Tam√°s G√°sp√°r Mikl√≥s √≠rta, M√°r megint magyarzsid√≥magyar c√≠mmel, a Szombatban jelent meg, online mostant√≥l el√©rhetŇĎ, az √ļjbalos Dinamo blogon. Gondolom, vitatkozni is lehet az √°ll√≠t√°saival ‚Äď van k√∂zt√ľk meglepŇĎszerŇĪ, sok ‚Äď, √©n nem fogok, szok√°s szerint k√≠v√°ncsian olvastam.

√Ėsszeszedtem belŇĎle 15 darab id√©zetet, kedvcsin√°l√°sk√©ppen mintegy:

  • ‚ÄěMi√©rt, h√°t mi nem vagyunk magyarok?" ‚Äď ki√°ltozz√°k a magyar zsid√≥k. Nem, nem vagytok, mert magyars√°gotok olyan politikai realit√°sban √©rtelmezhetŇĎ csak, amely sz√°z esztendeje megszŇĪnt.
  • A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarorsz√°gi zsid√≥k ‚Äď noha t√∂bbs√©g√ľkben √ļn. balliber√°lis szavaz√≥k, √©s tartanak az antiszemitizmust√≥l (ez√©rt szavaznak √≠gy) ‚Äď nem k√ľl√∂nb√∂znek n√©zeteikben √©s magatart√°sukban a nem zsid√≥ t√∂bbs√©gtŇĎl.
  • A huszadik sz√°zadi zsid√≥s√°g vall√°sa nem a judaizmus volt, hanem a szocializmus.
  • A magyar zsid√≥k vil√°gszerte h√≠resek voltak r√≥la, hogy mennyire magyarok. A k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tti Rom√°ni√°ban aff√©le dzsentrinek √©s husz√°rnak tartott√°k az erd√©lyi magyar zsid√≥kat, √©s mosolyogtak rajtuk. A r√©gi Rom√°ni√°ban, a ‚ÄěReg√°tban" nem volt szok√°s a csal√°dnevek rom√°nos√≠t√°sa, a magyar zsid√≥k viszont magyar nevet viselnek.
  • A provinci√°lis ‚Äď mert nem f√ľggetlen, csak valamelyest auton√≥m ‚Äď magyar √°llamis√°gnak egyik alapzata volt a hazafias, kir√°lyhŇĪ √©s szabadelvŇĪ zsid√≥ polg√°rs√°g, de innen j√∂ttek a l√°zad√≥k is. A magyarorsz√°gi zsid√≥s√°g mind az establishment, mind a forradalom egyik fŇĎszereplŇĎje volt, s lakolt mind a hierarchia, mind az antihierarchikus l√°zong√°s minden bŇĪn√©√©rt.
  • Nem csoda, hogy √©pp most √°ll√≠tj√°k f√∂l √ļjra a kor legnagyobbjainak, gr. Tisz√°nak √©s gr. Andr√°ssynak a nevets√©ges szobr√°t a maga teljes √≠zl√©stelens√©g√©ben restaur√°lt, borzad√°lyos Orsz√°gh√°z elŇĎtt a Kossuth [!] t√©ren. Ez olyan, mintha K√°d√°r J√°nos szobr√°t avatn√°k f√∂l a Nagy Imre t√©ren, Kisfaludy-Str√≥bl Alajos tervei alapj√°n.
  • A k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tti zsid√≥ fiatals√°g a szocialista √©s kommunista mozgalmakban tal√°lta meg √ļj vall√°s√°t √©s ‚Äěidentit√°s√°t", a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n egy darabig a totalit√°rius P√°rtban, 1989 √≥ta az √ļj liberalizmusban. Ez nem lehetett m√°sk√©pp.
  • Az ebbŇĎl k√∂vetkezŇĎ abszurdit√°sokon ‚Äď pl. azon, hogy a zsid√≥bar√°t publicisztik√°ban, korm√°nyellenes pol√©mi√°ban k√©ptelen m√≥don √©s m√©rt√©kben al√°becs√ľlik az 1944. m√°rcius 19-i n√°ci megsz√°ll√°s jelentŇĎs√©g√©t, s hovatov√°bb eltŇĪnik az a t√©ny, hogy a holokauszt√©rt m√©giscsak a Harmadik Birodalom √©s az NSDAP felelŇĎs, ak√°rmennyire a szolg√°latukra √°lltak a Horthy-√°llam hat√≥s√°gai, amelyek elvadult zsid√≥elleness√©g√ľk ellen√©re nem mŇĪk√∂dtettek g√°zkamr√°kat ‚Äď se csod√°lkozom.
