Soha nem rajongtam különösebben a japán rajzfilmekért, de ez a hétperces – a nyolcvanas évek stílusát idéző – darab egészen lenyűgözött. Egy csillagok háborújás űrcsatát mutat be a Birodalom legjobb vadászpilótáinak szemszögéből.

A TIE Fighter c. filmet Paul Johnson készítette, csak a nagyon kemény, természetellenes kameramozgásokra lehet panasz. Plakát is van, az is elég jól sikerült.

Ha most a nagy klasszikus filmeket nem számítjuk – Chihiro és a többiek –, nekem csak egy animesorozat jött be, a Cowboy Bebop. Persze a Dragon Ballon kívül, ami kicsit generációs élmény, és így, felnőtt fejjel visszanézve nem annyira értem, hogy bírtam azt a rengeteg infantilizmust és a hetekig húzódó, rengeteg üvöltést tartalmazó csatákat.

A poszt írása közben rákerestem a flying ace-re, hátha találok erre épkézlábabb fordítást, mint a pilótaász. Nem sikerült, viszont egy tök érdekes szócikkre bukkantam. Tudtátok, hogy az első világháborúban az osztrák–magyar oldalon az egyik legeredményesebb vadászpilóta Kiss József volt, akit társai és ellenfelei egyaránt a levegő lovagjának neveztek, mert igyekezett vértelen győzelmeket aratni, nem lelőni, hanem leszállásra kényszeríteni a célpontjait? Azt írják, tizenkilenc győzelméből kilencet így sikerült elérnie. Kisst 1918-ban lőtték le az angol pilóták, miután a gépfegyvere meghibásodott, és a repülője védtelenné vált.

Advertisement

via Sploid