A rendszer kampánykörúton lévő második emberét Botos 444 Tamás kapta el egy elképesztően erős pillanatban. Rájöttem, hogy ez alapján az ikonikus kép alapján kell majd megcsinálni az Orbán-rendszer köztéri emlékművét.

Makón járunk, ami szerdán már a negyedik település volt, ahol Lázár reggel óta megfordult. Itt nemcsak a tiszteletére rendezett képviselőtestületi ülésen vett részt, hanem kampányfórumot is tartott a játszótéren.

Nézd meg a képet jó alaposan, figyeld meg először az apró részleteket: Lázár János kéztartását és mosolyát, a miniszterre kicsit sem kiváncsi tolószékes férfit bal oldalon hátul, meg a Lázár kezéből áradó láthatatlan erőteret, ami jól érzékelhető erővel nyomja lefelé a két választópolgár tarkóját. Aztán koncentrálj arra, hogy kifakul, majd eltűnik a háttér, és ott marad a három alak bizarr csoportja a paddal.

Ez lenne az Orbán-rendszer tökéletes emlékműve, a hiperrealista, kétszeres életnagyságú szoborcsoport, amit hol máshol állítanának fel, mint a szoborparkká alakuló Szabadság téren.

Egy rendszert a 1. számú vezetőjénél - legyen az bármennyire nagy hatalmú - eleve jobban jellemez egy káder a 2.-20. helyről. És ez a dinamikus háromszögkompozíció a két jobbágya fölött uralkodó, közben a kamerának is játszó, snájdig Nemzeti Trafikos-Fővadásszal tökéletesen ragadja meg a 2010-es évek Orbán-rendszerének lényegét.

Advertisement

Bónusz, hogy Lázár "A Csongrádi Dzsigoló" János a Zepter-ügynökbe oltott karizmatikus prédikátor szerepében is dögösen néz ki, termékeny kontrasztot képezve az elgyötört mellékalakokkal.

A Szabadság tér nyugati oldalára, az egykori tévészékház előtti részen álló valamelyik padra képzelem el, pont félúton a szovjet- és a zsidóheccelő emlékmű közé.