Id√©n t√≠z √©ve, hogy Hammer Ferenc √∂sszegyŇĪjt√∂tt 80 mindennapi modoross√°got 80 szigor√ļ c√≠mmel (a cikk elŇĎbb a Magyar Narancsban, majd bŇĎv√≠tett form√°ban a Matul√°n jelent meg). Megkapta benne a mag√°√©t mindenki, aki "emberk√©zik", sŇĎt a farmermell√©nyesek is.

Akkor m√©g nem volt Facebook, se YouTube, √©s az √ļjs√°gcikkek kommentelhetŇĎs√©ge sem volt √°ltal√°nos. Ma viszont m√°r van k√ľl√∂n online szleng √©s netes modoross√°gok, visszat√©rŇĎ √©s ki√ľresedett kommentelŇĎi/f√≥rumos vagy √©ppen tumblr-es fordulatok. Mi, akik a frontvonalban vagyunk, egyszer csak kap√°sb√≥l √∂ssze is szedt√ľnk egy list√°ra val√≥t (melyben ez a tumbr-thread is seg√≠tett):

  • Popcorn, k√≥la bek√©sz√≠tve!
  • √Čn csak egy k√°v√©t k√©rek!
  • Le√ľlhetsz, egyes!
  • Fullba nyomod a kret√©nt!
  • K√∂sz√∂nj√ľk, Emese!
  • √Čn k√©rek eln√©z√©st!
  • M√°ra akkor be is z√°rhatjuk az internetet!
  • Fel√°llva tapsolok!
  • Apa, kezdŇĎdik!
  • Nincsenek szavak!
  • Pr√°jszlessz!
  • Magyarorsz√°g, √©n √≠gy szeretlek!
  • Ennyikeh!

Azt√°n meg azt gondoltuk, megk√©rdezz√ľk a 80 szigor√ļ szerzŇĎj√©t, hozz√° tudna-e tenni. Nem tudott vagy nem akart, viszont mondott m√°s √©rdekeseket. Nagyon √©rdekeseket.

A 80 szigor√ļ megjelen√©sekor a netes kommunik√°ci√≥ m√©g sehol sem volt a mostanihoz k√©pest. Gyarapodott a list√°d az√≥ta?

Amiket akkor, a 80 szigor√ļ idej√©n √∂sszegyŇĪjt√∂ttem, val√≥ban z√∂mmel √©lŇĎsz√≥beli dolgok voltak, most meg ezek √°tmentek a netes besz√©dbe, ami pont ugyanolyan √©lŇĎsz√≥belinek tekinthetŇĎ, csak g√©ppel csin√°lj√°k, nem hangsz√°lakkal. De ma m√°r kev√©sb√© ideges√≠tenek ezek a dolgok, biztos az√©rt is, mert √∂regebb lettem. Minden h√ľlyes√©g mell√© nem lehet oda√°ll√≠tani egy rendŇĎrt, meg az is megvil√°g√≠t√≥ erejŇĪ volt, amikor a gyerekkori f√©nyk√©peim k√∂z√∂tt tal√°ltam magamr√≥l egy felsŇĎ tagozatos fot√≥t, amin farmermell√©ny van rajtam. ErrŇĎl teljesen elfeledkeztem. Ezenk√≠v√ľl ut√°lom a list√°kat, illetve azt, hogy manaps√°g list√°kban kommunik√°lnak emberek, errŇĎl egy komoly, √≥sz√∂vets√©gi jeremi√°d√°t k√©sz√ľl√∂k majd √≠rni.

Mi a baj a list√°kkal?

