Egy francot voltam hatalom! Lári-fári. Nem tagadnám le, ha így lett volna, csak nem igaz – mondta Gobbi Hilda a 45 áprilisa utáni időkről. Ez itt jubileumi sorozatunk utolsó része.

A Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd később tagja. Tragédiákban, vígjátékokban egyaránt bevethető tehetség. Már egészen fiatalon nagymamákat és boszorkányokat játszik. Hat filmszerep a háborúig. Baloldali. Mozgalmár típus. „A színész akarva-akaratlanul mindig politizál” – vallotta. Hársfa utcai garzon.

Gobbi Hildát egy Vörösmarty téri bunkerben érte Budapest felszabadítása. Számára ez aztán csakugyan felszabadulás volt. A német bevonulás óta illegalitásban élt. 1945. április 9-én, 70 évvel ezelőtt ezen a napon valószínűleg épp szavalt valahol a munkásoknak, Várkonyi Zoltán és Major Tamás társaságában. Vagy a Nemzeti Színház helyreállításán dolgozott. Esetleg Péter Gábornak telefonált. Talán az orosz városparancsnokkal egyeztetett.

Keresztlevél horogkereszttel

Advertisement

Gobbi dédapja még Olaszországban született, de voltak német, osztrák, lengyel felmenői is. A színiakadémián azt tanácsolták neki, legyen inkább Gábor a Gobbi helyett, mert az nem magyar név. Nem ment bele. A német ük-ükszülők horogkereszttel lepecsételt keresztlevelei azért jól jöttek, amikor a kamarában igazolni kellett a fajtiszta származást. Nagypolgári, keresztény családban nevelkedett, amely egy idő után egyre csúszott le. A bohém apuci eltapsolta a családi vagyont. Vidékre küldték úrilányképzőbe, csak a díjat nem fizették utána a szülők.

A vízivárosi Halász utcában nőtt fel, a háború környékén már a Rákóczi úton lakott, anyjával és nagyanyjával, villany és gáz nélküli lakásban, majd egy Hársfa utcai garzonban. Együtt végez Fónay Mártával és Perczel Zitával, 1935-ben kerül a Nemzeti Színházba. A színház fiatal, baloldali, kommunista körének tagja, Várkonyi Zoltánnal és Major Tamással együtt. A háborúig hat filmben kap kisebb-nagyobb szerepet.

A Csongor és Tündében Szeleczkyvel játszik, Mirigyet, a boszorkányt alakítja. 1941 májusában kimegy vendégszerepelni Németországba a Nemzetivel. Tudósítóként Szabó Lőrinc is elkísérte a társulatot. Gobbi Hilda – név nélkül – említi is a költőt 1982-ben megjelent, Közben... című önéletrajzi könyvében.

A pincértől alig mertünk mást rendelni, mint német ételt. A német koszt mindig rossz volt, hát még akkor! Egyik neves költőnk, aki velünk volt – szerettem őt, és nagy költőnek tartottam, de szimpatizált a németekkel –, mindig dicsérte: „Milyen finom!” Hatan összenéztünk, és egyszerre köptük ki szánkból az ételt.

Advertisement

Ahogy a háborús helyzet fokozódott, a színésznő is egyre radikálisabb lett. Várkonyival és Majorral irodalmi esteken, Ady-versekkel „lázították” a közönséget. Játszottak bányászoknak, munkásoknak, diákoknak, baloldali értelmiségieknek és kommunistáknak. Néha csak úgy önszorgalomból biliárdkrétákkal firkálja körúti házfalakra, hogy „Vesszen Hitler!” vagy „Béke!, Béke!, Béke!” Könyvében egyéb tettekről is beszámol:

Évekig hol gyilkosnak, hol hősnek éreztem magamat, mert 1943-ban a földalattival igyekeztem valahova, hosszú sor várta a villamost, a sor elején egy német katona. A sor megmozdult – én a közepe táján álltam –, löktek – én is löktem –, a szerelvény befutott, az utolsó pillanatban még lendültünk egyet, és a katona eltűnt a szerelvény alatt. Egy némettel kevesebb.

Advertisement

Apja, Gobbi Ede – máshogy, más okból – szintén ellenáll. Az I. világháborúban huszártisztként szolgált, főhadnagyként szerelt le. 1942-ben reaktiválják, zsidó munkaszolgálatosokat soroz. Nem antifasiszta, csak humánus ember. Amennyit lehet, megment közülük.

Bejönnek Vogel Tóniék

Advertisement

1944. március 18-án bejöttek a németek. Vagyis a Vogel Tónik, ahogy Gobbiék hívták őket. A színésznő egy ismerősénél aludt, itt hívták fel telefonon.

