĄk meg, a lĂĄbait viszont nem, a helyieket pedig a mitikus hosszĂș nyakĂș kĂ­nai sĂĄrkĂĄnyokra emlĂ©keztette a csontvĂĄz, innen jött a quijangi sĂĄrkĂĄny elnevezĂ©s.

A dinoszauruszt az egyik quijangi mĂșzeumban lehet megtekinteni.

via io9