A napokban bej√°rta a vil√°gsajt√≥t a h√≠r, hogy egy kutat√°s meg√°llap√≠totta: a popt√∂rt√©net igazi forradalma a hiphopnak k√∂sz√∂nhetŇĎ, √©s nem a Beatlesnek. Teljes h√ľlyes√©g ez, vagy van alapja?

A kutat√°st a londoni Royal Society v√©gezte, az eredm√©nyek azt√°n a sajt√≥ban m√°r sark√≠tva jelentek meg, ami nem csoda, hiszen egy kvantitat√≠v kutat√°s eredm√©nyeit megfelelŇĎ magyar√°zat n√©lk√ľl √ļgy interpret√°lja mindenki, ahogy tudja. M√°rpedig itt magyar√°zat nem nagyon volt.

M√°r legyintettem volna az eg√©szre, hogy micsoda h√ľlyes√©g, amikor r√°akadtam az egyik kedvenc popzenei √ļjs√°g√≠r√≥m, az angol Tom Ewing Tumblr-posztj√°ra a t√©m√°ban, ami seg√≠tett perspekt√≠v√°ba helyezni az eg√©szet. ElŇĎsz√∂r is azt, hogy maga a kutat√°s t√∂k √©rdekes, csak teljesen alkalmatlan arra, hogy messzemenŇĎ k√∂vetkeztet√©seket vonjanak le belŇĎle. Eleve az eg√©sz az amerikai sl√°gerlist√°ra, a Billboard Hot 100-ra korl√°toz√≥dott, ami m√°r √∂nmag√°ban jelentŇĎs szŇĪk√≠t√©s.

A kutat√≥k mintegy 17 ezer dalt vizsg√°ltak meg (pontosabban ezek f√©lperces r√©szleteit), √©s a zenei jellegzetess√©geik (‚Äúakkordok, ritmus, hangz√°sbeli st√≠luselemek‚ÄĚ) alapj√°n sorolt√°k 13 csoportba. Ezek ut√°n n√©zt√©k meg, a csoportok mennyiben vannak jelen a sl√°gerlist√°n. √Čs az al√°bbiakra jutottak.

A list√°k egy r√∂vid idŇĎszakot lesz√°m√≠tva ‚Äď amikor a nyolcvanas √©vek k√∂zep√©n mindenki √°t√°llt a dobg√©pekre √©s a szintetiz√°torokra ‚Äď mindig is heterog√©nek voltak, t√∂bbf√©le st√≠lus is k√©pviseltette mag√°t. A zenei st√≠lusok v√°ltoz√°s√°ban a kutat√≥k h√°rom nagy robban√°st tal√°ltak: 1964, 1983 √©s 1991 voltak szerint√ľk a forradalmi hat√°s√ļ √©vek, amikor hirtelen v√°ltoztak meg az erŇĎviszonyok.

Advertisement

Háromból csak egy volt valódi forradalom

Ezek k√∂z√ľl is k√ľl√∂n√∂sen a harmadik, amikor is hirtelen el√°rasztotta a sl√°gerlist√°t a hiphop, √©s ilyen erŇĎteljes v√°ltoz√°sra se elŇĎtte, se az√≥ta nem volt p√©lda, ez√©rt leszŇĪrt√©k, hogy a hiphop gyakorolta a legnagyobb hat√°st a popt√∂rt√©netre. Pedig az 1991-es fordulatnak van egy sokkal gyakorlatiasabb magyar√°zata is.

Abban az √©vben vezett√©k be ugyanis a Nielsen Soundscan adatgyŇĪjtŇĎ rendszert, amely a t√©nyleges elad√°si adatok feldolgoz√°s√°n alapult. Addig egy j√≥val megb√≠zhatatlanabb, k√∂zv√©lem√©ny-kutat√°son alapul√≥ m√≥dszerrel √°ll√≠tott√°k √∂ssze a sl√°gerlist√°kat, amely kiv√°l√≥ terepe volt a k√ľl√∂nf√©le zeneipari manipul√°ci√≥knak is, √≠gy p√©ld√°ul annak, hogy a csak szubkultur√°lis jelentŇĎs√©gŇĪnek v√©lt st√≠lusokat ‚Äď amilyen a hiphop is volt ‚Äď figyelmen k√≠v√ľl hagyj√°k.

