Szép dolog is az, amikor az ember már egy meccs nézése közben pontosan tudja, hogy amit lát, az bevonul a történelembe. A Bayern München–Real Madrid Bajnokok Ligája-elődöntő első félidejének máris ott a helye az örök klasszikus negyvenöt percek között.

Ezt azért ti sem gondoltátok volna, ugye? Az odavágót ugyan megnyerte a Madrid 1-0-ra, de nagyon úgy tűnt, hogy nem a jobb csapatnak sikerült előnyre szert tennie. A Bayern dominált, többnyire magabiztos is volt, és bár a realosoknak már akkor is adódtak ziccereik a még nagyobb fórhoz, nem látszott lehetetlennek, hogy a címvédő ledolgozza a hátrányt.

Nem dolgozta le. A 16. és a 20. perc között két gólt fejelt a szezonban eddig pont kétgólos Sergio Ramos, utána Cristiano Ronaldo hozzátett még egyet, és a München szét volt verve. Kár, hogy a 0-3-as első félidő után a másodikban a hazaiaknak már nem volt erejük igazán élesen hajtani a lehetetlenért, így sok passzos semmivel telt el a csata maradéka. Hogy aztán a végén az így már 16 gólos BL-idényrekorder aranylabdás szabadrúgásból beverje a negyediket. Összesített 5-0-val ment a döntőbe az előzetesen esélytelennek vélt Real Madrid, a világ (eddigi) legjobb csapata gólt sem tudott szerezni 180 perc alatt.

Ha jól értettem, még soha nem kapott ki ennyire nemzetközi kupameccsen otthon a Bayern, és még soha nem verték meg ennyire edzői karrierje során Guardiola edzőt. Ami meg a Madridot illeti, az most elképesztően jó csapatnak látszott, Pepe és Sergio Ramos hátvédek pedig extraklasszisnak mutatták magukat. Carlo Ancelotti, úgy látszik, szintén tud valamit.

Viszont: ez a müncheni szurkolótábor hihetetlen. Így végigénekelni és -lelkesedni egy ekkora zakót, ez azért csodálatos. Még 1996-ban kint voltam egyszer egy Borussia Dortmund–Ajax BL-negyeddöntőn, és a Südtribünére, a táborba sikerült jegyet szereznünk. Sima 0-2 lett, de a publikum ugyanígy bulizott az első perctől az utolsóig, és amikor már elúszott minden remény, akkor kb. azt énekelték, hogy sebaj, majd jövőre megcsináljuk. Mit ad isten, egy évvel később a BVB 3-1-re verte a döntőben a Juventust.

Advertisement

Hát, ilyen helyeken van értelme a labdarúgásnak.

Másrészt: remélem, most már akkor Madrid–Madrid döntő lesz, szeretném.