"A zsidó identitást és a holokausztot az LMBT(Q)-szubkultúrával összemosó Csáki nem más, mint Alföldi gyatrán érvelő, csahos hordószónoka." Ezt nem a Barikád írja, hanem a Népszabadság, tódulnak az olvasók.

A megjelenése napján, 21-én lemaradtam a Népszabadság kritikájáról, amit Csáki Judit színikritkus Alföldi Róbert-könyvéről írtak. Most már ha akarnék, se tudnék menekülni előle, annyian kezdték megosztani és küldözgetni, bal- és jobboldaliak egyaránt. Elég egy, a sztereotipiákkal dacoló markáns vélemény, és a közönség megbolydul. Szinte mindenki a fenti idézettel kezdi, ami azért kiugróan kemény a cikken belül. De a szerző már előtte is keményen osztja Csákit és a könyvét, amit úgy jellemez, hogy "A hites könyvvizsgálói alaposságra törekvő, csekély fantáziájú szakdolgozatot a színészbüfé-hangulattal elegyítő hibrid".

Advertisement

A szerző, Horeczky Krisztina főleg gyalázkodásban erős:

A kutyájával élő, magános, munkaalkoholista meleg melodramatikus tablója és a bárgyú Meztelenül című fejezet súlyos fiaskó. Alföldi kommentárjai neutrálisak, suták, érzelgősek.

Advertisement

vagy

A szerző óriási baklövése, hogy a leverő fogalmi tájékozatlanságról árulkodó, szókészletében is parlagi Más-színház című fejezet lapos, banális PC-lózungok lomtára lett.

Advertisement

amikor árnyalni akar, sokkal pepecselőbbé válik. De összességében egy kritikával sikerült elérnie, hogy ha nem is beszél róla mindenki, de jó sokan olvassák.

Share This Story

Get our newsletter