Gazdas√°gi tartalom a Cinken, ilyen is ritk√°n van! De itt volt az ideje. N√©h√°ny nappal ezelŇĎtt jutott eszembe, hogy k√©ne eff√©le ‚Äď amikor a Financial Times szinte megdics√©rte a magyar gazdas√°gpolitik√°t ‚Äď, √©s megkerestem kedvenc makroelemzŇĎmet, a portfoli√≥s Mad√°r Istv√°nt.

Hiszen az elhabonyiz√°l√≥dott korm√°ny elhabonyiz√°l√≥dott kommunik√°ci√≥ja nemcsak a Quaestor- √©s az egy√©b √ľgyekrŇĎl tereli el a figyelmet ‚Äď m√°r amennyiben ez igaz, √©n ugyanis nem hiszek a gumicsonttaktika mindenekfelettis√©g√©ben ‚Äď, hanem minden m√°sr√≥l is. P√©ld√°ul, hogy m√≠g p√°r √©ve m√©g mindenki apokalipszist vizion√°lt a matolcsysta unortodoxia miatt, addig most az van, hogy a nyugati sajt√≥ban orbanomicsk√©nt emlegetett gazdas√°gpolitika ez ideig semmif√©le √∂sszeoml√°st nem hozott. EllenkezŇĎleg. Ok√©, de mivel magyar√°zhat√≥ ez? ‚Äď jut nekem eszembe t√∂bbsz√∂r. Ki a h√ľlye? Mindenki? Vagy senki sem? 12 k√©rd√©st tettem fel Mad√°r Istv√°nnak. A lehetŇĎ legegyszerŇĪbbeket, √©s olyan v√°laszokat k√©rtem, amiket √©n is meg√©rthetek majd.

Lehetett sz√°m√≠tani ilyen szintŇĪ-√ľtemŇĪ n√∂veked√©sre?

Az egy-m√°sf√©l √©vvel ezelŇĎtti v√°rakoz√°sokhoz k√©pest egy√©rtelmŇĪen magasabb n√∂veked√©si p√°ly√°n vagyunk. A tavalyi GDP-bŇĎv√ľl√©s (3,5%) majdnem k√©tszerese lett az √©v eleji v√°rakoz√°soknak, √©s az id√©n sem l√°that√≥ erŇĎs lassul√°s. A pesszimizmust egyr√©szt az magyar√°zta, hogy Eur√≥pa √©ppen csak elkezdett kikecmeregni a p√©nz√ľgyi v√°ls√°g√°b√≥l, m√°sr√©szt pedig az, hogy idehaza a hitelez√©s lefullad√°sa √©s az unortodoxia √ľzleti k√∂rnyezetet rombol√≥ hat√°sa miatt az elemzŇĎk t√∂bbs√©ge azt gondolta, a magyar gazdas√°got semmi sem lesz k√©pes √©rdemben a potenci√°lis (akkor 1-2%-ra becs√ľlt) n√∂veked√©s f√∂l√© gyors√≠tani.

Mi fŇĪti a magyar gazdas√°got?

AlapvetŇĎen h√°rom erŇĎs faktorr√≥l besz√©lhet√ľnk.

  1. A 2007-13-as uni√≥s k√∂lts√©gvet√©si idŇĎszak p√©nzeit 2015 v√©g√©ig lehet elk√∂lteni. Mi a ciklus elej√©n-k√∂zep√©n nem nagyon vit√©zkedt√ľnk a felhaszn√°l√°sban, √≠gy a hajr√°ra robban√°sszerŇĪen megugrott a leh√≠v√°s. Ezek a p√©nzek a beruh√°z√°si aktivit√°st 2013 k√∂zep√©tŇĎl nagyon megemelt√©k.
  2. Ezt a hat√°st erŇĎs√≠tette a 2014-es v√°laszt√°si √©v, amire hagyom√°nyosan sok projektet idŇĎz√≠t a mindenkori korm√°nyzat.
  3. √Čvek √≥ta zajlik a j√°rmŇĪgy√°rt√≥ kapacit√°sok bŇĎv√≠t√©se Magyarorsz√°gon. Ez nemcsak a beruh√°z√°sokat h√ļzta, hanem az exportot is. Ez ut√≥bbi a 2010-es √©vek elej√©n nem volt l√°tv√°nyos, mert akkor csak az ipar m√°s ter√ľletein (fŇĎk√©nt az elektronik√°ban) tapasztalt s√ļlyos visszaes√©st kompenz√°lta. Amikor ezek az √°gazatok stabiliz√°l√≥dtak, az ipar kilŇĎtt. √Čs a szektornak imm√°r k√∂zel egyharmad√°t a j√°rmŇĪgy√°rt√°s adja. A Nokia-korszaknak v√©ge.

