√ćme az eddig tizenk√©t hal√°los √°ldozattal j√°r√≥ terrort√°mad√°s elŇĎzm√©nyei ‚Äď b√°r a fŇĎszerkesztŇĎ szerint mostan√°ban nem kaptak semmilyen fenyeget√©st.

A Charlie Hebdo magazin t√∂rt√©nete a hatvanas √©vekre ny√ļlik vissza: a lap elŇĎdj√©t ekkor alap√≠tott√°k Hara-Kiri c√≠mmel, √©s az alkot√≥g√°rd√°j√°ban m√°r ott volt k√©t ma meggyilkolt karikaturista is: Cabu (Jean Cabut) √©s Georges Wolinski. 1969-tŇĎl az addigi havilapb√≥l hetilap lett, L'Hebdo Hara-Kiri c√≠mmel, melyet ugyan betiltottak egy √≠zl√©stelennek minŇĎs√≠tett vicc miatt, de pont ezt elker√ľlve lett a lap neve Charlie Hebdo.

Az √ļjs√°g 1981-ben a cs√∂kkenŇĎ olvasotts√°g miatt megszŇĪnt, majd tizenegy √©vvel k√©sŇĎbb √ļjra √∂ssze√°llt a r√©gi csapat n√©h√°ny tagja, √©s sz√°zezres p√©ld√°nysz√°mmal √ļjraind√≠tott√°k. Az elsŇĎ, komolyabb nemzetk√∂zi visszhangot keltŇĎ √ľgy 2006-os, akkor a lap nemcsak, hogy lek√∂z√∂lte a d√°n Jyllands-Posten botr√°nyos Mohamed-karikat√ļr√°it, m√©g kieg√©sz√≠tette p√°r saj√°ttal is. Ezek kiv√°ltott√°k az akkori francia eln√∂k, Jacques Chirac rosszall√°s√°t is, de a lap azzal v√©dekezett, hogy nem a muszlimokat vett√©k c√©lba, hanem az iszl√°m fundamentalizmust.

2011. november 3-√°n a lap egyik sz√°ma Charia Hebdo c√≠mmel jelent meg, vend√©gszerkesztŇĎk√©nt pedig mag√°t Mohamedet t√ľntett√©k f√∂l, r√≥la √ļjabb karikat√ļra is megjelent. Erre v√°laszul gy√ļjt√≥bomb√°val t√°madt√°k meg egyik √©jszaka a szerkesztŇĎs√©get, amely akkor teljesen ki√©gett. A hal√°los fenyeget√©seket is kap√≥ munkat√°rsak v√°laszul egy szak√°llas iszlamist√°val cs√≥kol√≥z√≥ Charlie Hebdo-karikaturista k√©p√©vel v√°laszoltak, √©s "A szerelem erŇĎsebb a gyŇĪl√∂letn√©l" k√©pal√°√≠r√°ssal.

A k√∂vetkezŇĎ √©vben k√©sz√ľlt a m√°sik posztban l√°that√≥ c√≠mlap, egy muszlim im√°mot (√©s nem Mohamedet, ahogy elŇĎsz√∂r √≠rtam) kerekessz√©kben tol√≥ ortodox zsid√≥val. A retorzi√≥kt√≥l tart√≥ francia korm√°ny v√°laszul ideiglenesen bez√°rt n√©h√°ny k√∂vets√©get √©s kultur√°lis k√∂zpontot, a k√ľl√ľgyminiszter, Laurent Fabius pedig b√≠r√°lta a "tŇĪzre olajat √∂ntŇĎ" karikaturist√°kat. A fŇĎszerkesztŇĎ, G√©rard Biard (t√ļl√©lte a mer√©nyletet, mert √©pp Londonban volt) √≠gy felelt neki: "A mi √ļjs√°gunk betartja a francia t√∂rv√©nyeket. Ha a t√∂rv√©ny Kabulban vagy Rij√°dban esetleg m√°st mond, az nem a mi gondunk."

Advertisement

2012 szeptember√©ben a Charb n√©ven alkot√≥ St√©phane Charbonnier hal√°los fenyeget√©seket kapott a meztelen Mohamed-karikat√ļr√°ja miatt, √©s rendŇĎri v√©delem al√° is ker√ľlt. Ňź akkor azt mondta: "Ha feltessz√ľk a k√©rd√©st, hogy le szabad-e rajzolni Mohamedet, akkor a k√∂vetkezŇĎ k√©rd√©s az lesz, szabad-e egy√°ltal√°n muszlimokat mutatni az √ļjs√°gban, majd az, hogy b√°rmilyen embert mutathatunk-e. A v√©ge az lenne, hogy semmit nem lehetne √°br√°zolni az √ļjs√°gokban, √©s a vil√°gban √©s Franciaorsz√°gban agit√°l√≥ maroknyi sz√©lsŇĎs√©ges nyerne."

Az √ļjs√°g nemcsak a muszlimokat h√°bor√≠totta fel, t√∂rt√©nete sor√°n gyakorlatilag minden vall√°st √©s kisebbs√©get provok√°lt, de komolyan csak az iszlamist√°kat d√ľh√≠tett√©k fel. A lap utols√≥ tweetje percekkel a t√°mad√°s elŇĎtt boldog √ļj √©vet k√≠v√°nt az Iszl√°m √Āllam vezetŇĎj√©nek, Abu Bakr al-Baghdadinak.