A lista egy olyan narrat√≠va, amely minden ponton √ļjrakezdi mag√°t, √©s nem k√©szteti r√° sem a szerzŇĎt, sem az olvas√≥t, hogy figyeljen, hogy √©p√≠tkez√©s t√∂rt√©njen a narrat√≠v√°ban, ez√©rt vezet√©s k√∂zben is el lehet ezeket olvasni. A 80 szigor√ļ is lista volt, ironikus m√≥don. Az sem az√©rt lett az, mert list√°t akartam √≠rni belŇĎle, hanem mert kult√ļrszociol√≥gusk√©nt r√©g√≥ta egy f√°jlba gyŇĪjt√∂ttem mindenf√©le megfigyel√©seimet, √©s meglepŇĎdtem, hogy vannak szavak, amelyek √ļgy viselkednek, mint egy hatalmas vakuvillan√°s, √©s elhom√°lyos√≠tanak mindent az illetŇĎ szem√©lyis√©g√©vel kapcsolatban. Hi√°ba igaz, hogy mindenkinek vannak h√ľlye man√≠rjai, √©s nem ettŇĎl lesz valaki j√≥ vagy nem j√≥ ember, de m√©gis a mai napig, ha meghallom azt, hogy "emberke", akkor BANG!, csak erre tudok koncentr√°lni.

Advertisement

Hern√°di Mikl√≥s K√∂zhelysz√≥t√°ra nem befoly√°solt valamennyire, amikor a 80 szigor√ļt √≠rtad?

Fiatalon olvastam a megjelen√©sekor a K√∂zhelysz√≥t√°rt, de nem annak alapj√°n k√©sz√ľlt, ha m√°r valaki, akkor Paul Fussell Oszt√°lyl√©tr√°n Amerik√°ban c√≠mŇĪ k√∂nyve vagy a Mitol√≥gi√°k Barthes-t√≥l, √©s mondom, ma m√°r biztos nem is √°lln√©k neki ilyen list√°t k√©sz√≠teni. Mondjuk az√©rt vannak ut√°latos dolgok, p√©ld√°ul azon sz√∂rny√ľlk√∂dni, hogy milyen g√°z zoknival szand√°lt felvenni.

Teh√°t neked nem tŇĪnt f√∂l, amikor mondjuk a Simicska-f√©le m√©diah√°bor√ļ kirobban√°sakor hirtelen mindenkirŇĎl az der√ľlt ki, hogy nagy mennyis√©gben tart otthon popcornt √©s k√≥l√°t?

Advertisement

Att√≥l, hogy nem vezetek r√≥luk list√°t, m√©g √©szreveszem az ilyeneket. √Črdekes ezeknek a man√≠roknak az √©letg√∂rb√©je, kicsit olyan, mint a divat, ugyanaz az √∂nfelzab√°l√≥ jelleg a l√©nyege, amire annyiszor reflekt√°ltak m√°r. Ha olyat csin√°lok, ami divatos, az m√°r ciki, meg van az a rengeteget id√©zett Woody Allen-mond√°s a klubr√≥l, amelyiknek nem akar a tagja lenni, mert bevenn√©k.

El lehet tekinteni ennek ismeret√©ben mag√°t√≥l az embertŇĎl, aki le√≠rja vagy mondja ezeket?

Oscar Wilde-nak van errŇĎl egy j√≥ mond√°sa: csak a nagyon fel√ľletes emberek nem √≠t√©lnek m√°sok viselked√©s√©bŇĎl vagy megjelen√©s√©bŇĎl. De azt is elismerem, hogy emberek m√°s nyelvi szocio-kultur√°lis k√∂rnyezetben mŇĪk√∂dnek. P√©ld√°ul ha az √©n ismerets√©gi k√∂r√∂mben a nŇĎk meghallj√°k, hogy valaki pocaklak√≥nak nevezi a m√©g meg sem sz√ľletett bab√°t, azonnal a ridik√ľlj√ľkbe ny√ļlnak a revolver√ľk√©rt. Ugyanakkor nagyon sokf√©le ismerŇĎs√∂m van a Facebookon, akik m√°s szocio-kultur√°lis k√∂zegben mozognak, ahol nem j√∂n √°t, hogy mi a baj a pocaklak√≥val. Olyan ez, mint hogy biztos vannak amerikaiak √©s angolok, akik szerint az, ahogy √©n besz√©lek angolul, az rendk√≠v√ľl man√≠ros, de ezt √©n itt Budapesten honn√©t k√©ne tudjam? A fŇĎ baj, hogy mindenki olyan bunk√≥. Azt keresi a m√°sikban, hogy hol lehetne beler√ļgni. Kicsit le k√©ne lassulni. Meg valahogy a k√ļls√°glist√°kkal k√©z a k√©zben j√°r√≥ stigm√°z√≥m√°nia is egy ronda √ļjdons√°g nekem, azaz hogy egy apr√≥ dolog miatt meg kell semmis√≠teni a m√°sikat. Mintha az eg√©sz kult√ļra afel√© araszolna, hogy egy nagy amerikai gimn√°ziumi oszt√°ly lenne, amiben mindenki azon p√∂r√∂g, ki a k√ļl, ki nem.