Advertisement

A számok szintjén ez azt jelenti, hogy tavaly a beruházások adták a növekedés kétharmadát.

Fenntartható-e a növekedés?

Tiszt√°zzuk, mit jelent a fenntarthat√≥s√°g. Ha azt, hogy a gazdas√°gi bŇĎv√ľl√©s nem j√°r olyan elad√≥sod√°ssal, amibŇĎl elŇĎbb-ut√≥bb fejre √°ll√°s j√∂n, akkor igen, a mostani n√∂veked√©s szerkezetileg fenntarthat√≥nak mondhat√≥. Ezt az√©rt ne becs√ľlj√ľk le, mert utolj√°ra ilyen √°llapotban mondjuk 1997 √©s 2001 k√∂z√∂tt volt a gazdas√°g.

Advertisement

A fenntarthat√≥s√°ghoz persze hozz√°tartozik az az egyszerŇĪ √©rtelmez√©s, hogy a n√∂veked√©s jelenlegi √ľteme hosszabb t√°von kitart-e. A mai ismereteink szerint nem. A beruh√°z√°sok m√°r most is csak stagn√°lnak, enyh√©n cs√∂kkennek, √©s a j√°rmŇĪgy√°rt√≥ kapacit√°sokn√°l sem v√°runk olyan dinamikus n√∂veked√©st, mint az elm√ļlt √©vekben. Az uni√≥s forr√°sokn√°l j√≥ esetben m√©g sz√°m√≠thatunk egy √©v v√©gi rohamra, de komoly √©s tart√≥s n√∂veked√©si impulzus onnan sem v√°rhat√≥. Ezeket a t√ļlp√∂rg√∂tt motorokat r√©szben le fogja cser√©lni a fogyaszt√°s v√°rhat√≥ bŇĎv√ľl√©se, de ahhoz, hogy k√∂z√©pt√°von 2-2,5%-n√°l magasabb n√∂veked√©si √ľtemet produk√°ljunk, a hitelez√©s helyre√°ll√°s√°ra, a tŇĎkebe√°raml√°s javul√°s√°ra √©s a gazdas√°gpolitikai ir√°ny v√°ltoz√°s√°ra lenne sz√ľks√©g.

A k√ľl√∂nad√≥k elŇĎsz√∂r csak pof√°tlan kanyarnak tŇĪntek, de ezek szerint be√©p√ľltek az orbanomicsba, √©s hossz√ļ t√°von is modell √©rt√©kŇĪek lesznek?

A k√∂zgazdas√°gtan alapvetŇĎen nem k√≠s√©rleti tudom√°ny, ez√©rt az ilyen k√©rd√©sek t√∂bbnyire hitvit√°khoz vezetnek. Nem mehet√ľnk vissza az idŇĎben a v√°ls√°g k√∂zep√©ig, hogy kipr√≥b√°ljuk, m√°s megold√°sok vajon jobban mŇĪk√∂dtek volna. Szerintem a magyar ‚Äěk√ľl√∂n√ļt‚ÄĚ nagyj√°b√≥l olyan, mint amikor valaki elunja, hogy a t√∂bbiek a g√∂r√∂ngy√∂s √ļton z√∂ty√∂gnek a szek√©ren, ez√©rt beront egy boz√≥tv√°g√≥val a sŇĪrŇĪbe, √©s nagy ricsajjal t√∂r elŇĎre. L√°tv√°nyosabb ugyan, de a sikeress√©get illetŇĎen erŇĎsek a k√©telyek.

Advertisement

Ha valóban létezik orbanomics, akkor szerintem ennek a karakteres elemei:

  • a kiigaz√≠t√°si √°ldozatok v√°llalati szektorra terhel√©se (ennek j√≥ r√©sze tov√°bbgyŇĪrŇĪzik a lakoss√°gra, de politikailag mindenk√©ppen sikeresnek tekinthetŇĎ)
  • a gazdas√°gpolitika t√ľrelmetlens√©ge a szolg√°ltat√≥ szektorban mŇĪk√∂dŇĎ k√ľlf√∂ldi tŇĎk√©vel szemben
  • a termelŇĎ szektorok prefer√°l√°sa √©s az ehhez t√∂rt√©nŇĎ igazod√°s minden szinten, p√©ld√°ul az oktat√°sban is

Advertisement

Az orbanomics akkor most egy sikertörténet?