Advertisement

√ćgy mindenkit meglepet√©sk√©nt √©rt, amikor 1991-ben v√°ratlanul berobbant az addig csak m√©rs√©kelten jelen l√©vŇĎ hiphop a sl√°gerlist√°kra, alaposan √°trajzolva az erŇĎviszonyokat. Csakhogy ez m√°r egy √©vek √≥ta tart√≥ folyamat r√©sze volt, √©s kiz√°r√≥lag az adminisztrat√≠v eszk√∂z√∂knek k√∂sz√∂nhetŇĎen tŇĪnhetett forradalminak.

Szint√©n nemcsak zenei okai voltak annak, amikor 1983-ban a new wave rajzolta √°t a list√°kat: ekkorra lett ugyanis m√©rhetŇĎ hat√°sa az MTV-nek, amely p√°r h√≥nap alatt rendk√≠v√ľl n√©pszerŇĪ lett, √©s az ott j√°tszott ‚Äď fŇĎleg a videoklipekben k√ľl√∂n√∂sen erŇĎs brit ‚Äď zenekaroknak kimutathat√≥ hat√°sa volt a lemezelad√°sokra √©s a r√°di√≥s playlistekre is.

1964-ben viszont nem volt v√°ltoz√°s sem az adatgyŇĪjt√©sben, sem a t√©v√©z√©sben, akkor t√©nyleg a Beatles √©s a Stones vezette brit inv√°zi√≥nak volt ekkora hat√°sa. Csakhogy a kutat√°s kimutatta, hogy ezek a brit zenekarok val√≥j√°ban semmilyen forradalmit nem csin√°ltak, csak ugyanazokat a zenei st√≠luselemeket haszn√°lt√°k, amelyek am√ļgy is kezdtek egyre divatosabbakk√° v√°lni, vagyis √ļsztak az √°rral.

Advertisement

Ami m√°r t√©nyleg egy olyan √°ll√≠t√°s, amivel van √©rtelme √©rdemben foglalkozni. EbbŇĎl azt a k√∂vetkeztet√©st lehet levonni, hogy 1.) igenis volt folytonoss√°g a Beatles √©s a t√∂bbiek elŇĎtt is, √©s buta leegyszerŇĪs√≠t√©s az, hogy a semmibŇĎl √©rkezŇĎ Beatles mentette meg az amerikai k√∂nnyŇĪzen√©t a ki√ľresed√©stŇĎl, illetve azt, hogy 2.) a Beatles hat√°sa nem felt√©tlen√ľl mutathat√≥ ki sz√°m√≠t√≥g√©ppel, akkordmenetekbŇĎl √©s ritmusk√©pletekbŇĎl, hanem egy sereg egy√©b dologban is. √Čppen ez√©rt ‚Äô64-et sem zenei, hanem popkultur√°lis forradalomk√©nt √©rdemes kezelni.

Ewing √≠r√°sa arra fut ki, hogy az ilyenfajta kvantitat√≠v kutat√°sok eredm√©nyeit c√©lszerŇĪ m√°s m√≥dszerekkel is megvizsg√°lni, k√ľl√∂nben ekkora bukt√°ba futnak bele a k√©sz√≠tŇĎk, hogy evidenci√°kat rep√≠tenek vil√°gg√° szenz√°ci√≥k√©nt. M√°s k√©rd√©s, hogy a val√≥s√°g sokszor hosszabb √©s unalmasabb, mint ki√≠rni nagybetŇĪkkel, hogy ‚Äúa hiphop volt a popzene legnagyobb forradalma!‚ÄĚ

Az viszont √©rdekes lehetne, ha a kutat√°st (ami egyelŇĎre az 1960 √©s 2010 k√∂z√∂tti idŇĎszakot vizsg√°lta) kiterjeszten√©k a negyvenes-√∂tvenes √©vekre is, √©s kider√ľlne, hogy viszonyulnak a sz√°mok ahhoz, hogy a rock and roll is √°ll√≠t√≥lag a semmibŇĎl j√∂tt 1955-ben.

Advertisement

Fotó: AP Images