Steindl Imre, a tervező átlátást akart, úgy álmodta meg a Kossuth teret - magyarázta a Cinknek Wachsler Tamás, a tér átalakításának irányítója. Ebbe az átlátásba zavart be az a hárfasor. aminek nagy részét ma délelőtt kivágták, kiváltva a zöld szervezetek haragját.

A hársfák eleve nem végiggondolt terv részeként kerültek a térre, hanem egy hetvenes évekbeli "kertészeti flashmob" során - fogalmaz az egykori honvédelmi államtitkár és Fidesz-elnökjelölt. Egy budai építkezésen útban volt pár fa, mire fogták őket, kiásták és gyorsan elültették a Parlament előtt.

Két fő oka volt a Kossuth téri hársfasor pénteki kivágásának: az egyik az átlátás, a másik pedig az, hogy a fák többsége beteg volt, korhadt vagy gombás - közölte Wachsler. Állítása szerint az összes fát szakértővel vizsgáltatták meg, a kivágott példányokból pedig mintákat őriznek meg, amelyeken jól látszik, milyen állapotban voltak. A Steindl Imre Program irányítója szerint bár a hársfasor kívülről szépen nézett ki, ők már tudták, hogy legkésőbb pár éven belül úgyis jó párat ki kellett volna vágni. Az átépített tér közepén hogy nézett volna ki egy foghíjas fasor? - vette fel Wachsler.

A fák ramaty állapota szakmai körökben szerinte közhely volt, úgy emlékszik, hogy pár éve épp a Levegő Munkacsoport lobbizott a kerületi önkormányzatnál a Kossuth téri fák "felújítása" érdekében. Van, aki szerint egy foghíjas fasor is jobb, mint ha nem lenne ott semmi - mondtam erre. Mire Wachsler a 133, a téren elültetendő fával vágott vissza, kiemelve, hogy a mélygarázs fölött direkt 4 méter vastag földréteget hagynak, hogy a fák nagyra nőhessenek. Nem csemetéket, de nem is óriásfákat ültetnek, a minimális törzskörméret 40 centi lesz. Úgy tudjuk, hogy hiába volt jogerős engedély a mostani fakivágásra, a projekt irányítói az utolsó pillanatokig vitatkoztak azon, hogy pontosan hány darab hársat döntsenek ki végül. Sőt, az országos tervtanácson még olyan javaslat is elhangzott, hogy az összes fát vágják ki.

Miköben az indulatok felizzottak a mostani kivágás miatt, még a tavalyi hasonló akció miatti szenvedélyek sem csillapodtak le. Egy birtokunkban lévő dokumentum szerint az ügyészség úgy véli, hogy az V. kerületi önkormányzat a 76 fára szóló engedély tavalyi megadásakor - már ennek alapján döntötték ki tavaly a tér északi oldalán, a leeendő mélygarázs helyén a fákat is - több jogszabálysértést követett el. Ezeket ugyanakkor nem tartották olyan súlyúnak, hogy a kiadott engedélyt megtámadják.

A Fővárosi Főügyészség azért kezdett vizsgálódni, mert a Védegylet nevű környezetvédő szervezet 2012. augusztus végén levelet írt nekik. Az Cink birtokában lévő levélben egyrészt azt kérték, hogy az ügyészség helyezze hatályon kívül a kivágási engedélyt és rendeljen el új eljárást. Ezt azért szerették volna, mert olyan információik voltak, hogy az eredeti engedélyben szereplő, de még ki nem vágott fákat később ki akarják dönteni. (Pontosan ez történt meg ma délelőtt). Ezen kívül azt is kérték, hogy ismerjék el az ügyféli státuszukat, amit a kerület megtagadott. Ügyfélként ugyanis egy rakás információ kikérésére lennének jogosultak a törvény szerint.

Advertisement

Az ügyészség, szintén birtokunkban lévő válaszlevelében több pontban is igazat adott a környezetvédőknek. Megállapította, hogy a kivágásra engedélyt adó kerületi jegyzőnek biztosítania kellett volna az ügyféli jogosultságokat, amit ennek ellenére nem tette meg. Azt is leírta az ügyészség, hogyszerinte a kerület törvényt sértett azzal, hogy nem tette közzé hirdetményben, hogy valaki engedélyt kért a fák kivágására. Ez is törvénysértés. Wachsler vitakozik ezzel, ő azt állítja, hogy a kötelező hirdetményt a jogszabály csak a kiemelt jelentőségű, védett fák esetében írja elő, ilyen pedig az V. kerületben három darab van, egy platán az Olimipai parkban, egy akác a Széchenyi téren és még egy fa a Gerlóczy kávéház előtt.

Szintén kimondta az ügyészség azt, hogy a kerületi hatóság a vonatkozó kormányrendelet szabályait megszegve adta ki régészeti feltárásra hivatkozva az engedélyt. Az Országgyűlés Hivatalának a kérelem benyújtásakor ugyanis még nem volt engedélye a régészeti feltárásra. A kerületnek minimum hiánypótlást kellett volna kérnie, de ehelyett kapásból megadták a zöld utat. A helyi hatóság ráadásul rossz jogi hivatkozás alapján mondott igent.

Az ügyészség az ügyet a következőképpen foglalta végül össze: "(…) megállapítottam, hogy a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat jegyzője nevében eljáró Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Polgármesteri Hivatal mint környezetvédelmi hatóság az eljárásában több anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést követett el."

Advertisement

Az ügyészség ennek ellenére azért nem támadta meg a kiadott engedélyt, mert a fák egy részét akkor már kivágták, így az eredeti állapot úgysem állítható vissza. "Ezzel persze azt a lehetőséget sem adta meg, hogy a kerület, illetve a beruházás irányítói bíróság előtt igazolják, nem történt törvénysértés" - mondja Wachsler. Az ügyészség ugyanakkor visszautasította a környezetvédők azon kérését, hogy az okozott kár megtérítése végett indítson keresetet. Az ügyészek szerint akkor jöhetne szóba polgári jogi kártérítés, ha születne egy büntető ítélet környezetveszélyeztetés miatt.