A magyarokkal r√∂videbb ideig kell alkudozni, mint m√°s kelet-eur√≥paiakkal. De maguk a t√°rgyal√°sok amerikai szemmel vontatottan zajlanak. Viszont nem vagyunk hazud√≥sak √©s ink√°bb az ŇĎszinte t√°rgyal√°si taktik√°t kultiv√°ljuk. Megesik viszont, hogy lelki zsarol√°st alkalmazunk, v√°ratlanul grimaszolni vagy szem√©lyeskedni kezd√ľnk, hogy kiz√∂kkents√ľk a k√ľlf√∂ldit. Mindig vicces l√°tni, hogy idegenek milyennek l√°tnak minket, ezek itt egy amerikai bizniszk√∂nyv-√≠r√≥ √©szrev√©telei arr√≥l, mire kell felk√©sz√ľlni, ha magyarral t√°rgyal az ember.

A ‚ÄúNegotiating International Business - The Negotiator‚Äôs Reference Guide to 50 Countries Around the World‚ÄĚ c√≠mŇĪ k√∂nyvben a legjobb az a figyelmeztet√©s, hogy a magyarok pesszimista be√°lltotts√°g√ļak, ez√©rt az amerikai √ľzletemberek ne ijedjenek meg, ha b√ļvalbaszott arcokat l√°tnak. Na nem pont ezzel a sz√≥val mondja a k√∂nyv.

De az sem rossz, hogy a magyarok igen fontosnak tartj√°k az √ľzleti eb√©deket, melyeket nem szabad visszautas√≠tani, b√°r egy√°ltal√°n nem biztos, hogy az eb√©d k√∂zben v√©g√ľl t√©nyleg sz√≥ba ker√ľl, ami√©rt odament√ľnk. Lehet, hogy a k√∂nyv szerzŇĎje, Lothar Katz k√©nytelen volt Uj P√©terrel t√°rgyalni valamikor?

[via Nebehaj Viktor twittere]