Ennek √©rt√©kel√©se messze vezet, √∂sszess√©g√©ben azt gondolom, hogy ez a felfog√°s nem vezet tart√≥s felz√°rk√≥z√°shoz, korrekci√≥kra lesz sz√ľks√©g. De mint mondtam, ez alapvetŇĎen hitvita. A magyar gazdas√°gpolitika karakteres jegyeinek vannak nyilv√°nval√≥ politikai elŇĎnyei, de szerintem nemigen l√°tsz√≥dik a gazdas√°gi haszna. A hitelez√©s fulladoz√°sa, a k√∂zmunkaprogram futtat√°sa, a mŇĪk√∂dŇĎtŇĎke elriaszt√°sa, a j√∂vedelmek √°tcsoportos√≠t√°sa a szeg√©nyektŇĎl a gazdagok fel√© mind rejtett gazdas√°gi √°ldozatokat jelentenek. Ek√∂zben viszont a munkapiacon t√∂rt√©ntek √ľdv√∂zlendŇĎ dolgok is, √©s a k√∂lts√©gvet√©si stabilit√°s ir√°nti elk√∂telezetts√©g szint√©n nagy √©rt√©k.

Advertisement

Van p√©nz a kassz√°ban √©s van egyens√ļly? A korm√°nynak semmi oka agg√≥dni gazdas√°gpolitikai vonalon?

A r√∂vid t√°v√ļ kock√°zat tov√°bbra is a magas ad√≥ss√°g√°llom√°nyban rejlik. A v√°ls√°g bebizony√≠totta, hogy ez √∂nmag√°ban is s√©r√ľl√©kenys√©g forr√°sa, hiszen a lej√°r√≥ ad√≥ss√°g meg√ļj√≠t√°sa a tŇĎkepiacok lefagy√°sakor ellehetetlen√ľl. Ez a kock√°zat azonban enyh√ľl: egyr√©szt az√©rt, mert a k√ľlsŇĎ ad√≥ss√°g folyamatosan cs√∂kken, m√°sr√©szt az√©rt, mert a v√°ls√°gt√≥l t√°volodva egy lefagy√°s val√≥sz√≠nŇĪs√©ge egyre kisebb.

A hosszabb t√°v√ļ kock√°zat a n√∂veked√©si potenci√°l alacsony szintje, ami g√°tja lehet a felz√°rk√≥z√°si folyamatnak. A politika azonban r√∂vid t√°von racionaliz√°l.

Advertisement

Ha j√≥l olvasom, a defl√°ci√≥s f√©lelmek sem igazol√≥dtak be, tart√≥san alacsony infl√°ci√≥val sz√°molnak a legt√∂bben. Ez stimmel-e, √©s minek k√∂sz√∂nhetŇĎ?

A defl√°ci√≥s helyzet elsŇĎsorban a zuhan√≥ energia√°rak hat√°s√°ra alakult ki, de √ļgy tŇĪnik, ebbŇĎl nem alakul ki olyan spir√°l, ami az √°rakat tart√≥san lefel√© h√ļzn√°. Egyr√©szt az√©rt, mert az olaj az√≥ta jelentŇĎsen dr√°gult. (Egy √©ve 100 doll√°r felett volt egy hord√≥ olaj √°ra, m√°rciusban m√°r csak 40, j√ļnius v√©ge fel√© viszont m√°r 60 doll√°r.) M√°sr√©szt az eur√≥pai gazdas√°g √©l√©nk√ľl (ezt r√©szben √©ppen az alacsony olaj√°rak seg√≠tik), √≠gy nem s√ľllyedtek kritikusan m√©lyre az infl√°ci√≥s v√°rakoz√°sok.

El lehetett képzelni, hogy ilyen mélyre tolják a kamatszintet? Itt lehet tartani?

A jegybank b√°tran kezdett bele a kamatv√°g√°sba, szigor√ļan n√©zve m√©g t√ľrelmetlennek is lehetne nevezni. De ha akkor a jegybank √≥vatosabb, n√©h√°ny h√≥nap m√ļlva az infl√°ci√≥s kil√°t√°sok √©s a p√©nz√ľgyi stabilit√°si szempontok alapj√°n mindenk√©ppen k√©nytelen lett volna elkezdeni a kamatcs√∂kken√©st. A kamatcs√∂kkent√©si folyamat sor√°n m√©g maga a jegybank sem tudta, meddig tud elmenni, ez a k√ľlsŇĎ k√∂rnyezet t√°mogat√°s√°t√≥l f√ľgg√∂tt. Most √ļgy l√°tom, hogy a jegybanknak r√∂vid t√°von nem c√©lja itt tartani a kamatot, hanem min√©l alacsonyabb szintre akarja szor√≠tani, ak√°r 1% k√∂rny√©k√©re is. A fŇĎ k√©rd√©s, hogy idej√©ben tud-e ford√≠tani az ir√°nyon, ha azt az infl√°ci√≥s folyamatok ig√©nylik. Magyarorsz√°gon k√©t egym√°st k√∂vetŇĎ recesszi√≥s hull√°m kiirtotta a 30 √©ve makacs infl√°ci√≥t. √ďri√°si hiba lenne, ha visszat√©rne a gazdas√°gba.

