Patrick George, a Jalopnik egyik szerzője, azt hitte, hogy csak ő van, a kanyargós út, meg az 580 lóerős Camaro. Aztán meglátta a bozótból kikandikáló rendőrautót.

Amerikában állama és megyéje válogatja, hogy mit kezdenek a gyorshajtással. Patrick, óriási pechére, Virginiában volt. Az autókkal és a sebességgel óvatos viszonyban lévő országban eleve mindenki nagyon lassan vezet, de a vánszorgásnak és a gyorshajtás komikus túlkriminalizálásának is vannak szintjei. Virginia állam Rappahannock megyéje, ahol Patrick 150 km/h-s gyorshajtása egy 90-es övezetben három nap börtönt jelentett, a skála fogyatékos végén található.

A Chevrolet Camaro ZL1-ben nagyon könnyű gyorsan menni. 6,2 literes, kompresszoros V8 van benne, Patrick az élményt úgy írja le, hogy az autó egy lóerőt és nyomatékot okádó tűzoltófecskendő. Sajtóúton volt, a GM képviselője ült mellett, amikor egy vidéki úton elkapták őket. Nem tartóztatták le, és nem is kobozták el a kocsit – mindkettőt megtehették volna –, de beidézték.

Soha semmilyen törvényellenességet nem követett el, és az autóval teljesen lakatlan területen ment, de még így is aránytalan, hátborzongató büntetést kapott: a 400 dolláros bírság és jogosítványának tíznapos bevonása mellett három napot kellett börtönben töltenie. Patrick sajnos nem költő, mint Faludy György – aki a kommunisták börtöneiben töltött három év alatt verseket írt fejben –, így a három nap alatt halálra unta magát, és halálosan unalmas emberek halálosan unalmas történeteit hallgatta, jellemzően arról, hogy hogyan kerültek börtönbe. Mindez az államnak napi 104 dollárjába került.

Advertisement

Patrick hamarosan lelép a környékről és visszaköltözik Texasba, ahol amerikai viszonylatban viszonylag normálisan lehet autózni (a sebességhatár a legtöbb autópályán 130 km/h, és van, ahol 137!!). Nyomasztó élményéről cikket írt, itt lehet elolvasni.