Advertisement

Igen, de amikor az ember azt l√°tja, hogy "le√ľlhetsz, egyes", akkor neh√©z lelassulni. Amikor √∂sszeszedt√ľk ezt a p√°r p√©ld√°t, Szily L√°szl√≥ bevallotta, embert is tudna √∂lni a "le√ľlhetsz, egyes" l√°tt√°n.

Ez is olyan, hogy amikor huszon√∂tsz√∂r l√°tom, ideges√≠t, de √∂tvenedszerre m√°r feh√©rzaj, nem veszem √©szre. Egy√©bk√©nt is, ha neki√°llok f√≥rumot olvasni, akkor ez egy megv√°ltozott tudat√°llapot, √©s legink√°bb magamat sajn√°lom, hogy ilyen dolgot csin√°lok, √ļgyhogy nem vagyok hajland√≥ semmi √©rzelmi reakci√≥ra.

Fel sem tŇĪnik egy "K√∂sz√∂nj√ľk, Emese"?

Nem. De eleve ker√ľl√∂m a f√≥rumoz√°st √©s a kommenteket. R√©gen m√©g be√≠rtam, ha mondjuk a Mandinerben szakmai k√©rd√©sekrŇĎl valami h√ľlyes√©get √≠rtak, akkor a saj√°t nevemmel bejelentkezve mondtam el, mi mi√©rt nem stimmel. Most m√°r ezt se csin√°lom, pontosan az√©rt, mert a f√≥rum √©s a kommentel√©s a leghi√°baval√≥bb dolog a vil√°gon. Nem is olvasom nagyon, k√ľl√∂n√∂sen, ha √©n is √©rintett vagyok.

Advertisement

Akkor a legut√≥bbi t√ľntet√©sen mondott besz√©ded ut√°n sem n√©zt√©l netes visszhangokat?

Jaj, isten ŇĎrizz, nekem nagyon v√©kony bŇĎr√∂m van, nem b√≠rom, amikor r√°m b√°rmit is mondanak. Az elsŇĎ ilyesmi akkor volt, amikor h√©t √©ve az Index t√°mogat√°s√°val p√°ly√°ztam a t√©v√©eln√∂ks√©gre, akkor szembes√ľltem elŇĎsz√∂r ezzel, hogy idegenek megjegyz√©seit olvastam magamr√≥l, √©s azzal is, hogy mennyire nem b√≠rom. T√©nyleg rosszul alszom az ilyentŇĎl, m√©g az is b√°nt, ha s√©rtett di√°kok a Mark My Professoron √°llnak bossz√ļt rajtam, √ļgyhogy m√°r azt se olvasom.

Azzal azért csak találkoztál, hogy "felállva tapsolok".

Na l√°tod, ez milyen √©rdekes, mert az angolban a *standing ovation* m√©g vicces, de ebbŇĎl is l√°tszik, milyen k√©pl√©kenyek ezek a dolgok.

Advertisement

Tudsz p√©ld√°t a kor√°bban eml√≠tett elt√©rŇĎ szocio-kultur√°lis k√∂zegre?

