Hogy milyen az, amikor egy rasszista, tud√°l√©kos, savany√ļ bag√°zs p√©nzzel √©s ideol√≥gi√°val hirtelen felturb√≥zva megsz√°ll egy sz√≠nes, b√©k√©s nagyv√°rost? Olyan, hogy egy ideig lehet rajtuk r√∂h√∂gni, azt√°n kisz√≠vj√°k mindenbŇĎl az √©letet.

Vas√°rnapi z√°rva tart√°s, advanced level

Bej√∂nnek ezek az arcukat s√°llal eltakar√≥, megafonnal lŇĎd√∂rgŇĎ f√©rfiak a v√°rosba, az utc√°kat j√°rj√°k, idegen nyelven dar√°lj√°k, hogy a senki √°ltal nem h√≠vott fundamentalista t√∂rpep√°rtjuk szerint hirtelen mi lett tilos. A v√°ros √©vsz√°zadok √≥ta a k√∂nyvt√°rak, a zene, a tanul√°s, a kult√ļra v√°rosa, egy nagy foly√≥ mellett, lak√≥i nyilv√°n csak forgatj√°k a szem√ľket ezeken az iskol√°zatlan, bakancsos tusk√≥kon, akik szerint tilos p√©ld√°ul zen√©lni, vagy kesztyŇĪ n√©lk√ľl halat belezni a piacon. Csak √©pp mindegyik √°llig fel van fegyverkezve.

Sokszor feltŇĪnnek ezek az ellenszenves fick√≥k Abderrahmane Sissako filmj√©ben, a 2014-es cannes-i filmfesztiv√°lon d√≠jazott √©s a 2015-√∂s idegen nyelvŇĪ Oscar-d√≠jra felterjesztett Timbuktuban. A film azokban a h√≥napokban j√°tsz√≥dik, amikor 2012 tavasz√°n az Ansz√°r D√≠n iszl√°mista szervezet elfoglalta Mali √©szaki r√©sz√©t, √≠gy Timbuktut is, √©s elkezdte azt csin√°lni, amit a vall√°si fundamentalizmust maskarak√©nt haszn√°l√≥ erŇĎszakos band√°k a legsz√≠vesebben csin√°lnak: belepof√°zni m√°sok √©let√©be.

6000 kilom√©ter h√°bor√ļ

A filmet nem Timbuktuban forgatt√°k, hanem 400 kilom√©terrel √©szaknyugatra, a hasonl√≥ √©p√≠t√©szetŇĪ maurit√°niai Val√°t√°ban, de ez j√≥val szimbolikusabb csere ann√°l, mint amikor Buenos Airesben j√°tsz√≥d√≥ filmeket forgatnak a hasonl√≥ √©p√≠t√©szetŇĪ Budapesten. M√°r csak az√©rt is, mert Timbuktu √©s Val√°ta s√ļlya a k√∂z√©pkorban libik√≥kak√©nt billent √°t: a 14. sz√°zad k√∂zep√©tŇĎl Timbuktu vette √°t Val√°ta kor√°bbi szerep√©t, mint a Szahar√°t √°tszelŇĎ karav√°n√ļt d√©li v√©g√°llom√°sa. Val√°ta ma isten h√°ta m√∂g√∂tti kisv√°ros a sivatagban, Timbuktu k√∂nyvt√°rak √©s tud√≥sok otthona.

