Kézdi-Kovács Zsolt 78 éves korában hunyt el. Számtalan dokumentum- és játékfilm rendezője és a Magyar Filmunió alapítója volt. Az egyik filmjét a mai napig hiába keresem.

A vajdasági születésű rendező a hatvanas években Fábri Zoltán és Jancsó Miklós asszisztenseként dolgozott, majd saját játékfilmeket készített, összesen tízet, és dokumentumfilmesként is aktív volt.

Később a filmszakma tevékeny alakja lett, utolsó éveiben pedig egy erdélyi dokumentumfilm-sorozaton dolgozott: összesen 156 órányi anyagot vett fel, ám csak néhány rész készült el, haláláig ezeket rendszerezte.

1985-ben rendezte A rejtőzködő című játékfilmjét, melyben tízévesen én is feltűnök a háttérben. Az történt, hogy azon a nyáron a Czakó utcai I. kerületi napközistáborba jártam, amikor nem nyaraltunk, és a szüleim dolgoztak. Egyik nap odajött hozzám és Tibi bácsihoz (aki ma is a barátom) a táborvezető tanár: "Akartok filmben szerepelni? Kaptok kétszáz forintot!"

Advertisement

Naná, hogy akartunk! Kétszáz forint óriási pénz volt akkoriban. Miután összegyűlt egy Volgára való gyerek, egy sofőr elvitt bennünket egy nagy budai szanatóriumszerűség (feltehetőleg a Hárshegyi) kertjébe, ott ment a forgatás. Mivel elég sokan piros pólóban voltunk, nekünk az volt a feladatunk, hogy focizzunk a jelenet hátterében.

Akinek nem volt piros pólója, megszívta: egy másik barátom mehetett a hülye Gyulával repülőt dobálni. Mi viszont fociztunk, méghozzá hogy! Sose számítottam jónak, de a kamera előtt úgy éreztem, most vagy soha, HÁTHA VALAKI FELFEDEZ, és tényleg jól ment. De nem lett semmi következmény, megkaptuk a pénzt, és a nap végén mindenkit hazavitt a Volga. Ennyi maradt meg a filmből, amit nem is láttam azóta sem.

Advertisement

Pedig kerestem: bevetettem a nagybátyámat, Lakatos Ivánt, ő is filmrendező, és kortársa Kézdi-Kovácsnak, de nem járt sikerrel, ahogy más filmes ismerőseim sem tudtak segíteni. A YouTube-on is csak az azonos című amerikai akciófilm van fent, a magyarból egy perc sem.

Egy időben azt is terveztem, hogy megkeresem magát a rendezőt, elvégre a gyerekkoromban még ritkaság volt a kamera, és nem nagyon tudok másról, aki megörökítette volna a tízéves énemet, ha csak háttérszereplőként is. De ahogy az elhatározásokból gyakran máskor sem születik semmi, ebből sem fog sajnos.

Advertisement

A videón Kézdi-Kovács Zsolt Ősz című, 1961-es vizsgafilmje látható.