A feles√©gem hat √©vvel idŇĎsebb n√°lam. A Max Planck Int√©zet demogr√°fiai kutat√°sa szerint sz√∂rnyen v√°lasztott p√°rt: hal√°loz√°si es√©lyeit 13%-kal n√∂velte fiatalabb f√©rj√©vel.

A férfiaknak ellenben nagyon jót tesz egy fiatalabb csaj

Min√©l fiatalabb feles√©get v√°lasztanak, ann√°l tov√°bb √©lnek. Egy 15 √©vvel fiatalabb feles√©g ‚Äď nem √©ppen ritka p√©lda ‚Äď 20%-kal cs√∂kkenti a mortalit√°s es√©ly√©t. Ford√≠tva is igaz: egy 5‚Äď7 √©vvel idŇĎsebb feles√©g 15%-ot ront a hal√°loz√°si mutat√≥n.

Sok√°ig azt gondolt√°k, hogy ez ford√≠tva is igaz, √©s a nŇĎknek is j√≥t tesz egy fiatalabb f√©rj. De nem: m√©g ann√°l is rosszabbat, mint egy idŇĎsebb. Sven Drefahl k√©tmilli√≥ d√°n h√°zasp√°r adataib√≥l v√©gzett kutat√°s√°b√≥l az der√ľl ki, hogy a nŇĎk akkor j√°rnak a legjobban, ha pontosan vel√ľk egykor√ļ f√©rjet v√°lasztanak. Az idŇĎsebb f√©rjjel kicsit, a fiatalabb f√©rjjel nagyon rosszul j√°rnak. Drefahl kutat√°s√°t, mely a Demography foly√≥irat 2010 m√°jusi sz√°m√°ban jelent meg, ez az √°bra foglalja √∂ssze:

K√©kkel a f√©rfiak, pirossal a nŇĎk, az x tengelyen a kork√ľl√∂nbs√©g, az y tengelyen a mortalit√°s. A bal felsŇĎ sarok saj√°t h√°zass√°gom hal√°los kvadr√°nsa: 16%-kal rontottam a t√ļl√©l√©si es√©lyeimet azzal, hogy Nat√°li√°t vettem feles√©g√ľl. A jobb felsŇĎ kvadr√°nsban az l√°tszik, hogy ŇĎ is r√°baszott: hat √©vvel fiatalabb f√©rje 13%-ot rontott t√ļl√©l√©si es√©lyein.

Advertisement

Miért van ez?

A fiatal nŇĎk idŇĎsebb f√©rfiakra gyakorolt hat√°s√°t az eg√©szs√©gre szelekt√°l√°s megmagyar√°zza. Az v√°laszt fiatalabb t√°rsat, aki megteheti, mert eleve eg√©szs√©gesebb, hosszabb √©letre sz√°m√≠that. A fiatal nŇĎ pszichol√≥giai √©s t√°rsas√°gi hat√°sa sem elhanyagolhat√≥, valamint az sem, hogy idŇĎs korban jobban tud gondoskodni √∂reg f√©rj√©rŇĎl.

De ford√≠tva nem igaz. Egy eg√©szs√©ges nŇĎ rosszul j√°r azzal, ha fiatalabb f√©rjet v√°laszt. N√°luk nincs az a hat√°s, mint a f√©rfiakn√°l, hogy elŇĎny√∂kkel j√°r a fiatalabb t√°rs. ‚ÄěA f√©rfiak √°tlagban kevesebb √©s gyeng√©bb minŇĎs√©gŇĪ t√°rsas√°gi kapcsolattal rendelkeznek, mint a nŇĎk‚ÄĚ ‚Äď mondja Drefahl. A nŇĎk egy√©bk√©nt legsz√≠vesebben vel√ľk egykor√ļ f√©rjet v√°lasztanak, de a t√°rsadalmi norm√°k miatt sokszor idŇĎsebb f√©rfi oldal√°n k√∂tnek ki: Amerik√°ban a f√©rjek √°tlagosan 2,3 √©vvel idŇĎsebbek feles√©geikn√©l.

Advertisement

√Čs hogy mi√©rt lesz a nŇĎk √©lete r√∂videbb egy fiatalabb f√©rjtŇĎl?

‚ÄěA kev√©s lehets√©ges magyar√°zat egyike a t√°rsadalmi norm√°k megszeg√©se, √©s az ezzel j√°r√≥ t√°rsas√°gi szankci√≥k‚ÄĚ ‚Äď mondta Sven Drefahl. Mivel a fiatalabb f√©rj v√°laszt√°sa elt√©r att√≥l, amit a t√°rsadalom norm√°lisnak tekintet, az ilyen p√°rok k√≠v√ľl√°ll√≥nak sz√°m√≠tanak, √©s kevesebb t√°maszra sz√°m√≠thatnak k√∂rnyezet√ľktŇĎl. Ez boldogtalanabb √©s stresszesebb √©lethez vezethet, rosszabb eg√©szs√©ghez, majd az ebbŇĎl k√∂vetkezŇĎ megn√∂vekedett mortalit√°shoz.

A c√≠mlapk√©pen a l√°b√°t l√≥b√°l√≥ nŇĎ a feles√©gem, a pad v√©g√©n √ľgyk√∂dŇĎ f√©rfi √©n vagyok. √Čpp egy anan√°szt v√°gok fel, amit nem sokkal kor√°bban v√°s√°roltam az utc√°n. Remek√ľl v√°lasztottam, romlott volt. Egy-egy falat ut√°n kidobtuk a kuk√°ba.

Advertisement

Gif: Markó Ferenc. Grafikon: Max Planck Intézet. A tanulmányt Tallián Miklós találta.