Advertisement

A konfliktus, ami a film keret√©t adja ‚Äď a harc a Sz√°hel-√∂vezet√©rt ‚Äď, Maurit√°ni√°t√≥l Malin √°t Szud√°nig v√©gighalad eg√©sz Afrik√°n, az √©szaki 10. sz√©less√©g ment√©n. Nagyon-nagyon leegyszerŇĪs√≠tve arr√≥l van sz√≥, hogy a szaharai, muszlim, √©szaki arabok csicskak√©nt √©s szexrabszolgak√©nt tekintenek a tŇĎl√ľk d√©lre √©lŇĎ afrikai n√©pekre. Ez t√∂rt√©nik Maurit√°ni√°ban, ahol a tilalom ellen√©re a mai napig √©l √©s virul a rabszolgas√°g int√©zm√©nye, ez t√∂rt√©nik Maliban, ez t√∂rt√©nik Nig√©ri√°ban, ahol a Boko Haram iszl√°mista gyilkosai eg√©sz falvakat m√©sz√°rolnak le, ez t√∂rt√©nik Cs√°dban, ez t√∂rt√©nik D√°rf√ļrban, ez t√∂rt√©nik Szud√°nban, ahol nagyr√©szt errŇĎl sz√≥l az √©vtizedek √≥ta tart√≥, D√©l-Szud√°n elszakad√°s√°val egy√°ltal√°n nem lez√°rt h√°bor√ļ.

Az elm√ļlt h√°rom √©vtized csak olaj volt a tŇĪzre, illetve az olajb√≥l eredŇĎ ideol√≥gia √©s p√©nz, rengeteg p√©nz. Ami√≥ta a m√©rhetetlen mennyis√©gŇĪ olajnak k√∂sz√∂nheten Sza√ļd-Ar√°bia az arab vil√°g leggazdagabb r√©sze, az arab vil√°g √©s szomsz√©daik k√©retlen√ľl is megkapj√°k az ideol√≥gi√°t, amire ez a nagyon furcsa orsz√°g √©p√ľl: a vahh√°bizmust. Ahogy Steve Coll amerikai t√∂rt√©n√©sz-√ļjs√°g√≠r√≥ √≠rta az orsz√°g 20. sz√°zadi t√∂rt√©nelm√©t feldolgoz√≥ k√∂nyv√©ben, a vahh√°bizmus olyan, mint az Arab-f√©lsziget sz√©lsŇĎs√©ges f√∂ldrajz√ļ √©s kl√≠m√°j√ļ k√∂zepe, a Nadzsd, ahonnan sz√°rmazik. Pokoli hŇĎs√©g van, vagy j√©ghideg, feh√©ren izz√≥ nap van, vagy koromfekete √©jszaka, bŇĪn√∂s vagy igazhitŇĪ, fekete vagy feh√©r. A 18. sz√°zadi hitsz√≥nokr√≥l, Mohamed ibn Abd al-Vahh√°bb√≥l elnevezett iszl√°m√©rtelmez√©s nem ismer √°rnyalatokat, finoms√°gokat, nem ismeri az √©let soksz√≠nŇĪs√©g√©t. Az elgondolkod√≥n, elvar√°zsoltan, egy√°ltal√°n, ezerf√©lek√©ppen meg√©lhetŇĎ iszl√°mot a vahh√°bit√°k szerint csak egyf√©lek√©ppen lehet meg√©lni ‚Äď √ļgy, ahogy √°llig felfegyverzett sz√≥nokai megmondj√°k.

Advertisement

Sokat nem sz√°m√≠tana a vahh√°bizmus, ha nem tolt volna Sza√ļd-Ar√°bia az √©vtizedek sor√°n doll√°rmilli√°rdokat a t√©r√≠t√©s√©be. √Čs ami m√©g enn√©l is fontosabb: a 70-es √©vek v√©ge √≥ta folyamatosan van valahol szentnek h√≠vott h√°bor√ļ, sza√ļdi √©s amerikai p√©nzbŇĎl, ahol minden m√°sra alkalmatlan fiatal f√©rfiak maguk√©v√© tehetik a v√©gtelen√ľl intoler√°ns vahh√°bizmust, √©s azt, hogy minden probl√©m√°ra a Kalasnyikov, a v√°llr√≥l ind√≠that√≥ rak√©ta √©s a m√°sok √©let√©be belepof√°z√°s a megold√°s. A szent h√°bor√ļk v√©g√©n azt√°n semmi m√°s elfoglalts√°got nem ismerŇĎ fiatal f√©rfiak t√≠zezrei t√©rnek haza, ahol sejthetŇĎ, hogy mit csin√°lnak. A szovjetellenes dzsih√°d, a csecsenf√∂ldi h√°bor√ļ, az iraki megsz√°ll√°s, az alg√©riai polg√°rh√°bor√ļ mostanra kimer√≠thetetlen mennyis√©gŇĪ sz√©lsŇĎs√©ges iszl√°mist√°val l√°tta el a vil√°g t√∂bb tucat orsz√°g√°t.

