A Beatles klubjának ruhatárjából induló Cilla Black a hatvanas évek egyik legsikeresebb angol énekesnője lett, később pedig tévés személyiségként legalább ennyire ismert volt.

Cilla Black halálhíre idehaza leginkább csak egy mínuszos hírt ér: sikeres énekesnő a hatvanas években; a liverpooli Cavern klubban volt ruhatáros, majd neki is Brian Epstein lett a menedzsere, akárcsak a Beatlesnek; esetleg két-három sláger címe, és ennyi is.

A 72 éves korában elhunyt Black azonban annak ellenére, hogy elég hamar kipörgött a popbizniszből, Nagy-Britanniában folyamatosan ismert maradt az elmúlt ötven évben, hiszen a hatvanas évek végén átnyergelt a tévézésre, ami még az éneklésnél is jobban bejött neki.

Nem csoda, mert Black (akinek az eredeti neve Priscilla White volt, és azután lett Fehérből Fekete, hogy egy újságban tévesen szerepeltették a nevét) szerethető, természetes egyéniség volt, aki sztárként is az a liverpooli lány maradt, aki lakhatott volna a szomszéd utcában is.

Advertisement

Pedig a zenei karrierre tudatosan készült, de beletelt kis időbe, míg felfedezték. Miután John Lennon kérésére Epstein meghallgatta, elsőre nem akart foglalkozni vele, de aztán hallotta egy jazzclubban is énekelni, meggondolta magát: Black lett Epstein egyetlen női ügyfele.

1964-ben két slágerrel is vezetette a brit listát, mindkettő régimódi, nagyívű dal volt: az egyiket Burt Bacharach és Hal David szerezték (Anyone Who Had a Heart), a másik egy olasz sláger feldolgozása volt (You’re My World). Később is hasonló kaliberű dalokkal aratott sikert, tehát szimfonikus, nem beatzenés jellegű slágerekkel, melyeket gyakran más is előadott.

Az akkor feltűnő új brit énekesnők – Dusty Springfield, Petula Clark, Lulu, Sandie Shaw – közül Black és Clark maradtak a monumentális, kicsit kontinentális jellegű balladáknál, Springfield és Lulu a kék szemű soul vonalat vitték, a többieknél szebb és nehezebben is beskatulyázható Shaw pedig mezítlábas dívaként vonult be a poptörténelembe, de igazi nemzetközi sztár csak Clarkból és Springfieldből lett, a többiek megmaradtak elsősorban brit kedvencnek.

Blacknek segített az is, hogy gyakran kapott Lennon–McCartney-szerzeményeket, de Epstein 1967-es halála az ő karrierjének is betett, noha akadtak slágerei ezután is. A következő évben önálló műsorral debütált a BBC-n, és onnantól elsősorban a tévéből ismerhették az arcát.

Advertisement

Először a Cilla című, évekig futó zenés show-műsort vezette, majd kipróbálta magát komikus színésznőként, a nyolcvanas évektől pedig vezetett párkereső és kvízműsort is, amelyek tettek róla, hogy az újabb generációk is jól ismerjék az arcát.

Black tavaly decemberben már panaszkodott egy interjúban az egészségi állapotára: “Totálisan süket vagyok, és fájdalmas reuma is gyötör” – mondta akkor. Most még nem tudni pontosan, mi okozta a halálát – spanyolországi nyaralójában találták holtan –, de a rendőrség szerint valószínűleg természetes okok idézték elő.