Erik D’Amato lehet, hogy elhagyta Magyarországot, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének továbbra is viccesen könyörtelen megjegyzései az országról, ahol 15 évig élt.

Az 1999 √©s id√©n augusztus k√∂z√∂tt itt √©lt √ļjs√°g√≠r√≥ persze nem azt mondja ‚Äď ahogy k√©sŇĎbb ki is fejti ‚Äď, hogy az internetad√≥ j√≥, hanem azt, hogy a magyar ad√≥rendszer m√°r √≠gy is olyan fojtogat√≥ teher az √°llampolg√°rok v√°ll√°n, hogy egy ekkora t√©tel nem oszt, nem szoroz. √Čs hogy a mindenki √°ltal k√∂z√∂ny√∂sen fogadott, form√°lisan nagyv√°llalatokat √©rintŇĎ ad√≥k sokkal nagyobb k√°rt okoznak, b√°r EU-z√°szl√≥t nem lehet biggyeszteni r√°juk.

Amiben nincs igaza D‚ÄôAmat√≥nak, az az internetad√≥ szimbolizmusa. Az ezerf√©le ilyen-olyan ad√≥ csak √ļgy diff√ļzan keser√≠ti meg az √©letet, az Orb√°n √°ltal kital√°lt internetad√≥ viszont egy√©rtelmŇĪ, gonosz √ľzenet. Az internet a szabads√°g, a nyugat, az √°llamt√≥l nem f√ľggŇĎ k√∂z√©poszt√°ly szimb√≥luma, ahol mindenki azt csin√°l, amit akar. √Čs aki az ehhez val√≥ hozz√°f√©r√©st nemhogy nem seg√≠ti, hanem ak√°r szimbolikus eszk√∂z√∂kkel is g√°tolja, az undor√≠t√≥ gazember.