Átvettem a kagylót. Egy mondat volt az egész, megismertem Németh Antal hangját; a mondat így szól: „A Vogel Tóniék bejöttek.” Forgács Antal a Nemzeti Színház művésze volt, akit eredeti sváb néven Vogel Tóninak hívtak. Jelmondat volt ez magunk között, ha nem akartuk kimondani, hogy „németek”, csak annyit mondtunk: Vogel. Ez a hajnali üzenet tudatta velem, hogy a németek megszállták Budapestet.

Gobbi Major Tamással illegalitásba vonul, Péter Gábor feleségével húzza meg magát egy ismerőse lakásán. Németh Antal megígéri nekik, hogy amíg valami felsőbb szerv nem tiltja le, folyósítja a fizetésüket. Gobbi keresetét barátnője veszi fel helyette. A színésznő barna kalapban, szőke loknikkal álcázza magát, Major Tamás bajuszosan, pápaszemmel nyomul. Állítólag Gobbi nagyanyja sem ismerte fel, amikor cigit kért tőle az utcán.

Advertisement

Losonczy Gézával, Gerővel, Péter Gáborral, Kádárral, Rajkkal találkozik titkos, földalatti összejöveteleken. Különböző feladatokat kap. Honvédségi pecséteket kellett szereznie hamis felmentő iratokra. Üzenet vinni egy elvtársnak Nagykanizsára. Van, hogy „szemtanúnak” hívják, a Duna parton nézi végig titokban, hogy lövik a nyilasok a zsidókat a folyóba.

Míg Szeleczky Zita Petőfi Fel a szent háborúra című versét szavalta a rádióban, Gobbi Hildáék a költő Mit nem beszél az a német című versét választották. „Mit nem beszél az a német, Az istennyila ütné meg! Azt követeli a svábság: Fizessük az adósságát... Háborút küld a magyarra, Országunkat elfoglalja. Foglalod a kurvanyádat, De nem ám a mi hazánkat!... Lassan, német, húzd meg magad, Könnyen emberedre akadsz; Ha el nem férsz a bőrödbe’, Majd kihúzunk mi belőle!” – és így tovább. Kinyomtatták röpcédulán a verset, és szétdobálták az utcán.

Advertisement

Gobbi Hilda egy Vörösmarty téri bunkerban találkozott először szovjet katonával.

Hirtelen megjelent egy kis mongolképű katona, teljes fegyverzetben, és egypár ottfelejtett sósborszeszes üveg tartalmától hősködő hangulatban. Sovány voltam és nem szép – Ilona is sovány, de csinos – , engem választott. Mondogatta, hogy óra, óra. Ilona rémülten odaadta a magáét. Előttem is suhogtatta a mordályát, de röhögést erőltettem, nem mutattam félelmemet, igyekeztem oldani a sósborszesz hatását. Hol mulatságos, hol drámai huzavonánknak egy tiszt megjelenése vetett véget. Bocsánatot kért, két kemény mondattal kiparancsolta a sósborszeszest – szegény kiskatona, ki tudja, mi lehet vele?

Advertisement

Hamarosan már a legmagasabb rangú szovjet vezetőkhöz bejáratos. Ivan Zamercev, Budapest városparancsnoka is a barátja, könyvében is megemlíti a színésznőt.

Az 5-ös számú igazolvány

Budán még zajlott az ostrom, amikor Gobbi és Major Pesten már elkezdte a színházi élet helyreállítását. 1945. január 30-án megalakult a Magyar Művészek Szabadszervezete. A Színházi Osztály vezetője Gobbi Hilda, Major Tamás, Várkonyi Zoltán és Lehotay Árpád lett. Februárban Major Tamás aláírásával már szabad mozgást biztosító igazolványokat osztogattak. Az igazolás birtokosa egyéb munkára nem volt felhasználható. Gobbi kapta az ötös sorszámú igazolványt, Várkonyié volt a 11., Karádynak a 16-os jutott.

Advertisement

Jávor Pálné kérésére a 85-ös sorszámot szabadon hagyták, amíg az elhurcolt sztár nem jelentkezik. Jávor júniusban Németországból írt levelet.

Csináljatok már valamit, hogy hazamehessek. Szörnyű volt ez az idő, amit itt átéltem, kicsit fehér lett a fejem, de nem baj. Nagyon örültem, hogy Major Tomi és Gobbi Hilda átvészelték a rosszat. Itt az a hír, hogy Murátit és Vaszaryt megölték. Kiss Ferenc itt bujkál valahol.

Advertisement

A kommunista párt kocsit küldött érte.

Gobbi Hilda és a Szabadszervezet ott volt mindenütt. Elmentek a pasaréti filmgyárban rekedt budai színészekért. Felmérték, milyen állapotban vannak a színházak. Siralmas volt a látvány. A Nemzeti két belövést kapott, használhatatlan volt. Az Opera megsérült, a többi is szétlőve, még az Izabella téri Magyar Színház szenvedte el a legkevesebb sérülést. A terepszemle során eljutottak a Vaszary házaspár Paulay Ede utcai színházába is.

