√Čs ez m√©g csak az eleje. A zen√©sz fb-n √≠rt ny√≠lt levelet az ismert n√©pszabads√°gos kritikusnak, gondoltam, mi√©rt ne seg√≠thetne a Cink is abban, hogy a mondand√≥ eljusson a c√≠mzetthez.

Ez a teljes szöveg:

Ny√≠lt lev√©l F√°y Mikl√≥snak ‚Äď aki ismeri juttassa el neki

Idefigyelj te barom! Elolvastam a nyavaly√°s gondolataidat, R√°nki√©k tegnapi Mozart koncertj√©rŇĎl √©s betelt a poh√°r, elegem van belŇĎled. Nagyon √ľgyelj arra, hogy soha t√∂bb√© be ne t√©vedj semmilyen koncertre, ahol fell√©pek, mert √ļgy kibaszlak a terembŇĎl mint a taknyot, te senkih√°zi szarjank√≥, te kitartott h√≠mringy√≥. Nem √©rtesz semmihez ‚Äď r√©g√≥ta tudjuk ‚Äď √≥cska frusztr√°lt seggnyal√≥ vagy, egy labdaszedŇĎ, aki csak a partvonalig jut el, onn√©t √≥b√©gat. M√©gis hogy k√©pzeled, hogy ezzel a t√∂rpe identit√°ssal a legnagyobb mŇĪv√©szeket s√°rozod be? Mit gondolsz meddig teheted ezt b√ľntetlen√ľl? √Čbredj fel kispof√°m, am√≠g nem k√©sŇĎ!

Na p√°!

R√°cz Zolt√°nt az ezen a linken el√©rhetŇĎ √≠r√°s h√°bor√≠totta fel. Hogy melyik r√©sz miatt lett ennyire m√©rges? F√°y Mikl√≥s mag√°hoz k√©pest nem is gonosz, b√°r az√©rt el√©g szigor√ļ a zenekarral:

Ehhez k√©pest a Concerto Budapest j√°tszott Keller Andr√°s vez√©nylet√©vel, √©s mintha elsŇĎrendŇĪ k√∂teless√©g√ľknek tekintett√©k volna, hogy botr√°ny n√©lk√ľl, de m√©gis homokzs√°kk√©nt nehezkedjenek a l√©ghaj√≥ba, nehogy itt elsz√°lljon m√°r b√°rki is. F√∂lfoghatatlan, hogy egy karmester, aki maga is hegedŇĪs, sŇĎt, j√≥ hegedŇĪs, a r√≥la elnevezett von√≥sn√©gyes k√∂zel legend√°s, hogyan √°llhat ki ilyen √°llapot√ļ √©s hangz√°s√ļ von√≥skarral a k√∂z√∂ns√©g el√©. Mik√©ppen t√∂rt√©nhet meg, hogy a nagy zenekari bevezet√©ssel kezdŇĎdŇĎ mŇĪvek el sem kezdŇĎdnek, √°t kell v√©szelni az elsŇĎ perceket, s√≥hajtozva v√°rni, hogy majd csak bel√©p a zongora, √©s m√°sodszorra m√°r igaz√°n elkezdŇĎdik a darab.

Majd ez is jön:

Vannak pillanatok, amikor az ember f√∂lkiab√°lna, hogy tess√©k m√°r meg√°llni, √©s egy kicsit odafigyelni arra, akivel egy√ľtt zen√©lnek. Tanulni tŇĎle. R√°nki, mondjuk a nagy A-d√ļr zongoraversenyben elj√°tszik egy fr√°zist, finoman, tart√°ssal, lemond√≥an, √©s eleg√°nsan, √©s amikor mindezt megism√©tlik a zenekar faf√ļv√≥sai, akkor mintha azt akarn√°k illusztr√°lni, hogy egy nagy homokzs√°kkal √©ppen leverik ŇĎket a sz√©k√ľkrŇĎl.

De mag√°t R√°nki DezsŇĎt legal√°bb szereti √©s nagyra tartja a kritikus!