A magyarokkal rövidebb ideig kell alkudozni, mint más kelet-európaiakkal. De maguk a tárgyalások amerikai szemmel vontatottan zajlanak. Viszont nem vagyunk hazudósak és inkább az őszinte tárgyalási taktikát kultiváljuk. Megesik viszont, hogy lelki zsarolást alkalmazunk, váratlanul grimaszolni vagy személyeskedni kezdünk, hogy kizökkentsük a külföldit. Mindig vicces látni, hogy idegenek milyennek látnak minket, ezek itt egy amerikai bizniszkönyv-író észrevételei arról, mire kell felkészülni, ha magyarral tárgyal az ember.

A “Negotiating International Business - The Negotiator’s Reference Guide to 50 Countries Around the World” című könyvben a legjobb az a figyelmeztetés, hogy a magyarok pesszimista beálltottságúak, ezért az amerikai üzletemberek ne ijedjenek meg, ha búvalbaszott arcokat látnak. Na nem pont ezzel a szóval mondja a könyv.

De az sem rossz, hogy a magyarok igen fontosnak tartják az üzleti ebédeket, melyeket nem szabad visszautasítani, bár egyáltalán nem biztos, hogy az ebéd közben végül tényleg szóba kerül, amiért odamentünk. Lehet, hogy a könyv szerzője, Lothar Katz kénytelen volt Uj Péterrel tárgyalni valamikor?

[via Nebehaj Viktor twittere]