C√≠mlapon hozta a h√©ten az Esquire magazin Phil Bronstein portr√©j√°t arr√≥l az amerikai kommand√≥sr√≥l, aki a k√©t √©vvel ezelŇĎtti pakiszt√°ni rajta√ľt√©s sor√°n lelŇĎtte Osz√°ma bin L√°dent. A gigantikus, 85 ezer karakteres cikk nagyon vicces, nagyon szomor√ļ √©s nagyon √©rdekes. KigyŇĪjt√∂tt√ľnk n√©h√°ny √©rdekes r√©szt.

Bronstein a San Francisco-i Center for Investigative Reporting (Oknyomoz√≥-√ļjs√°g√≠r√≥i K√∂zpont) vezetŇĎ munkat√°rsa, az Esquire-rel k√∂z√∂sen csin√°lt√°k az anyagot. Azokr√≥l az emberekrŇĎl sz√≥l, mint a n√©v n√©lk√ľl, csak L√∂v√©szk√©nt emlegetett fŇĎhŇĎsrŇĎl, akik 17‚Äď18 √©vesen elmennek kommand√≥snak, b√°mulatos k√©pess√©gekre tesznek szert, 15‚Äď20 √©vet elt√∂ltenek a k√ľl√∂nleges alakulatokn√°l, azt√°n fiatal felnŇĎttk√©nt leszerelnek √©s ott √°llnak a nagy semmiben.

Minden, amit csin√°lnak, titkos, a vil√°guk z√°rt √©s elk√©pzelhetetlen√ľl intenz√≠v, de egy√°ltal√°n nem Jason Bourne-szerŇĪ. Ňźk is csak emberek, √©s amikor a L√∂v√©sz a helikopteren √ľlt a dzsal√°l√°b√°di amerikai b√°zis √©s Osz√°ma bin L√°den abbot√°b√°di h√°za k√∂z√∂tt, csak egy dologra tudott gondolni:

Az √ļt odafel√© olyan volt, mint egy saj√°t, k√ľl√∂n vil√°g. Legjobban az aggasztott, hogy nagyon kellett hugyozni √©s hogy majd harc k√∂zben kell elmennem pisilni. Egy√©bk√©nt fel voltunk szerelve erre a helyzetre, valami olyasmivel, mint egy √∂sszecsukhat√≥ vizest√°l √©s egy pelenka kever√©ke. Az eny√©m m√©g mindig megvan, sose haszn√°ltam. Az egyik vizes√ľvegemet haszn√°ltam helyette. K√©sŇĎbb jutott csak eszembe, hogy amikor bin L√°dent fejbelŇĎttem, egy √ľveg h√ļgy volt a zsebemben.

Az egész cikk hemzseg a vicces sztoriktól. Itt van például egy afgán tetem alsógatyájában rejtegetett meglepetés:

V√°gtuk le Afganiszt√°nban egy halott cs√°v√≥r√≥l a ruh√°t, hogy van-e alatta √∂ngyilkosmer√©nylŇĎ-mell√©ny, erre kider√ľlt, hogy √≥ri√°si fasza van, a t√©rd√©ig √©rt. Onnant√≥l Abu Dudzsan Holmesnak h√≠vtuk [Abu Dudzsan al-Afg√°ni al-K√°ida-sz√≥vivŇĎ √©s John Holmes porn√≥szt√°r neveinek √∂sszevon√°sa ‚Äď OP].

Advertisement

A cikk persze sokkal ink√°bb szomor√ļ, mint vicces. Ezek a kommand√≥sok fantasztikusan kik√©pzett elit katon√°k, jellemzŇĎen t√∂bb nyelvet besz√©lnek, kev√©s √©s ellentmond√°sos inform√°ci√≥b√≥l k√©pesek √©let-hal√°l d√∂nt√©seket hozni, v√©gign√©zt√©k √©s t√ļl√©lt√©k sz√°mtalan t√°rsuk hal√°l√°t ‚Äď √©s ezekkel a polg√°ri √©letben nem sokra mennek. Elmehetnek zsoldosnak a Blackwaterhez, haknizhatnak a t√©v√©ben, k√°b√© ennyi. Ha h√ļsz √©vn√©l hamarabb szerelnek le, egy fill√©r nyugd√≠jat √©s eg√©szs√©gbiztos√≠t√°st sem kapnak, ahogy a L√∂v√©sz sem, aki 17 √©v szolg√°lat ut√°n vonult vissza. √Čs ezeknek az embereknek a teljes √©let√©t a t√∂bbi t√°rsuk jelenti: semmilyen kapcsolatuk nincs a civil √©lettel, se nekik, se a feles√©geiknek, r√°ad√°sul a legt√∂bb k√ľldet√©s annyira titkos, hogy m√©g besz√©lni√ľk sem lehet r√≥la. Ilyen pillanatb√≥l pedig nincs sok az unalmas polg√°ri vil√°gban:

Akkor esett le az eg√©sz, amikor a bagrami t√°maszponton reggeliztem, bin L√°den holtteste mellett √°csorgok, n√©zem a nagy t√©v√©n az eln√∂k√∂t, ahogy bejelenti a rajta√ľt√©s h√≠r√©t. Ott √°llok √©s n√©zek, a tetemet, az eln√∂k√∂t, eszem a kolb√°szos-toj√°sos-sajtos-szalonn√°s szendvicset, √©s arra gondolok: Hogy a faszba ker√ľltem ide? Ez az eg√©sz t√ļl sok.

Még mindig nem tudom eldönteni, hogy az egész jó vagy rossz. Jó volt, hogy tettem valami nagy dolgot a hazámért, a társaimért, a New York-i emberekért. Bevégeztetett. Megtiszteltetés volt ott lenni.

Advertisement

A rossz r√©sz a biztons√°g. Ňź volt tulajdonk√©ppen a pr√≥f√©t√°juk. √Čs most meg√∂lt√ľk √©s √∂r√∂kk√© ezen kell par√°znom. Az al-K√°ida, fŇĎleg manaps√°g, 99 sz√°zal√©kban duma. De a marad√©k egy sz√°zal√©kban, amikor csin√°lnak is valamit, az s√ļlyos. Iszony√ļ dolgokra k√©pesek.

A L√∂v√©sz nem haknizott sehol √©s k√∂nyvet sem √≠rt, mert k√∂zszolgak√©nt m√©ltatlannak √©rzi. Zsoldosnak sem akar elmenni a Blackwaterhez, mert √ļgy van vele, hogy eleget l√∂v√∂ld√∂z√∂tt √©s kommand√≥zott m√°r az √©let√©ben. EgyelŇĎre nem tudja, hogy mi lesz vele. A haditenger√©szet felaj√°nlotta neki, hogy n√©h√°ny √°llammal od√©bb lehetne fedŇĎn√©ven teheraut√≥sofŇĎr.

Advertisement

De tal√°n m√©gis tud majd valamit kezdeni az √©let√©vel, ŇĎ is √©s a t√°rsai is. A cikk v√©g√©n kider√ľl, hogy az olyan amerikai high-tech c√©gek, mint a Google, a Twitter √©s az Orbitz, m√°r √∂sszerakt√°k, hogy egy elit kommand√≥s k√©pess√©gei nem j√∂nnek rosszul egy viharos temp√≥ban fejlŇĎdŇĎ technol√≥giai v√°llalatn√°l sem.

A teljes cikket a Center for Investigative Reporting és az Esquire oldalán is elolvashatja. Fotó: Eddie Harrison/US Navy