Romok, kifosztott nézőtér, szétdúlt világítóberendezés, az irodában a székhuzatok letépve – szóval, ostromállapot. Ahogy matattunk ott, diapozitívokat találtunk, amit korábban ott vetítettek: „Lépj be a Hungarista légióba!” A nyilaspárt nyugtáit, a nekik adományozott, hatalmas összegekről Az egész Vaszary család nyilván ezek miatt hagyta el az országot. Sok tehetséget – Muráti Lilit, Vaszary Piroskát – veszítettünk velünk. Kár.

Advertisement

Gobbi Hilda ezt írta, Vaszary János története más volt: az Andrássy Színházba jártak németek, ahogy a többi budapesti színházba is. Csak arról nem tudtak, hogy a színpad alatti részen üldözötteket rejteget a házaspár.

Gobbi maga is pakolja a téglát a Nemzeti újjáépítésekor. Szervezi az előadásokat, újságban toboroz színészeket, zenészeket, fellépőket. Amit Zamercev városparancsnoktól kér, megkapja. A fronton használt huzalokat vezetik be a színházba, katonai trafóval adnak áramot. Péter Gáborral állandó telefonkapcsolatban van.

Advertisement

Május 8-án, a béke hírére, a kommunista párt Tisza Kálmán téri központjában szaval gyújtó hangulatú verseket. Kádár János beszéde után. Júliusban az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tagjává nevezik ki. Júliusban a könyvnapon lép fel. „És már megint mindenhol Major, Várkonyi és én szavaltunk” – így emlékszik vissza 1945 nyarára könyvében.

A Nemzeti Színházat 1945. szeptember 1-jén nyitotta meg Major Tamás igazgató. A Himnusz és az Internacionálé volt az első műsorszám. Gróf Teleki Géza kultuszminiszter ünnepi beszéde is része volt a programnak. Elmaradt. Teleki nem akart szerepelni. Az Internacionálét nem érezte méltónak a Nemzeti Színház megnyitásához. A haragos Gobbi Hilda nyílt levélben szól be neki:

Ha az egész világ dolgozóinak himnusza zavarja Önt, elnézzük további távolmaradását.

Advertisement

Róla is készült a háború után karikatúra. Az ostrom előtt Nyilas Misit is alakította Móricz Zsigmond Légy jó mindhaláligjában. A rajzon nyilas karszalagos Misiként szerepel: „Nem értem Péter Gábort, futni hagyta?” képaláírással. De ez tényleg csak vicc volt, mindenki tudta.

Gobbi üresen álló házakat kér a párttól, hogy színészotthonokat létesítsen. Három év alatt három ilyet hoz tető alá. Somlay Artúrral a kitelepített színészeket is vissza akarja hozatni Budapestre. Egyéb teendői mellett népbírósági tárgyalásokra is jár. Tanúként idézik Szeleczky Zita népellenes perében is.

Advertisement

Amikor Bajor Gizi meghalt, megkapta a villáját, hogy színészmúzeumot csináljon. Törte a fejét, Fedák Sárinak mégis hogyan állítson emléket benne. De aztán megoldotta:

Nehéz dolgom volt Fedák Sárival. Az első János vitéz, Bob herceg nélkül elképzelhetetlen a magyar operett. Népszerűsége vetekedett Blaháéval és Honthyéval. Erényeit és botlásait már összemosta az idő. Egy kép 1919-ből: szaval a vöröskatonáknak. S egy másik 1945-ből: védekezik a népbírósági tárgyaláson. A két képet összekötő üvegtáblára a következőket írtam: Színész nem élhet lelkesedés nélkül. Hogy lelkesedik, az az ő erénye. Hogy miért lelkesedik, az (néha) a kor bűne.

Advertisement

Hétfőnként egy egész ország hallgatta Gobbit a rádióban, ő volt Szabó néni a Szabó családból. Ő meg néha a spanyol rádió magyar adását hallgatta. Ahol egyszer szóba került a neve. 1979-ben találkozott a hazalátogató Muráti Lilivel. Megbeszéltek pár régi félreértést.

Magyar Bálint A Nemzeti Színház története című könyvéből tudtam meg, hogy dr. Németh Antal Muráti Lilit szerződtetni akarta a Nemzeti Színházba. Muráti a Sasfiókot szerette volna eljátszani, s ettől tette függővé a szerződést. Majd Magyar Bálint így zárja mondatát: Gobbi Hildának osztották ki a Sasfiók szerepét, így hát a szerződés elmaradt. Minderről nekem sejtelmem sem volt. Hát mit tudtunk mi bármiről is?

