A Kreatív monstre cikkéből többek között kiderül, hogy került magánzsebekbe több tízmilliárd adóforint, és hogy Gyurcsányék vagy Orbánék voltak-e mohóbbak, ha a médiáról van szó.

A 45 interaktív ábrával érthetőbbé tett cikk nem együléses olvasmány, de akit érdekel, hogyan lett Simicska Lajosból akkora potentát, hogy még nyilvánosan le is gecizhette a miniszterelnököt, az itt választ talál a kérdéseire.

A szerzők nyolcvanezer közbeszerzési és reklámozási adat tanulmányozása és feldolgozása útján próbálják elemezni a második Orbán-kormány alatt végbement változásokat a reklám- és médiapiacon. Adatokkal is bizonyítják a tudatos pénzmozgatást, pontosan látható, mikor melyik médiacég járt jól és kiket próbáltak ellehetetleníteni.

Persze felmerül a kérdés, hogy most, amikor már Gundel Takács Gábor műsorát is elkaszálták a Simicska-érdekeltség miatt, kit fog ez érdekelni, de a szerzők erre ezt válaszolják:

Azt gondoljuk, hogy egyrészt a rendszer kiépülésének és működésének leírása önmagában segíthet minket felkészíteni arra, hogy a hazai média ilyen szintű kiszolgáltatottsága és torzítása még egyszer ne történhessen meg. Másrészt pedig évek múlva a leírt neveket és személyeket emlékeztetni és szembesíteni lehet azzal, hogy 2010 és 2014 között miben vettek részt.

Advertisement

A Kreatív ennek megfelelően nemcsak a Fidesz-közeli médiabirodalom kiépülését, az azt működtető főszereplőket, és a közbeszerzések nyerteseit veszi sorra, de a jelenlegi helyzetből való kiútra is javaslatokat tesz.

A tanulmány legfontosabb megállapításai pedig alább olvashatók:

  • A kommunikációs közbeszerzések teljes összegének közel felét egy induló mellett, vagyis verseny nélkül osztotta ki az állami szektor az előző kormányzati ciklusban.
  • Minél több pénzt lehetett elvinni egy közbeszerzésen, annál kevesebb volt az induló.
  • A teljes összeg közel kétharmadát mindössze három ügynökség nyerte meg: az I.M.G., a Vivaki és a Bell & Partners. Közel háromnegyedét pedig öt ügynökség.
  • A legtöbb pénzt nyerő tíz ügynökség/média között hat olyan van, amelyeknél kormányzati, vagy a kormánypárt gazdasági hátországához köthető kapcsolat mutatható ki.
  • Azokban a médiatípusokban, amelyekben a kormányközeli üzletembereknek tulajdonosi érdekeltségük van, vagy amelyekben van olyan médium, amely a kormányhoz lojálisnak mondható (napi- és hetilapok, plakátcégek, rádiók, televíziók), ott az állami szektor, illetve az általuk választott médiaügynökségek a hirdetési pénzek túlnyomó többségét kormányközeli médiumokban költötték el.
  • Az, hogy az állam a hozzá hűséges médiacégeket hirdetéssel támogatja, a korábbi Gyurcsány-Bajnai kormányoknál is kimutatható, azonban ilyen aránytalanság és állami piactorzító hatás korábban nem volt jellemző.
  • Számos olyan médiacég van, amelynél olvasottsági/nézettségi/látogatottsági adatok nem igazolják az állami reklámköltést, vagyis azok a médiacégek is bőven kaptak állami hirdetéseket, amelyeket csak nagyon kevesen néztek, olvastak, hallgattak.

Advertisement

De akit a teljes kép érdekel, kattintson csak át a Kreatív Online-ra.