Ezek az iskol√°zatlan, bakancsos, √°llig felfegyverzett tusk√≥k lepik el Timbuktut, a k√∂nyvt√°rak, a zene, a kult√ļra v√°ros√°t, ahol teljesen m√°st jelent az iszl√°m, mint az Arab-f√©lszigeten, √©s elkezdenek belepof√°zni m√°sok √©let√©be, fekete z√°szl√≥ik alatt. Sissako filmj√©nek egyik csod√°ja, hogy nem annyira f√©lelmetesnek tŇĪnnek, mint ellenszenvesnek √©s nevets√©gesnek. Mint amikor fel kell h√≠vniuk a fŇĎn√∂k√∂t, hogy az egyik h√°zb√≥l kiszŇĪrŇĎdŇĎ, istent dicsŇĎ√≠tŇĎ esti zen√©t most akkor hogyan is kell s√ļlyozni. A v√°ros lak√≥i kiker√ľlik ŇĎket, kigy√ļnyolj√°k ŇĎket, h√ľly√©t csin√°lnak belŇĎl√ľk, de ahogy h√∂mp√∂ly√∂g elŇĎre a t√∂rt√©net, √ļgy lesz egyre s√∂t√©tebb √©s kil√°t√°stalanabb az √©let. Ahol minden nap √ļgy telik, hogy idegen, p√∂ffeszkedŇĎ, tud√°l√©kos, k√©pmutat√≥ fegyveresek mondj√°k meg, hogy mit lehet, √©s mit nem, ott elŇĎbb-ut√≥bb elszakad a c√©rna.

Advertisement

Indigókék, napsárga, zöld

A Timbuktuban van egy fŇĎhŇĎs, aki egy√°ltal√°n nem bŇĪntelen, √©s van egy fŇĎgonosz, aki egy√°ltal√°n nem s√°t√°ni, √©s a film r√©szben arr√≥l is sz√≥l, hogy egy ennyire sz√©lsŇĎs√©ges vil√°gban, ahol a hatalom ennyire belepof√°zik az ember √©let√©be, ott minden, egy√©bk√©nt b√©k√©sen megoldhat√≥ konfliktus sz√ľks√©gtelen√ľl, visszaford√≠thatatlanul, tragikusan felnagy√≠t√≥dik, mint d√©lib√°bok a szaharai horizonton.

Advertisement

Ezt a filmet moziban kell megn√©zni, min√©l nagyobb v√°sznon, mert akkor l√°tszik igaz√°n, hogy mennyire sz√≠nes. A fŇĎhŇĎs indig√≥k√©k tuareg turb√°nja, feles√©g√©nek sziv√°rv√°nysz√≠nŇĪ f√ľlbeval√≥ja, l√°ny√°nak naps√°rga nyakl√°nca, a v√°ros v√∂r√∂s √©p√ľletei, a dilis v√©nasszony t√ľrkizk√©k lebernyege √©s v√°ll√°n √ľlŇĎ v√∂r√∂s kakasa, a git√°roz√≥ fi√ļ r√≥zsasz√≠n inge √©s h√°z√°nak s√°rga, v√∂r√∂s √©s z√∂ld szŇĎnyegei, a foly√≥t szeg√©lyezŇĎ f√°k ragyog√≥ z√∂ldje. Hol √©rhetnek fel ezekhez sz√ľrk√©sbarna harci g√∂nceikben √©s fekete-feh√©r z√°szl√≥ikkal ezek az iszl√°mist√°k, akik csak ahhoz √©rtenek, hogy kisz√≠vj√°k mindenbŇĎl az √©letet?

A Timbuktut febru√°r 12-tŇĎl adj√°k a mozikban, Budapesten az Ur√°nia, a MŇĪv√©sz, a Palace Mammut, a Puskin, a Tab√°n, a Toldi √©s a Kino.