Kire gondolt Orbán? Horthyt éltette a puccsista egyiptomi elnöknek?

Illustration for article titled Kire gondolt Orbán? Horthyt éltette a puccsista egyiptomi elnöknek?

El sem tudom képzelni, kire-mire gondolt Orbán, amikor azt mondta, Magyarországon katonák vették át a hatalmat a nyápic civilektől, hogy megmentsék az országot.

Advertisement

Segítsetek! lehet, hogy a megoldás pofonegyszerű, csak péntek délután van, és nekem már nem fog az agyam.

Az alaphelyzet: Orbán Viktor ma a Parlamentben körbeudvarolta Egyiptom katonai puccsal hatalomra került elnökét, akinek a szabad választásokon hatalomba emelt elődjét a rendszer bírósága ezután halálra ítélte. A két politikus tárgyalások utáni sajtótájékoztatóján Orbán többek között a következőket mondta, az Index cikke szerint:

Ezután deklaráltan a hazai nyilvánosságnak címezve kijelentette, hogy „nem ódzkodunk a katonaemberekből lett vezetőktől”. Mint mondta, jól emlékszik azokra az időkre, amikor „a magunkfajta, akár nyápicnak is nevezhető civilektől kemény kezű katonák vették át a hatalmat, hogy az országot megmentsék”. Legyenek ugyanolyan jó tapasztalatai a katonákkal Egyiptomnak, mint Magyarországnak – fejezte ki a reményét.

Advertisement

Órák óta azon gondolkodom, mi vagy ki a hóhérra gondolhatott Orbán. Az ő életében nem volt semmiféle katonai hatalomátvétel, így ilyen időkre maximum könyvek és filmek alapján emlékezhet.

Időben visszafelé haladva az első szóba jöhető esemény az 56-os forradalom leverése utáni kommunista hatalomvisszavétel lenne, hiszen ezt a szovjet katonaság tette lehetővé és asszisztált hozzá. De ettől még nem volt ez katonai hatalomátvétel, az irányítás az MDP-MSZMP kezébe került azonnal.

Advertisement

Ezt megelőzte az október 23-ai forradalom, de ezt nem katonák, hanem civil forradalmárok vívták és utána civil kormány alakult.

A következő potenciális versenyző az 1944-es nyilas hatalomátvétel. De ez ugyanazért nem illik a kategóriába, mint a komcsik 57-es come backje, hiszen bár a német hadsereg távolította el az ellenfeleiket, a hatalom a nyilasok kezébe került.

Advertisement

Sorban a harmadik az első olyan esemény, ami minden szempontból megfelel az orbáni definíciónak, és ez Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg 1920 tavaszi hatalomátvétele. Itt tényleg egy hadsereg, illetve annak parancsnoka vett át a hatalmat az országban, formálisan is, az antant engedélyeével és ellenőrzése mellett. És Horthyék szándékai szerint a motiváció feltétlenül az ország megmentése volt.

Negyedikként még a 48-as szabadságharc jut eszembe, hiszen a formális hatalom 1848 szeptemberétől a Honvédelmi Bizottmány kezében volt. De ennek egy civil, Kossuth volt a feje, és amúgy is, ez már tényleg nagyon nyakaterekt megfeleltetés lenne.

Advertisement

És itt kábé a lehetőségek végére is értem, hiszen a korábbi időkben, amikor a nemesek egyben katonák is voltak, a szó modern értelmében eleve nem is volt értelmezhető a “katonai hatalomátvétel” fogalma.

Szóval kizárásos alapon Horthyra gondolhatott a miniszterelnök, de akkor hogy értette, hogy a magyaroknak “jó tapasztalatai” voltak az országot kormányzó katonákkal? A Horthy-korszak utólagos megítélése természetesen szélsőségesen vegyes, és bárkinek szíve joga bárhogyan minősíteni, de példásan jónak azért még a jobboldali mainstream sem szokta nevezni.

Advertisement

Egy tárgyalás utáni nemzetközi sajtótájékoztató nyilvánvalóan nem az árnyalt történelmi összegzés terepe, de a jó és a nép által kedvelt kormányzás példájának hozni egy olyan vezetőt, akinek uralma alatt az ország több millió polgárát fosztották meg a vagyonától, tiltották ki az iskolákból és tiltották el a szexuális érintkezéstől is már polgárokkal, elég meglepő. Horthy - rövid, e szempontból sikeres időszak után - ráadásul megbukott legfontosabb politikai célját, az elcsatolt területek visszaszerzését tekintve is.

Úgyhogy most tényleg bizonytalan vagyok, hogy ennyit okoskodtam, aztán lehet, hogy teljes tévúton járok.

Share This Story

Get our newsletter