Magyar Bálint mondata szolgált valamelyest magyarázatul arra, hogy 1946-ban a Spanyol Rádió magyar adásában Muráti Lili azt mondta, hogy Bajor Gizit és engem az Oktogonon föl kellene akasztani, mert kezet fogtunk Rákosi Mátyással. Bizony lehet, hogy mindez a Sasfiókért volt. Amikor Muráti először járt itthon Budapesten, és megkeresett, én egyenesen rákérdeztem, valóban fölköttetésemet kívánta-e? Megesküdött, hogy nem, nem igaz, egy szót sem szólt ellenünk, ő kikeresteti a Spanyol Rádió archív anyagából az akkori szövegeit, így fogja bizonyítani a hír valótlanságát. Mindegy, én huszonvalahány évig abban a tudatban éltem, hogy Muráti gyűlöl engem – csak nem tudtam, miért.

Advertisement

Muráti Lili így emlékezett vissza rá a kilencvenes években, egy interjúban:

Aczél elvtárs engedélye kellett, hogy bántódás nélkül hazajöhessek. Még Gobbi Hilda is azt mondta egy interjúban, hogy nem fogna olyannal kezet, mint én, közben előző nap meg nála vacsoráztam. Amikor felhívtam, miért mondta ezt, azt válaszolta: „rossz kedvem volt.” Megbocsátottam neki. Amikor halálos beteg volt, meg is látogattam.

Advertisement

A 80-as években Gobbi egy rádióinterjúban megvédte Szeleczky Zitát is a nyilas vádak alól.

Röhej, hogy mi volt a vád ellene. Szavalta Petőfi versét. Azután meg antiszemita lett. Csak valóban hitvány emberek hihetik, hogy Zita antiszemita lett volna… Színész volt, aki játszotta a rá osztott szerepet. És Zita a rá osztott szerepet nagyon jól játszotta, mert szuper tehetségű színésznő volt. Hihette-e Szeleczky Zita, akit minden este, amikor kilépett a színpadra, tombolva ünnepelte a közönség, hogy valami rosszat tesz? Zita hitt valamiben, és valószínűleg csalódott. Én is hittem valamiben, és én is csalódtam. Így egyikünk sem ártott senkinek. Tudni kell megbocsátani. Ahogy én megbocsátottam Muráti Lilinek.

Egy francot voltam hatalom!

Egyik utolsó nagyobb interjúját a Képes Hétnek adta.

Politika... abba például abszolút belesodródtam. Ha nincs fasizmus, az a mérhetetlen embertelenség, az a sok iszonyat, akkor lehet, hogy a mai napig nem tudom, hogy mi az. Csak az annyira gyűlöletes, annyira szörnyűséges volt, hogy az ellen muszáj volt küzdeni. Így kerültem a kommunisták közé. Így keveredtem én színész létemre az úgynevezett mozgalomba... Benne is maradtam persze... Mert akkor megint jöttek újabb feladatok. Nem lehetett már kiszállni… Akik most verdesik a mellüket, hogy mindent tisztán láttak, ott tapsoltak és bravóztak együtt velem, csak most ugyebár… egy fasiszta éra, egy vesztett háború, morális összeomlás után kellett egy országot felépíteni… újból hitet adni az embereknek, mozgósítani, egy cél érdekében összefogni….

Egy francot voltam hatalom! Lári-fári. Nem tagadnám le, ha így lett volna, csak nem igaz. Attól, hogy járt a szám, hogy sokat melóztam, hogy ismertem mindenkit a vezetésből, meg azok közül is, akiket a vezetés likvidált, mert még anno együtt harcoltunk, az nem jelenti azt, hogy hatalmam is lett volna… Csoda, hogy megúsztam sitt nélkül... Kerestek a nyilasok is, meg rajta voltam Rákosi feketelistáján is, amint később megtudtam, a közepe táján, és éppen előttem egy-két emberrel állt meg a likvidálás.

Advertisement

Gobbi Hilda 1949-ben megkapta a Kossuth-díjat, a következő évben érdemes művész lett, 1955-ben kiváló művész. A munka érdemrend arany fokozata, SZOT-díj, a Magyar Népköztársaság zászlórendje követte. A Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendje volt az utolsó elismerése, 1988-ban, halála és a rendszerváltás nulladik évében. Nagy vágya, hogy megélje az új Nemzeti Színház létrejöttét, nem teljesült. Szobra ma a színház parkjában áll.

Halálos tavasz ‘45 – Jávor Pál története

Advertisement

Halálos tavasz ‘45 – Muráti Lili története

Halálos tavasz ‘45 – Szeleczky Zita története

Advertisement

Halálos tavasz ‘45 – Szabó Lőrinc története

Halálos tavasz ‘ 45 – Fedák Sári története

Advertisement

(Sorozatunk ezzel véget ért. Hogy lesz-e 2. évad – hát azt most még senki sem tudja.)