A lĂ©zercsillag Ășgy hangzik, mintha valami outrun electro album vagy Ă©pp egy menƑ 20. szĂĄzadi amerikai vadĂĄszgĂ©p neve lenne, pedig nem. A csillagĂĄszatban hasznĂĄljĂĄk teljesen bĂ©kĂ©s cĂ©lokra.

Ahhoz, hogy igazĂĄn Ă©les kĂ©peket lehessen kĂ©szĂ­teni az Ă©gboltrĂłl, a földi adaptĂ­v optikĂĄs teleszkĂłpok kĂ©pĂ©rƑl ki kell szƱrni a lĂ©gkör folyton vĂĄltozĂł, torzĂ­tĂł hatĂĄsĂĄt. Az adaptĂ­v optikĂĄs tĂĄvcsövek kĂ©pesek ezt a hullĂĄmzĂĄst korrigĂĄlni, viszont szĂŒksĂ©gĂŒk van egy viszonyĂ­tĂĄsi pontra. A termĂ©szetes csillagokat nehĂ©z lenne erre a cĂ©lra hasznĂĄlni, mert a FöldrƑl nĂ©zve egyrĂ©szt mozognak, mĂĄsrĂ©szt nem mindig van az Ă©gbolt vizsgĂĄlt rĂ©szĂ©n a kalibrĂĄciĂłhoz megfelelƑ belƑlĂŒk.

Advertisement

A gizmodós cikkben NAK elég talålóan a Halålcsillag szuperlézeréhez hasonlította a lézert, persze a földi dologgal nem lehet bolygókat felrobbantani, biztonsågban van a Szaturnusz

Úgyhogy biztosabb megoldĂĄs, ha egy 22 wattos lĂ©zerrel az Ă©gre lƑnek: a sugĂĄr reakciĂłba lĂ©p a lĂ©gkörben 90 km magasan talĂĄlhatĂł nĂĄtriumatomokkal, amelyek vilĂĄgĂ­tani kezdenek a hatĂĄsĂĄra, Ă©s mĂĄris megvan a mozdulatlan mestersĂ©ges csillag, ami segĂ­ti a teleszkĂłp kalibrĂĄciĂłjĂĄt. A lĂ©zer szĂ­nĂ©t pont Ășgy ĂĄllĂ­tottĂĄk be, hogy minĂ©l jobban reakciĂłba lĂ©phessen a nĂĄtriumatomokkal. Úgy vĂ©lik, ezeket az atomokat a Föld lĂ©gkörĂ©be lĂ©pƑ meteoritok hagyhatjĂĄk maguk utĂĄn.

Advertisement

A technolĂłgia nem teljesen Ășj, a chilei Very Lare Telescope-nĂĄl most Ă©pĂ­tenek nĂ©gy Ășj ilyen egysĂ©get, ezek közĂŒl az elsƑt Ă©pp beĂŒzemeltĂ©k. 2016-ra lesz teljesen kĂ©sz a rendszer.

BajororszĂĄgban is van ilyen lĂ©zer – ESO/M. Kornmesser

Advertisement

ChilĂ©ben is hasznĂĄltĂĄk mĂĄr a techonlĂłgiĂĄt, ez a kĂ©p mĂ©g 2010-ben kĂ©szĂŒlt – ESO/Yuri

via Gizmodo, képek: J. Girard/ESO, D. Bonaccini Calia and the 4LGSF team/ESO