Egyik pillanatr√≥l a m√°sikra elmes√©lem nektek, hogy valamikor borfesztiv√°lt√≥l borfesztiv√°lig tartott a napt√°ramban egy √©v, a napokat √©s a heteket pedig -k√≥stol√°sok tagolt√°k. √Čn sokat v√°ltoztam idŇĎk√∂zben, a fesztiv√°l viszont nem, √©s att√≥l tartok, hogy ez nem j√≥.

Sziget-√ľgyben szok√°s amiatt nyavalyogni a szubkult√ļr√°nkban, hogy r√©gen minden jobb volt, amikor m√©g nem indult el rossz ir√°nyba a fesztiv√°l, √©s sokat k√©ne tenni az√©rt, hogy j√≥ ir√°nyba forduljon megint. (Gerendai√©k k√∂zben teszik a dolgukat.) A borfesztiv√°l miatt ezzel szemben nem szok√°s nyavalyogni, m√°r csak az√©rt sem, mert kor√°ntsem izgatja ez a rendezv√©ny annyira a mi szubkult√ļr√°nkat. Pontosabban, ez egy eg√©szen m√°s szubkult√ļra.

Viszont √©n magam ennek is el√©gg√© r√©sze voltam kor√°bban ‚Äď sokat blogoltam borr√≥l, sŇĎt k√∂nyvet is √≠rtam a t√©m√°ban ‚Äď, mindazon√°ltal n√©h√°ny √©vvel ezelŇĎtt elkezdtem kikopni belŇĎle. √Ām az, hogy a blogol√°s abbamarad, nem jelent olyasmit, hogy az embert megszŇĪnnek ismerni azok, akik addig ismert√©k, sŇĎt olyan is elŇĎfordul, hogy tal√°lkozv√°n arra biztatj√°k, kezdje csak √ļjra, √©s ez term√©szetesen j√≥lesik. Ahogy maga a bor is, t√∂bbnyire.

A bor ugyanis az egyik legklasszabb dolog, amit az emberis√©g feltal√°lt. Nem el√©g, hogy igazs√°g √©s boldogs√°g van benne, r√°ad√°sul m√©g rettenetesen sz√≠nes, v√°ltozatos √©s finom is, ha egyszer els√ľllyedsz a rejtelmei k√∂zt, soha az √©letben nem fogsz kikecmeregni onn√©t. Vagy √≠gy, vagy √ļgy, benne maradsz √∂r√∂kre, hi√°ba hagyod abba az √≠r√°st, sŇĎt az olvas√°st is.

Ez akkor is igaz, ha ilyen jegyzetelŇĎs-okoskod√≥s k√≥stol√°sok m√°r r√©g nincsenek, teh√°t nem is tagolnak semmit, √©s rendezv√©nyekre sem nagyon j√°rok. (Noha vannak k√∂zt√ľk olyanok, amik √©rdekeln√©nek ‚Äď mint pl. a furmintfebru√°r vagy az olaszrizling-okt√≥ber nagyk√≥stol√≥i ‚Äď, de valahogy mindig k√∂zbej√∂n valami.) √ögy n√©zett ki, az idei borfesztiv√°lt is kihagyom k√ľl√∂nb√∂zŇĎ okokb√≥l ‚Äď Szilyt iparkodtam r√°besz√©lni egy kis riportra ‚Äď, √°m a tegnap est√©m v√°ratlanul felszabadult, √©s hat √≥ra t√°jt hirtelen felindul√°sb√≥l felcaplattam a V√°rba.

Advertisement

Ahol a k√∂vetkezŇĎket tapasztaltam:

  • l√≥g az esŇĎ l√°ba, 100 sz√°zal√©kos a p√°ratartalom, alig l√©zengenek a standok k√∂rny√©k√©n
  • kifejezetten vag√°ny poharat adnak
  • nincs b√≥d√©ja a Bort√°rsas√°gnak, ami kor√°bban mindig biztos pont volt az √©letemben
  • mintha eleve sokkal kevesebb lenne a ki√°ll√≠t√≥, mint amikor legut√≥bb fesztiv√°loztam
  • kevesebb a bor√°sz is, a szt√°rok k√∂z√ľl sokan hoszteszekkel-munkat√°sakkal oldj√°k meg a bulit (tudom, hogy m√°s dolguk is van, mint hogy engem sz√≥rakoztassanak, de n√©h√°ny √©ve ez m√©g az a hely volt, egyetlenk√©nt, ahov√° elj√∂ttek)
  • √©rtelmes ennival√≥t nem tal√°lok, tov√°bbra sem emelt√©k meg rendesen a gasztron√≠v√≥t
  • a gomb√°s keny√©rl√°ngos gyakorlatilag ehetetlen
  • ugyanazok a zen√©k sz√≥lnak ugyanazokr√≥l a sz√≠npadokr√≥l, mint t√≠z vagy h√ļsz √©vvel ezelŇĎtt (ez csak benyom√°s, konkr√©tan nyilv√°n nem stimmel)

Advertisement

Egy szó, mint száz, az egésznek volt valami szomorkásan falunapos-vásári hangulata, és azt én nem szeretem. Fél óra után már ott tartottam, hogy lelépek a nyavalyába. Aztán maradtam, ott tartott a szakmai kíváncsiság és a kötelességtudat. Ráadásul amikor elkezdett alkonyodni-sötétedni, fel lehetett nézni a kivilágított falakra, amik szépek.

