Miért rövidítik le az OSZK nyitva tartását? Így csinálnak helyet Orbán palotájának?

Nálunk állítólag MINDEN mögött van valami sunyi szándék. Így az Országos Széchényi Könyvtár órarendjének friss módosításáról is vad elméletek keringenek. Ezért hívtam föl Tüske László főigazgatót.

Napi 48-50 ezer látogatás van az OSZK honlapján, illetve online szolgáltatásain, miközben magában a fizikai könyvtárban naponta már csak 180-250 látogatót szolgálnak ki – nyitott Tüske László, amikor megkerestem a változások ügyében. A változás abból áll, hogy szeptember 1-jétől kísérleti, négy hónapos időszakra rövidítik a könyvtár nyitva tartását. Keddtől szombatig 10-19 óráig lesz nyitva, de könyvet kikérni csak hatig lehet. Itt olvashatók a pontos részletek.

Advertisement

Már délután hat után is kevesen használták a könyvtárat, ez volt a lépés közvetlen kiváltó oka – magyarázta Tüske. Aránytalan és nem megengedhető a kihasználtság ilyen szintje – fogalmazott később. A kísérleti időszak végén elemezni fogják az eredményeket. Elképzelhető például, hogy a megváltozott nyitva tartás nem fog megfelelni a kutatóknak – mondta a főigazgató. Így elvileg mindenféle folytatás lehetséges, akár további kurtítás vagy az ellenkezője is.

De Tüske nem hagyott kétséget afelől, hogy az irány egyértelmű: a XIX. századi könyvtármodell szerinte nem tartható fenn a XXI. századi körülmények között. Most történik az adathordozó-váltás, és Tüske szerint a lényeg az, hogy milyen lesz az OSZK informatikai struktúrája. A főigazgató annyira a médiumváltás embere, hogy kimondta:

Rosszul vagyok attól, hogy könyvtár vagyunk.

Arra gondolt, hogy a könyvtárak valójában tudás- vagy ismerttárak már, és nem könyveket tároló helyek. Egyszer majdnem szitokszóként hangzott el a szájából a “könyvmúzeum” kifejezés is. Bár a könyvekkel semmi baja – egészen hosszan beszélgettünk például a könyvszagról.

Az informatikai robbanással az adatok távolról való elérése lett a kulcskérdés. Míg a “fényes időkben” egyszerre 600-800 embert tudtak odabent leültetni, mára 400-ra csökkentették a kapacitást. Tüske elmondta, régen vége a kilencvenes évek aranykorának, amikor még napi 1500-1800 hús-vér olvasót szolgáltak ki az épületben. Mindenki ide járt, nem voltak nagy egyetemi könyvtárak, és a Szabó Ervin olvasótermét is hosszan újították fel – idézte fel a nagy napokat. Ma már tematika és intézmény szerint szakosodtak a diákok, az OSZK-ba leginkább magyar és történelem szakos bölcsészek járnak.

A lépéstől tartók szerint az OSZK ezzel a rövidítéssel végképp elveszítheti egyetemista közönségét. Egy neve elhallgatását kérő beszélgetőpartnerem szerint azzal, hogy hat után nem kérhetnek ki könyvet a raktárból, elmaradhatnak a bölcsészek is.

Advertisement

Az ellenzők egyik nem titkolt félelme, hogy ez a rövidítés az első lépés ahhoz, hogy még jobban elsorvasszák a szolgáltatást, majd később erre is hivatkozva indokolják meg az OSZK kiköltöztetését a Várból. Attól tartanak, hogy például a Bródy Sándor utcai volt rádiószékházba kerülhetnek, ahol egy 200 fős közönségre szabott kutatós könyvtár lesznek.

Maga Tüske egy ponton arról beszélt, hogy a költözés, nem költözés dillemájában az a kulcs, hogy meg tudják-e valósítani a váltást a régi modellről az újra. Később visszakérdeztem, hogy eszerint azért kurtítják a fizikai nyitva tartást, hogy ez lehessen a költöztetés indoka, és a miniszterelnök beköltözhessen az épületbe, merthogy egyesek szerint ez áll az események mögött, mire Tüske jó nagyot nevetett, és azt mondta, ilyesmi eszükbe sem jutott.

Advertisement

Majd a “marhaság” kifejezést használta.

Az ellenzők szerint mindenhol csökken a könyvtárak látogatottsága, de más országokban hosszabb a nyitva tartás. Tüske erről azt mondta, hogy mindenféle időbeosztásra akad példa.

Share This Story