Bár nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki mind ez ideig nem hallott a Bábelék étteremről, közben kiderült számomra, hogy egyfajta legendásodás övezi ezt az intézményt. Mindegy, a lényeg, hogy én még soha az életben nem jártam a Pestújhelyi úton, tegnap viszont igen.

Ehhez ötletadóra, kalauzra és sofőrre volt szükségem egy személyben – kösz, Imre –, mert magamtól hogyan is keveredtem volna ki oda a halál faszára a belvárosból. Meg miért is, ugye. Persze a puszta információ is eleve izgalmas már, 3 fogás 800 forintért, mit és mekkorát adhatnak ennyiért? – merül fel a kérdés.

Direkt nem néztem meg előtte semmit, sem az étterem honlapját, sem az online szakirodalmat – utóbbit azóta sem, kritikát sem olvasok moziba menés vagy filmről írás előtt –, úgyhogy csak annyit tudtam, hogy házias ízek és hatalmas adagok. Az ilyenekkel alapjában véve a környék közeléből is el lehet kergetni engemet – háziasan a nagymama főz, hatalmas adagokat a sertés eszik, már bocsánat –, de ha olyan mondja, hogy ne előítéleteskedjek, akinek hiszek, akkor nem előítéleteskedek.

A hatalmas adagok mindazonáltal nem a menüre vonatkoznak, hanem az alakártra – szerencsére: láttam egy-két brutális tányért, ahogy elvonultak mellettem –, de amennyit a menü tartalmazott, az is elégnek bizonyult, látjátok a mellékelt fényképen.

Kétféle levesből és háromféle főételből lehet választani, gombalevest kértem csipetkével és rántott húst krumplival meg uborkával, desszertnek piskótatekercs volt, a málnaszörpért – nem tudom, ők csinálják-e, vagy honnan veszik, ha jól láttam, nem piroskás üvegből, másfél literes műanyag palackból töltötték a szódaspricc alá – pluszban még 90 forintot adtam.

Advertisement

Szóval, milyet is lehet enni ennyiért?

A gombaleves semmi különös, a menzaátlag fölött valamivel, gond nélkül belapátoltam.

Ami miatt egyáltalán megszületett ez a poszt, az a rántott hús. A Kádár-korban szárba szökkent magyar konyha talán legszimbolikusabb teremtménye ez, amit minden ellenkező híreszteléssel ellentétben sokkal könnyebb elkúrni, mint elkészíteni ehetőre, ne adj isten, finomra. Rengeteg a buktató, a hajszálvékonyra és/vagy cipőtalp állagúra klopfolástól a szottyadtra szikkasztáson és a gusztustalanra panírozáson át a büdös olajban sütésig, állítom, hogy még a legjobb helyeken is gyakran rosszul csinálják meg szegényt. De nemcsak az éttermek, hanem a kedves és tisztelt és szeretett háziasszonyok is el-elhibázzák őt rendszeresen. Még messzebb megyek: én a magam részéről egy ideje nem is próbálkozom vele, minek, ha úgysem sikerül olyanra, hogy igazán szeressem.

Advertisement

Hát ehhez képes volt teljesen rendben a Bábeléké, szaftos, épp kellő mértékben átsült hússal és ropogós-friss panírral. Hogy a mellé tett krumpli vizes volt és ízetlen, illetve hogy az uborka sem csapta ki a gasztrobiztosítékot, azt végső soron megbocsátottam.

Mi volt még? Piskótatekercs oké, málnaszörp oké.

Rengetegen voltak a népek egyébként, mindenfélék, munkások, nyugdíjasok, rendőrök, mondom, attól még, hogy az én útvonalaimon és az érdeklődési körömön kívül esik, igen népszerű a hely, egyik kedves kollgánk is járt oda régebben rendszeresen.

Advertisement

A Flórián térhez közeli Zsuzsi büfé jutott eszembe róla, ahol indexes koromban gyakran ebédeltem – főleg csütörtökönként, amikor mindig brassóit készítenek –, ott is csak olyan ételek voltak/vannak, amiktől a gasztroforradalmárok sikoltozva menekülnek, de minden reggel frissen veszik az alapanyagokat a piacon, és a legjobb tudásuk szerint teszik az asztalra, amit az asztalra tesznek. Oda amúgy tíz embernél több nem fér be egyszerre, a Bábelék hozzá képest nagyüzem, de a műfaj hasonló.

Nem mondom, hogy minden nap erre vágyom – azaz dehogy vágyom! –, nem is fogok kijárni rendszeresen, de az egy érdekes tanulság mégis, hogy ennyi pénzből ilyesmit is ki lehet hozni. Egy olyan korban, amikor a menzák nem kis része minősíthetetlen szarral szúrja ki az állampolgárok szemét, az annyit zabálhatsz, amennyi beléd fér típusú helyek pedig néhol több ezerért verik át a nagybélű magyarokat, meg kell becsülni az ilyet.

És ti tudtok ennél is olcsóbb ebédet, ami tényleg és vitán felül elegendő és ehető?

Advertisement

[disclaimer: tudom, hogy a telefonom továbbra is ocsmány képeket csinál, nagyon sajnálom, a guta ütöget, igyekszem lépéseket tenni ez ügyben mielőbb]