Amire ki akarok lyukadni, az kb. annyi, hogy szerintem nem lehet mindent ugyan√ļgy csin√°lni √©vtizedeken kereszt√ľl. Ok√©, hogy amikor 1996-97 k√∂rny√©k√©n N. √©s V. professzorokkal elballagtunk ‚Äď akkor m√©g ‚Äď a V√∂r√∂smarty t√©rre, az √ļjdons√°g var√°zsa √©s az √©pp sz√°rba sz√∂kkenŇĎ kult√ļra frissess√©ge egy√ľttes erej√©vel lenyŇĪg√∂z√∂tt benn√ľnket ‚Äď az alkoholfokok r√°tettek m√©g egy lap√°ttal ‚Äď, de ma m√°r t√∂bb kell, mint egy falunap a fŇĎv√°rosban. Nem tudom, pontosan mit √©s hogyan kellene-lehetne v√°ltoztatni, de hogy kellene, az k√©zenfekvŇĎ. M√©giscsak 2014-et √≠runk, a 20. sz√°zad nagyon r√©gen v√©get √©rt. (√Čs k√∂zben Gerendai√©k is teszik a dolgukat, nagyon helyesen.)

De ki tudja: az is lehet, hogy ez az eg√©sz nem a fesztiv√°l baja, hanem az eny√©m, √©s √©vrŇĎl √©vre egyre t√∂bben √©rzik j√≥l magukat a buliban, √©s csak az esŇĎ tett be a cs√ľt√∂rt√∂ki napnak.

Advertisement

Na mindegy, a vil√°g√©rt sem akarok lebesz√©lni senkit arr√≥l, hogy borozzon egy j√≥t, √ļgyhogy mondok is n√©h√°ny apr√≥s√°got. ElŇĎsz√∂r is, ha m√°r annyi pinc√©szet kint van, ne ragadjatok le egyn√©l-kettŇĎn√©l ‚Äď az egyik standn√°l pl. k√©tszer k√©t deci kadark√°t k√©rt egy ifj√ļ p√°r, nagyobb butas√°g nincs ‚Äď, varietas delectat, ahogy mondani szok√°s. Sok helyen decit m√©rnek, a jobbak felet is adnak, de majd' mindenkivel meg lehet besz√©lni, hogy k√≥stol√°snyi adagokb√≥l sz√°molj√°k ki a fizetendŇĎ mennyis√©get. Az, hogy feh√©rborokkal kell kezdeni, ut√°nuk j√∂n a roz√©, a v√∂r√∂s, √©s legv√©g√ľl az √©des, alapj√°ban v√©ve nem h√ľlyes√©g, de egy fesztiv√°lon az ilyet felesleges betartani, nem is lehet. A poharat k√ľl√∂nben is egyr√©szt ki lehet √∂bl√≠teni, van csap, m√°sr√©szt cser√©lik frissen mosottra-sz√°r√≠tottra.

Konkr√©t borokat is tudok aj√°nlani, amiket csekkoltam este. Az olcs√≥bbak k√∂z√ľl tuti j√≥ a Varga Pinc√©szet Aranymetsz√©s olaszrizlingje, a szeksz√°rdi T√ľske Pince sillere, a Tiff√°n Pince vill√°nyi portugiesere, eggyel feljebb N√©meth G√°bor m√°traaljai chardonnay-ja ‚Äď igen, az, amit a Belga meg√©nekelt, csak √ļj √©vj√°rat ‚Äď, a tokaji Gizella Pince Medve furmintja, a szint√©n tokaji Balassa Pince VillŇĎje, a m√°di Szenttam√°s Percze furmintja, az egri Bukolyi√©k viognier-ja (ez ut√≥bbi a K√©zmŇĪves Borok H√°z√°n√°l tal√°lhat√≥ ‚Äď itt t√∂bb minden miatt is √©rdemes leragadni egy idŇĎre). Ha meg dr√°g√°ra is v√°gyn√°tok, ne hagyj√°tok ki a szeksz√°rdi Takler√©k G√∂r√∂gsz√≥ √©s a fertŇĎr√°kosi R√°spi Gneisz k√©kfrankos√°t.

Legv√©g√ľl azt√°n igyatok asz√ļt, legal√°bb most. Azt √©v k√∂zben √ļgysem issza senki, sajnos, csak s√°toros √ľnnepekkor, ha egy√°ltal√°n. Pedig mekkora istenis√©g az!