Vannak ismerŇĎseim, akik ugyanolyan idŇĎsek, mint √©n, de valamilyen okn√°l fogva csak k√©t-h√°rom √©ve kezdtek internetezni, √©s √©rdekes, hogy az ŇĎ egyedfejlŇĎd√©s√ľk megism√©tli az internet fejlŇĎd√©s√©t, pont azokat a hoaxokat kezdik posztolgatni, amik 15 √©ve mentek v√©gig. De m√≠g r√©gen kimondottan s√©rt√©snek √©reztem, ha egy ismerŇĎs√∂m azzal j√∂tt, hogy a XVII. ker√ľleti Tesc√≥ban megint tal√°ltak egy kisfi√ļnak √∂lt√∂ztetett, elrabolt kisl√°nyt, aki be volt k√°b√≠t√≥zva, akkor az volt a reakci√≥m, hogy hogy lehetsz ilyen h√ľlye, ma m√°r, ha l√°tom, hogy az illetŇĎ mikor kezdett netezni, sokkal meg√©rtŇĎbb vagyok. Az internetez√©shez hozz√°tartozik valamilyen fok√ļ rutin. Annak idej√©n p√°rszor √©n is bedŇĎltem ilyesmiknek. De ez pont olyan, mint amikor valaki a h√©tk√∂znapi besz√©lget√©sben a tegnapelŇĎtti h√≠rekkel j√∂n elŇĎ ‚Äď az√©rt az riaszt√≥ dolog, nem? √ögyhogy egyre kev√©sb√© van √©rtelme k√ľl√∂nbs√©get tenni az √©lŇĎ √©s az internetes kommunik√°ci√≥ k√∂z√∂tt.

Mondjuk √©n √©lŇĎben sosem hallottam m√©g, hogy le√ľlhetsz, egyes.

Ez igaz. De nekem is eszembe jutott egy speci√°lisan netes dolog: a mai napig nem visz r√° a l√©lek, hogy emotikont haszn√°ljak. √Čn ezt nem tudtam, hogy ennyire hozz√°nŇĎtt az emberekhez, csak az ismerŇĎseim mondt√°k, hogy ha nem rakom oda, megs√©rtŇĎdnek, √©s kem√©nynek √©rzik a mondanival√≥t. Azt v√©gk√©pp a fene se gondolta volna, amit nemr√©g olvastam valahol, hogy a pont m√°r szigor√ļbb, mint a felki√°lt√≥jel. Azaz a pont az √ļj felki√°lt√≥jel. Azt√°n az is k√ľl√∂nbs√©g √©lŇĎsz√≥ √©s online kommunik√°ci√≥ k√∂z√∂tt, hogy amik megjelentek a szigor√ļ list√°ban, fŇĎk√©nt olyan man√≠rok voltak, amik k√©pmutat√°snak tŇĪntek. De ha az ember most felmegy a f√©lnyilv√°nos netes oldalakra, azoknak a z√∂me ebbŇĎl √°ll. Emberek teszik az agyukat, ami n√©ha j√≥l s√ľl el, de a t√∂bbs√©g nem tehets√©ges, teh√°t a mondand√≥juk csupa olyasmi, amit lap√°tolni lehetne az ilyen list√°kra, de akkor mi maradna? Ez√©rt se csin√°ln√©k m√°r ilyet.

Advertisement

A netnek viszont nagy elŇĎnye, hogy k√∂nnyebben visszakereshetŇĎ esetleg, mi honn√©t indult, nem?

Ilyen szempontb√≥l t√∂k j√≥, mert alapesetben m√°r nincs olyan po√©n, amit ne tal√°lt volna ki valaki m√°s. P√©ld√°ul egyszer elmes√©ltem TGM-nek, hogy annak idej√©n az any√°m egyszer √ļjs√°golta, hogy hallotta a r√°di√≥ban, hogy Darwin elm√©let√©vel milyen bajok vannak. √Čn meg mondtam neki, hogy jaj, anyuk√°m, nem kell minden h√ľlyes√©get elhinni, mire egyszer csak kij√∂tt belŇĎle, hogy j√≥l van fiam, lehet, hogy te a majomt√≥l sz√°rmazol, de √©n nem! Amikor ezt elmes√©ltem a Gazsinak, hideg tekintettel r√°m n√©zett, hogy ez egy ezer√©ves anekdota. Pedig az any√°mnak eg√©sz biztos mag√°t√≥l szaladt ki, de ha benne √©l√ľnk ugyanabban a kult√ļr√°ban, √©s ugyanazt a nyelvet haszn√°ljuk, teljesen esetleges a szerzŇĎ. De ez az interneten legal√°bb v√°ltozhat, mert most m√°r t√©nyleg visszakereshetŇĎk a dolgok.

Fotó: Facebook