Íme rengeteg kép és egy beszámoló az eladó üzlethelyiségről, amelynek a fél ország fejből vágja a címét, de jóval kevesebben látták belülről.

Talán a legendás, táblás reklám miatt lehet, hogy egy közepes belvárosi üzlethelyiségnek képzeltem a Vámház körút 9-et, nem pedig egy óriási hodálynak és zsibvásárnak, két bejárattal, raktárral, kiszolgáló helyiségekkel, harminc fős személyzettel.

Ezt az üzlethelyiséget hirdette ma meg egy újabb zseniális hirdetéssel Klapka György, és miután a tulajdonos abszolút készségesnek mutatkozott arra, hogy megmutassa nekünk, azon kaptam magam, hogy a fotós szerepét betöltő NAK-kal keressük a házat a Vámház körúton. A 9-es szám alatt mindjárt két bejárat: az egyik egy belső udvarra nyílik, ahol valami mosóporos termékbemutató emlékeztet arra, hogy Klapka szeret több lábon állni, a másik ajtó az üzlethelyiségbe vezet.

Advertisement

Az antik tárgyakkal, ékszerekkel, festményekkel, bútorokkal, étkészletekkel, és még tudom is én, mi mindennel tömött helyiségeken át kísérnek beosztottjai a Főnökhöz, akinek nincs külön irodája, hanem a birodalma leghátsó zugában ül az asztalánál, általában nem egyedül.

Mielőtt azonban beszélnénk vele, végigjárjuk az egész komplexumot, biedermeier (de az is lehet, hogy empire) székek, ezüst étkészletek és tájképek között botladozva, a pincében azonban egy cukrászda díszletei közé bújtatott számítógépszervíz jön szembe, ahogy azt Klapkától az ember el is várja.

Advertisement

Klapka György nyilvánvalóan hatalmas nagy király, én is a reklámja révén találkoztam a jelenséggel először, de sokáig csak az ügyeskedő vállalkozót/bulvárszereplőt láttam benne, hosszabb időnek kellett eltelnie, hogy rájöjjek, milyen püspök arc is valójában. Igazából ezzel a tavalyi interjúval zártam végleg a szívembe, ez tényleg tökéletes az első betűtől az utolsóig.

De már eleve az, hogy 86 évesen nem is érti, amikor azt kérdezem tőle, hogy miért nem hagyja a fenébe a vállalkozásait, és élvezi a békés öregkort. Mert aki nem tudná, Klapka csak a zálogházasdit passzolná le, ezenkívül még ott van neki a biodió-gazdasága, a reklámügynöksége, a crosspályája, a telkei, és ez három embernek is elég szerinte.

Advertisement

Az üzletet először három éve hirdette meg, most pedig ismét. Korábban egy komolyabb jelentkező volt, aki az egész üzletet át is vette volna, de végül nem volt annyi pénze (400 millió a helyiség és félmilliárd az antik áruállomány). De bárkinek eladná a helyiséget, ami a háború előtt pékség volt, most meg Klapka szerint bármire alkalmas, "felőlem még kuplerájt is csinálhatnak belőle."

Láthatóan untatja is a téma, sokkal lelkesebb lesz, amikor Falus Ferencről vagy a biodióról beszélhet: a dió ugyanis nagy üzlet, mindig van rá kereslet - most épp a legtöbbet Oroszországba szállít. Csak hát ezzel is sok munka van: mosni, szárítani stb., és csak az a gépsor, amivel ezeket végzik, egymilliárd forint. Viszont annyira megfogta a cserdi polgármester "köcsögmentesítő" programjának sikere (a korábban rossz hírű, cigány többségű falu lakói ma megélhetésszerűen zöldséget termelnek, és gyakorlatilag megszűnt a bűnözés), hogy novemberben levisz nekik harminc diófát, és meg is tanítja őket a diótermesztésre.

Advertisement

Addig is kellene azonban kezdeni valamit ezzel az üzletházzal, meg a benne lévő sok-sok műtárggyal. Azt még megtudjuk, hogy nem igaz, hogy Klapka a fiára akarta volna hagyni az üzletet, meg a forgalommal sincs baj (egyedül az arany iránti kereslet esett vissza kicsit), egyszerűen csak unja. Lehet, hogy 86 évesen én is unnám.

További képeink a Klapka-birodalom Vámház körúti központjáról:

Advertisement

Advertisement

Advertisement

Advertisement

Advertisement

Advertisement

(Fotó: Nagy Attila/Cink)