Illustration for article titled ​Ma nyit a Hunger King, egy finn művész válasza a magyar kormánynak

Gyorsétteremparódiával üzen a hajléktalanságot kriminalizáló kormánynak Jani Leinonen. Konkrétan pénzt fognak osztani a szegényeknek a Hajós utcában.

Advertisement
Illustration for article titled ​Ma nyit a Hunger King, egy finn művész válasza a magyar kormánynak

Szerdán hatkor nyílik meg a Hajós utca 12-ben Jani Leinonen ismert finn művész provokatív és nagyszabású politzáló műalkotása, ami egy komplett, berendezett kamu gyorsétterem lesz. A koncepció lényege, hogy az érdeklődők eldönthetik, a "gazdag" vagy "szegény" sorba állnak be, és ha az utóbbiba, akkor a pultnál hamburger helyett egy gyorséttermi dobozba csomagolt pénzt kapnak.

Advertisement

Leinonen a művet a hajléktalanságot bűncselekménnyé nyilvánító magyar kormány provokálására szánja. A művészt felháborította, hogy míg egy új belvárosi bolt megnyitásánál szokásos dolog, hogy a vevők sorban álljanak a helyiség előtt az utcán, Magyarországon a hajléktalanok ezt legálisan nem tehetik meg. Itt viszont nyugodtan álldogálhatnak majd.

A politizáló műalkotáshoz a Hajós utcában berendezett éttermen kívül tartozik egy weboldal is, ez itt, ahonnan például el lehet twitelni a kormánynak az előre megírt üzenetek egyikét. Magyarul így hangzik az üzenet:

Advertisement
Illustration for article titled ​Ma nyit a Hunger King, egy finn művész válasza a magyar kormánynak

Tájékozottabb olvasóink sajnos már tudják, hogy a címzett Kumin Ferenc megbizatását nem hosszabbították meg, így mostantól már nem a magyar kormány angolul tudó kádere tartja a kapcsolatot a nyugati sajtóval.

Advertisement

Leitonen eredetileg nem ide tervezte a Hunger Kinget. A mű eredeti, bódé formátumú változatát egy helsinki bevásárlóközpontban állította fel. Íme:

Illustration for article titled ​Ma nyit a Hunger King, egy finn művész válasza a magyar kormánynak
Advertisement

A bódéban vagy "take away" vagy "give away" menüt lehetett rendelni. Előbbi igazi étel volt, utóbbival egy éhezőt segíthetett a műélvező.

Mint az alábbi képen is látható, a budapesti Hunger King egészen más, a helyi viszonyokra szabott, eredeti alkotás lett:

A műhöz a művész arról szóló szövege is hozzátartozik, ezt most kaptam meg levélben, az igazán kitartók kedvéért teljes egészében idemásolom. A rövid ideje nálunk tartózkodó finn máris szembesült a mai magyar valóság egyik ijesztő vonásával: az emberek egy része nem mert nyíltan beszélni vele, a retorzióktól való félelmében:

Mi az a Hunger King?

www.hungerking.hu

Kocsis Máté, a nyolcadik kerület polgármestere így fogalmazott: "ha nem szorítjuk ki a hajléktalanokat, végül majd ők szorítanak ki minket". Ez a mondat rávilágít arra a szegényekhez való újfajta hozzáállásra, amit nemcsak itt, Magyarországon, hanem számos más olyan országban is tapasztalhatunk, amelyek azt ígérték, megvédik a magukat megvédeni képteleneket. Ugyanakkor más dolgokra is rávilágít.

Először is a magyar kormánynak a hajléktalanok kriminalizálásra irányuló széles körű kampánya valójában az államnak a rendszerváltás ígéreteinek beváltásában mutatott kudarcairól próbálja elvonni a figyelmet. Ma Magyarország gazdasági helyzete rosszabb, mint a szocializmus alatt: több mint egymillió ember, azaz a lakosság 12 százaléka a szegénységi küszöb alatt él (Ferge, 2012), egymillió magyar nem tudja rendesen fűteni a lakását, és a kihűléses halálesetek száma tízszerese a többi fejlett ország adatáénak (Habitat for Humanity Magyarország 2012:10).

Másodszor azok, akik elutasítják a hajléktalanokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, mondván, hogy paraziták, valójában nem értik a gazdaság és a parazita lét lényegét. A sikeres parazita olyan, akit a gazdaszervezet nem ismer fel, aki úgy dolgoztatja a gazdaszervezetet, hogy az ezt nem érzi tehernek. Ilyen az uralkodó osztály a kapitalista társadalomban.

A magyar helyzet egy globális problémát tár elénk. A politikai és gazdasági elit elszúrta a dolgokat, most pedig foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához, pedig a változás elkerülhetetlen. El lehet adni az elnyomást emancipációként, az elszegényedést meggazdagodásként és a döntéshozatalban való formális részvételt valódi demokráciaként, de csak egy ideig, amíg az emberek rá nem jönnek.

Az uralkodó rendszer megpróbál mindent, hogy ne tudjunk alternatívákban gondolkodni. Habár a magyarok többsége azt gondolja, hogy a dolgok rossz irányba mennek, ugyanakkor azt hiszik, nem tehetnek semmit a politika irányának megváltoztatásáért. Én csupán egy részét látom a dolgoknak, de meglepődtem, mennyi állami finanszírozású intézményben dolgozó újságíró, értelmiségi és szociális munkás, akikkel beszélgettem, nem merte nyilvánosan vállalni a véleményét, mert féltek az állásuk vagy a finanszírozásuk elvesztésétől. Nem azt mondom, hogy a Hunger King fog szólni helyettük is, de legalább ráirányítja a figyelmet az egyik legégetőbb magyarországi problémára.

Művészként feladatom az embereket alternatív politkai és társadalmi megoldások keresésére ösztönözni. A Hunger King felhívás a társadalmi és politikai elköteleződésre, felhívás a változásra. Akár szereti, akár gyűlöli őket, a Hunger Kingben mindenki elküldheti üdvözletét Magyarország vezetőinek. Mi kézbesíteni fogjuk az üzeneteket.

Budapest, 2014. június 6.

Jani Leinonen

PS. Köszönet Udvarhelyi Éva Tesszának, Jason Readnek és Slavoj Zizeknek.

Share This Story

Get our newsletter