Michael Zahs nyugd√≠jas tan√°r 1981-ben tal√°lt r√° a rengeteg tekercsnyi, XIX. sz√°zadi n√©mafilmre. Most elŇĎ√°llt vele. A vil√°g filmtud√≥sai nem tudnak hova kapni az izgalomt√≥l.

EgyelŇĎre m√©g csak tippelgetni lehet, hogy mikoriak ezek a filmek, de becsl√©sek szerint vannak tekercsek 1895-bŇĎl is. Zahs m√©g a nyolcvanas √©vekben mutogatta a di√°kjainak a filmeket, sŇĎt, az amerikai filmint√©zet seg√≠ts√©g√©vel k√©sŇĎbb be is digitaliz√°lta ŇĎket, de addig nem j√∂tt a tudom√°nyos vil√°gh√≠r, am√≠g egy iowai mŇĪv√©szeti szervezet nem k√ľldte el az anyagokat filmtud√≥soknak, √©s azok meg nem mondt√°k, hogy pontosan mikorra dat√°lhat√≥ak. 1895-re.

Ami az√©rt hatalmas sz√≥, mert a Lumi√®re-testv√©rek pont annak az √©vnek a december√©ben tartott√°k az elsŇĎ nyilv√°nos vet√≠t√©s√ľket. Ez egy√©bk√©nt az a pont, ahonnan a mozi √©s a filmt√∂rt√©net indul√°s√°t sz√°m√≠tj√°k, √©s most ezt fogja j√≥l leverni Zahs gyŇĪjtem√©nye. Eddig is lehetett tudni, hogy m√°s szabadalmakat is beadtak akkoriban a filmk√©sz√≠t√©sre, a f√©szerbeli arch√≠vum pedig egy√©rtelmŇĪ bizony√≠t√©k is erre.

A gyŇĪjtem√©ny eredetileg a Brinton-h√°zasp√°r v√°s√°ri mutatv√°nya volt. A h√°zasp√°r az Egyes√ľlt √Āllamok k√∂z√©pnyugat√°t j√°rta be 1889 √©s 1915 k√∂z√∂tt. Zahs elmond√°sa szerint az optikai ill√ļzi√≥k √©s m√°s l√°tv√°nyoss√°gok ut√°n azonnal r√°ugrottak a filmre. MŇĪk√∂d√∂tt is a gyors v√°lt√°s, a Brinton√©k azt√°n naponta 100 doll√°rt kerestek √ļgy, hogy fejenk√©nt 10 √©s 25 cent k√∂z√∂tt volt a bel√©pŇĎ.

Zahs kollekci√≥j√°ban megtal√°lhat√≥ t√∂bb egytekercses narrat√≠v film is, azaz olyanok, amiknek vannak legal√°bb primit√≠v t√∂rt√©neteik. Van western, v√≠gj√°t√©k, m√©gha az ut√≥bbi abb√≥l is √°ll, hogy egy ember egy m√°sikat √∂sszespriccel egy sz√≥d√°val. Egy kutat√≥ szerint a birtok√°ban van az elsŇĎ K√∂zel-KeletrŇĎl k√©sz√ľlt felv√©tel is, ami feltehetŇĎleg Egyiptomban k√©sz√ľlt egy tevepiacon.

Advertisement

Az√©rt ennyire nagy sz√°m Zahs gyŇĪjtem√©nye, mert ezeket a filmszalagokat m√©g ez√ľstnitr√°ttal k√©sz√≠tett√©k, amitŇĎl nevets√©ges gy√ļl√©kony lett. Egy kutat√°s szerint az 1912 √©s 1929 k√∂z√∂tt forgatott n√©mafilmeknek csak az egynegyede maradt fenn, a marad√©k vagy elpusztult, vagy esetleg m√°s emberek f√©szer√©ben porosodik.

Zahsnak egy√©bk√©nt nagyon nemes a sz√°nd√©ka a filmekkel, gyakorlatilag fel akarja √©leszteni a Brinton-h√°zasp√°r szakm√°j√°t √©s az √∂ssze√°ll√≠tott kollekci√≥val turn√©zni szeretne az orsz√°gban. EgyelŇĎre most szervezi, hogy a filmeknek legyen zen√©j√ľk is, ha az k√©sz, akkor j√∂vŇĎre m√°r √ļtra is kel. Amennyire lehets√©ges, ugyanazokon a helyeken akar vet√≠teni, ahol a Brinton√©k.

Ez pedig a vil√°g legelsŇĎ nyilv√°nosan bemutatott mozg√≥k√©pe, a Lumi√®re-testv√©rek dokumentumfelv√©tele a lyoni gy√°rukat elhagy√≥ munk√°sokr√≥l.

[Des Moines Register]