Egy Ășj amerikai tanulmĂĄny szerint a tĂșlsĂșly nemhogy növeli, hanem egyenesen csökkenti a szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek okozta halĂĄlozĂĄst. MielƑtt rĂĄmentek a dupla adag tĂ©sztĂĄra, van egy mĂĄsik Ășj amerikai tanulmĂĄny is: nem mindegy, hogy milyen az a tĂșlsĂșly.

A 300 milliĂł amerikai kĂ©tharmada tĂșlsĂșlyos vagy elhĂ­zott, MagyarorszĂĄgon is hasonlĂł lehet a helyzet. A tĂșlsĂșlyos emberek gyakrabban kerĂŒlnek kĂłrhĂĄzba koszorĂșĂ©r-betegsĂ©ggel, Ă©s gyakrabban is vĂ©geznek rajtuk koszorĂșĂ©r-mƱtĂ©tet: tĂĄgĂ­tĂĄst vagy bypasst. A Mayo Clinic – nagy hĂ­rƱ amerikai kĂłrhĂĄz Ă©s orvosi kutatĂłintĂ©zet – folyĂłiratĂĄban most megjelent tanulmĂĄny döbbenetes ĂĄllĂ­tĂĄst tesz: a magasabb testtömegindex (BMI), azaz a tĂșlsĂșly jelentƑsen növeli az ilyen mƱtĂ©tek utĂĄni tĂșlĂ©lĂ©s esĂ©lyĂ©t.

A több tĂ­zezer pĂĄciens adatait összegzƑ dolgozat szerint a sovĂĄny, azaz 20 kg/m2 alatti testtömegindexszel bĂ­rĂł betegek az ĂĄtlagnĂĄl 1,8–2,7-szer nagyobb esĂ©llyel kaptak koszorĂșĂ©rmƱtĂ©t utĂĄn infarktust vagy haltak meg mĂĄs szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gben (ĂĄtlagosan 1,7 Ă©v követĂ©si idƑ alatt). Ezzel szemben a legjobb tĂșlĂ©lĂ©si esĂ©lye nem a normĂĄl testsĂșlyĂș, hanem a tĂșlsĂșlyos (25–30 közötti BMI) pĂĄcienseknek volt. Annyira, hogy mĂ©g az elhĂ­zott (30–35 közötti BMI) Ă©s az extrĂ©men elhĂ­zott (35 fölötti BMI) betegek is 27, illetve 22 szĂĄzalĂ©kkal kisebb esĂ©llyel haltak meg koszorĂșĂ©rmƱtĂ©t utĂĄn szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gben, mint a normĂĄl testsĂșlyĂșak.

Advertisement

Ez nagyon-nagyon furcsa, Ă©s ellentmond minden eddigi ismeretnek. A dolgozatot Ă­rĂł Abhishek Sharma is csak talĂĄlgatni tud, hogy mi okozhatja: „Egy magyarĂĄzat az lehet, hogy a tĂșlsĂșlyos pĂĄciensek eleve nagyobb esĂ©llyel kapnak keringĂ©si rendszert ĂłvĂł gyĂłgyszereket, bĂ©ta-blokkolĂłkat, sztatinokat, Ă©s többet is szednek belƑlĂŒk. Lehet, hogy gyorsabb az anyagcserĂ©jĂŒk, ami vĂ©dƑ hatĂĄsĂș lehet olyan idĂŒlt gondoknĂĄl, mint a koszorĂșĂ©r-betegsĂ©g. ElkĂ©pzelhetƑ, hogy a sovĂĄny Ă©s a tĂșlsĂșlyos pĂĄcienseknĂ©l mĂĄs a szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek kĂłrĂ©lettana.” És persze eddig ismeretlen genetikai oka is lehet az egĂ©sznek.

MielƑtt zsebre vĂĄgnĂĄk a mobilt Ă©s kirendelnĂ©k az egĂ©sz desszertlapot, Ă©rdemes kitĂ©rni a folyĂłirat friss szĂĄmĂĄban megjelent mĂĄsik tanulmĂĄnyra is, ami 48 ezer pĂĄciensen a tĂșlsĂșly szerepĂ©t a test összetĂ©telĂ©nek perspektĂ­vĂĄjĂĄbĂłl vizsgĂĄlja: a test szĂĄzalĂ©kos zsĂ­rtartalmĂĄnak hatĂĄsĂĄt a testtömegindex Ă©s a tĂșlsĂșly okozta kedvezƑbb kardiovaszkulĂĄris tĂșlĂ©lĂ©s összefĂŒggĂ©sĂ©re. Magyarul azt, hogy elĂ©g-e simĂĄn tĂșlsĂșlyosnak lenni, vagy inkĂĄbb arrĂłl van szĂł, hogy a vĂ©znĂĄk helyett az izmos melĂĄkok bĂ­rjĂĄk jobban? Mint kiderĂŒlt, az utĂłbbi igaz: a testzsĂ­r alacsonyabb arĂĄnya 29%-kal csökkentette a szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek okozta halĂĄlozĂĄst. „A test összetĂ©telĂ©nek kritikus szerepe van a tĂșlsĂșly paradoxonĂĄban – foglalta össze az eredmĂ©nyt a tanulmĂĄny szerzƑje, Carl Lavie. – A testzsĂ­r vĂ©dƑ hatĂĄsĂĄnak bĂĄrmilyen vizsgĂĄlatakor ki kell tĂ©rni a test zsĂ­r nĂ©lkĂŒli tömegĂ©nek arĂĄnyĂĄra is, ami a nagyobb izomtömeggel van összefĂŒggĂ©sben. Magasabb testtömegindexnĂ©l a testzsĂ­r növeli a halĂĄlozĂĄsi arĂĄnyt.”

Advertisement

Egy harmadik orvos, Kamyar Kalantar-Zadeh csodĂĄlatos hasonlattal fogta meg a tĂșlsĂșly paradoxonĂĄt, amely bĂĄr hosszĂș tĂĄvon növeli az anyagcsere-betegsĂ©gek Ă©s a szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek kockĂĄzatĂĄt, rövid tĂĄvon kedvezƑ hatĂĄssal van a tĂșlĂ©lĂ©sre: „A kardiovaszkulĂĄris rizikĂłfaktorok olyanok, mint egy rosszba vivƑ barĂĄt, akinek hatĂĄsĂĄra elkövetĂŒnk valamit, Ă©s lecsuknak, de barĂĄtunk utĂĄna hƱsĂ©ges marad hozzĂĄnk, Ă©s segĂ­t tĂșlĂ©lni a börtönben a rossz viszonyokat Ă©s a többi fegyencet.”

FotĂł: Marc Eliot