  • Az ifj√ļs√°gnak a Szabads√°g t√©ri r√©mgiccs √©pp olyan nevets√©ges, mint az √©rzelmes humanista f√∂lh√°borod√°s. Ugyan ki veszi komolyan annak az √°llamnak az √ļn. eml√©kezetpolitik√°j√°t, amely ‚Äď mint minden polg√°ri √°llam ‚Äď valamennyi√ľnk fizetett ellens√©ge, √©s amely legal√°bb annyira r√∂hejes, mint amennyire undor√≠t√≥. Filoz√≥fiai vizsg√°lat al√° vegy√ľk az igazgat√≥ n√©ni √©s a tanf√∂l√ľgyelŇĎ b√°csi √©vz√°r√≥kon elszavalt n√©zeteit? Ezeknek a fiataloknak az √ľnnep√©lyes antiszemita barom sz√≥ra sem √©rdemes.
  • A romkocsm√°k n√©p√©rŇĎl √©pp √ļgy besz√©l a hivataloss√°g, mint Tisza Istv√°n h√≠vei hajdan a k√°v√©h√°zi boh√©mekrŇĎl. Az √ļj baloldali radikalizmus m√°r megsz√ľletett a t√∂bbi kelet-eur√≥pai orsz√°gban, √©s k√∂zeledik Magyarorsz√°g fel√©. A radikaliz√°l√≥d√≥ fiatals√°g hars√°nyan kacag a konvencion√°lis (parlamenti) politik√°n, √©s keserny√©sen der√ľl a konvencion√°lis √°lbaloldali ‚Äě√Ėsszefog√°son".
  • Mindek√∂zben a magyarorsz√°gi, a budapesti zsid√≥ √©rtelmis√©g visszav√°gyik a liber√°lis nacionalizmus korszak√°ba ‚Äď amely az asszimil√°ci√≥√©rt √©s az √ļn. magyar nemzeti c√©lok kritik√°tlan elfogad√°s√°√©rt cser√©be jogegyenlŇĎs√©get √©s ‚Äěbefogad√°st" k√≠n√°lt ‚Äď , azonban ez a liber√°lis nacionalizmus pontosan sz√°z √©vvel ezelŇĎtt megszŇĪnt. AzelŇĎtt se volt t√ļl sikeres.
  • A Horthy-korszak rehabilit√°l√°sa √©s a holokauszt-relativiz√°l√°s nem arra szolg√°l (pontosabban: nem arra sz√°nj√°k), hogy a mostani zsid√≥kat √ľld√∂zz√©k; de arra igen, hogy vil√°goss√° v√°lj√©k, ki mondja meg a tutit. Egy biztos: nem a zsid√≥k √©s nem a filoszemit√°k.
  • Elt√∂prenghetne rajta az ember, hogy a minden szempontb√≥l (m√©g a legelfogultabb zsid√≥ szempontb√≥l is) kifog√°stalan holokauszt-eml√©kbesz√©deket mondott √Āder, Navracsics, L√°z√°r ‚Äď ha legal√°bb egy kicsit k√∂vetkezetes ‚Äď mi√©rt nem l√©p f√∂l a gyal√°zatos √©s nevets√©ges Szabads√°g t√©ri eml√©kmŇĪ ellen? Mert ezek az emberek bizony nem n√°ci szimpatiz√°nsok (egy√°ltal√°n nem!), de ahhoz ragaszkodnak, hogy ŇĎk √©s a p√°rth√≠veik ‚Äď akiket a magyar etnikum k√©pviselŇĎinek tekintenek, hi√°ba n√©met √Āder √©s hi√°ba horv√°t Navracsics, tetszik √©rteni? ‚Äď szabhass√°k meg, hogy mi f√©r bele a t√∂rt√©nelmi diskurzusba.
  • A zsid√≥k k√ľl√∂n emancip√°ci√≥ja tov√°bbra se lehets√©ges az √°ltal√°nos emancip√°ci√≥ n√©lk√ľl. Persze ki lehet v√°ndorolni Izraelbe, √©s f√∂lcser√©lni a kirekesztett poz√≠ci√≥j√°t a kirekesztŇĎ poz√≠ci√≥j√°val, ha valakinek ehh√∂z van kedve. (B√°r groteszk volna a budapesti zsid√≥k helyzet√©t a ramallah-i palesztinok helyzet√©hez hasonl√≠tani. Ez ut√≥bbiak√©hoz k√©pest a magyarorsz√°gi zsid√≥k helyzete mennyei. Nyilas honfit√°rsaink szerint egyenesen zsid√≥uralom van. No persze ez is groteszk.)
  • Marx 1843/44-ben a zsid√≥s√°gnak mint vall√°sfelekezetnek a k√ľl√∂n emancip√°ci√≥j√°t tartotta lehetetlennek. Az is volt. De a magyarorsz√°gi zsid√≥s√°g nem vall√°sfelekezet. R√° ink√°bb Sartre koncepci√≥ja illik: zsid√≥ az, akire az antiszemitizmus vonatkozik.

Az eg√©sz mindenesetre izgalmasabban jut el valahonnan valahova, √ļgyhogy kattintsatok csak √°t b√°tran.