Nálunk állítólag MINDEN mögött van valami sunyi szándék. Így az Országos Széchényi Könyvtár órarendjének friss módosításáról is vad elméletek keringenek. Ezért hívtam föl Tüske László főigazgatót.

Napi 48-50 ezer látogatás van az OSZK honlapján, illetve online szolgáltatásain, miközben magában a fizikai könyvtárban naponta már csak 180-250 látogatót szolgálnak ki – nyitott Tüske László, amikor megkerestem a változások ügyében. A változás abból áll, hogy szeptember 1-jétől kísérleti, négy hónapos időszakra rövidítik a könyvtár nyitva tartását. Keddtől szombatig 10-19 óráig lesz nyitva, de könyvet kikérni csak hatig lehet. Itt olvashatók a pontos részletek.

Már délután hat után is kevesen használták a könyvtárat, ez volt a lépés közvetlen kiváltó oka – magyarázta Tüske. Aránytalan és nem megengedhető a kihasználtság ilyen szintje – fogalmazott később. A kísérleti időszak végén elemezni fogják az eredményeket. Elképzelhető például, hogy a megváltozott nyitva tartás nem fog megfelelni a kutatóknak – mondta a főigazgató. Így elvileg mindenféle folytatás lehetséges, akár további kurtítás vagy az ellenkezője is.

De Tüske nem hagyott kétséget afelől, hogy az irány egyértelmű: a XIX. századi könyvtármodell szerinte nem tartható fenn a XXI. századi körülmények között. Most történik az adathordozó-váltás, és Tüske szerint a lényeg az, hogy milyen lesz az OSZK informatikai struktúrája. A főigazgató annyira a médiumváltás embere, hogy kimondta:

Rosszul vagyok attól, hogy könyvtár vagyunk.

Arra gondolt, hogy a könyvtárak valójában tudás- vagy ismerttárak már, és nem könyveket tároló helyek. Egyszer majdnem szitokszóként hangzott el a szájából a “könyvmúzeum” kifejezés is. Bár a könyvekkel semmi baja – egészen hosszan beszélgettünk például a könyvszagról.

Advertisement

Az informatikai robbanással az adatok távolról való elérése lett a kulcskérdés. Míg a “fényes időkben” egyszerre 600-800 embert tudtak odabent leültetni, mára 400-ra csökkentették a kapacitást. Tüske elmondta, régen vége a kilencvenes évek aranykorának, amikor még napi 1500-1800 hús-vér olvasót szolgáltak ki az épületben. Mindenki ide járt, nem voltak nagy egyetemi könyvtárak, és a Szabó Ervin olvasótermét is hosszan újították fel – idézte fel a nagy napokat. Ma már tematika és intézmény szerint szakosodtak a diákok, az OSZK-ba leginkább magyar és történelem szakos bölcsészek járnak.

A lépéstől tartók szerint az OSZK ezzel a rövidítéssel végképp elveszítheti egyetemista közönségét. Egy neve elhallgatását kérő beszélgetőpartnerem szerint azzal, hogy hat után nem kérhetnek ki könyvet a raktárból, elmaradhatnak a bölcsészek is.

Az ellenzők egyik nem titkolt félelme, hogy ez a rövidítés az első lépés ahhoz, hogy még jobban elsorvasszák a szolgáltatást, majd később erre is hivatkozva indokolják meg az OSZK kiköltöztetését a Várból. Attól tartanak, hogy például a Bródy Sándor utcai volt rádiószékházba kerülhetnek, ahol egy 200 fős közönségre szabott kutatós könyvtár lesznek.

Advertisement

Maga Tüske egy ponton arról beszélt, hogy a költözés, nem költözés dillemájában az a kulcs, hogy meg tudják-e valósítani a váltást a régi modellről az újra. Később visszakérdeztem, hogy eszerint azért kurtítják a fizikai nyitva tartást, hogy ez lehessen a költöztetés indoka, és a miniszterelnök beköltözhessen az épületbe, merthogy egyesek szerint ez áll az események mögött, mire Tüske jó nagyot nevetett, és azt mondta, ilyesmi eszükbe sem jutott.

Majd a “marhaság” kifejezést használta.

Az ellenzők szerint mindenhol csökken a könyvtárak látogatottsága, de más országokban hosszabb a nyitva tartás. Tüske erről azt mondta, hogy mindenféle időbeosztásra akad példa.