Advertisement

Matolcsy Gy√∂rgy ezek szerint j√≥l v√©gzi a dolg√°t, mikor nem h√ľlyes√©gekre k√∂lt komoly p√©nzeket?

Semmi olyan nem t√∂rt√©nt a monet√°ris politik√°ban, amitŇĎl nagyon meg kellene ijedni. Az √ļj jegybanki vezet√©s b√°trabban l√©p olyan k√©rd√©sekben, ahol az elŇĎd√∂k √≥vatosabbak voltak. Ennek az elt√©rŇĎ felfog√°s mellett az elt√©rŇĎ gazdas√°gi helyzet is az oka. Ilyen ter√ľlet p√©ld√°ul a N√∂veked√©si Hitelprogram vagy az √∂nfinansz√≠roz√°si koncepci√≥. Ezek l√©nyegesen kevesebb hasznot hoznak ann√°l, mint amit a jegybank szeret hangs√ļlyozni, √©s vannak hosszabb t√°v√ļ kock√°zataik is, de √∂sszess√©g√©ben rendben vannak. Az, ahogyan a jegybanki nyeres√©get k√∂ltik, √≠zl√©sem ellen val√≥.

Advertisement

A beavatkoz√≥ √°llam (k√ľl√∂nad√≥k, rezsics√∂kkent√©s stb.) modellje √©rdemben akad√°lyozza Magyarorsz√°gon a tŇĎke szabads√°g√°t akkor, ha laikus szemmel nem l√°tszik semmilyen visszaes√©s?

Form√°lisan ezek nem akad√°lyozz√°k a tŇĎke szabads√°g√°t, √©pp csak a magyar tŇĎkevonz√≥ k√©pess√©get cs√∂kkentik. 2010 √≥ta ‚Äď a k√©nyszerŇĪ banki feltŇĎk√©s√≠t√©seket nem sz√°molva ‚Äď a k√∂zvetlen mŇĪk√∂dŇĎtŇĎke ki- √©s be√°raml√°s√°nak hat√°s√°ra nem tudott bŇĎv√ľlni a Magyarorsz√°gon l√©vŇĎ tŇĎke√°llom√°ny. Ennek akkor is van hat√°sa a beruh√°z√°sokra, foglalkoztat√°sra, n√∂veked√©sre, ha az uni√≥s forr√°sok be√∂ml√©se sok helyen elfedi ezt a probl√©m√°t.

A devizahitelek forintos√≠t√°sa t√©nyleg brav√ļr volt, √©s n√∂velheti a fogyaszt√°st?

Nem brav√ļrnak mondan√°m, ink√°bb mostanra √©rtek meg a jogi √©s gazdas√°gi felt√©telek, hogy v√©gre lehessen hajtani azt, amit √©vek √≥ta tervezgetett a gazdas√°gpolitika. Az viszont egy√©rtelmŇĪen a korm√°nyzatot dics√©ri, hogy annak ellen√©re igyekezett a v√©grehajt√°ssal, hogy l√°tsz√≥lag nem s√ľrgetett semmi. Emiatt √ļszhattuk meg a sv√°jci frank √ļjabb sokkszerŇĪ erŇĎs√∂d√©s√©nek ‚Äě√°ld√°sait‚ÄĚ.

Advertisement

A fogyaszt√°st √©l√©nk√≠ti a forintos√≠t√°s, fŇĎleg ahhoz az alapp√°ly√°hoz k√©pest, ahogy most √°lln√°nak a devizahitelesek, ha nincs forintos√≠t√°s.

Mikor lehet sz√°m√≠tani felminŇĎs√≠t√©sekre, √©s eddig mi√©rt nem t√∂rt√©ntek meg?

Szerintem m√°r az id√©n bek√∂vetkezhet, sŇĎt, csak annyi kell hozz√°, hogy ne t√∂rt√©njen semmi kellemetlen az ŇĎszig. T√∂bb oka van, hogy eddig mi√©rt nem t√∂rt√©nt meg

Advertisement

  1. Az ad√≥ss√°g makacs dolog, a le√©p√ľl√©se √©veket vesz ig√©nybe.
  2. A v√°ls√°g idej√©n az ad√≥ss√°g m√©rete sokkal nagyobb s√ļllyal esett a latba, mint az ad√≥ss√°g j√∂vŇĎbeli v√°rhat√≥ alakul√°sa. Ez a f√©lelem csak most kezd enyh√ľlni.
  3. A gazdas√°g n√∂veked√©se ugyan k√∂zvetlen√ľl nem befoly√°solja a hitelminŇĎs√≠t√©st, de a gazdas√°gi √©s politikai fenntarthat√≥s√°g√°t is jav√≠tja. A 3% k√∂r√ľli n√∂veked√©ssel sokkal jobban n√©z ki a makrok√©p, mint amikor stagn√°ltunk.