Egyértelműnek tűnik, hogy a magyar könyvpiac is eljutott oda, ahova elsőként a lemezbiznisz került tíz éve. Egyszerűen szinte minden fontosabb megjelenés azonnal elérhető valahol.

"Kolyok koromban allva olvastam a konyvesboltban, mert nem tudtam megvenni, vagy kevesebbet ettem, hogy olvashassak. Nem akarom, hogy ilyen vilag legyen. Aki ebben a nyomorult, torteto eletben olvasni akar, az olvashasson. Eljen a Guttenberg Galaxis, es az almok vilaga" – z7, piratebay, 2009

Egy a héten publikált statisztikából az derült ki, hogy a fogyasztó áron számított könyvforgalom a 2012-es 58 milliárd forintról 44 milliárd forintra esett vissza. Ez az 1,7%-os inflációt belekalkuláva több mint 25%-os visszaesés a korábbi évek lassú csökkenéséhez képest, ami a 2008-as válsággal kezdődött.

Amíg diák voltam, szinte csak antikváriumokban, utcai árusoktól és könyvtári leselejtezésekkor vettem könyvet. Tavaly viszont, miután kereső ember lettem, vagy tíz darabot vásároltam újonnan. Egyszerűen jó volt felnyitni ezeket a ropogósan friss, hófehér, finom illatú könyveket a dohos, összefirkált, széthulló saláták után.

Aztán épp Murakami Kafkájával jártam félúton, amikor végre vettem egy olyan okostelót, amire érdemes volt könyveket is letölteni. Ki is próbáltam végre, hogy mivel másabb ez így.

Advertisement

Egy könyv, főleg, ha egy 700 oldalas, kemény táblásról van szó, nagyon nehéz tud lenni. Egy idő után kézben tartani is nehézkés. Meggondolja az ember, hogy magával vigye-e.

Ezzel szemben az e-könyv simán elfér a telefonon, ami alapból nálunk van. A legmeglepőbb az volt, hogy sokkal többször nekiálltam olvasni. Míg könyvvel konkrét szeánsz az egész, kijelölni az időt, elhelyezkedni, aztán inni még egy teát előtte, addig a telefon mindig kéznél van. Simán megtörtént, hogy a reggeli kávé mellett belelapoztam a könyvbe, és negyed órára beleragadtam a sztoriba. Tehát olvastam úgy tíz oldalt, ami a fizikai formátummal egész biztos, hogy nem történt volna meg.

A fent említett statisztikákat olvasva egyből arra kezdtem gyanakodni, hogy a zenékhez és a filmekhez hasonlóan a könyvek esetében is fontos beszerzési forrássá válhattak a letöltő oldalak. Gyorsan intéztem is néhány kérdést az ügyben a Magvetőnek, az Európa Kiadónak és az Ulpius Háznak, hogy nekik milyen felméréseik vannak, hogy állnak hozzá a jelenséghez. Válasz sajna egyik helyről sem érkezett eddig, de az Atlantisz öt perc után megerősítette, hogy igen, bármikor bemehetek az Eltűnt idő utolsó részéért, megvár. Stílszerűen ugyanis ezzel a kötettel szeretném lezárni a klasszikus könyvolvasós korszakomat.

Advertisement

Habár a torrent, ingyen és e-könyv szavakra rákeresve nem sok cikket dob fel a Google, a többi találat alapján egyértelmű, hogy a magyar könyvpiac is eljutott oda, ahova az iparágak közül elsőként a lemezpiac került bő tíz éve. Egyszerűen szinte minden fontosabb megjelenés azonnal elérhető valahol. Néha egy regisztrációval, néha az sem kell hozzá. A kiadók pedig semmilyen racionális alternatívát nem tudnak felmutatni. Csak a fétisre, az olvasás iránti elkötelezettségre és a korrekt hozzáállásra lehet alapozni. Viszont amikor ki kellene fizetni kétezer forintot egy egymegás fájlért, akkor sok minden eszébe juthat az embernek.

Ugyanígy fordítva. Ha egy olyan országban, ahol a legtöbb ember meggondolja, hogy háromezer forintot fizessen-e azért, hogy egy hónapon át minden estére legyen órányi olvasnivalója, fizetés nélkül hozzá lehet ehhez jutni a könyvekhez, akkor azok népszerűek lesznek. Innen nézve statisztikák nélkül is elmondható, hogy ha a technikai feltételek elérhetővé teszik a könyveket, sokkal többen kezdenek el olvasni. Ugyanígy az is kijelenthető, hogy olvasási forradalom van. Mert vajon azok az emberek, akik 2013-ban már nem vásároltak könyvet, hányat töltöttek le az internetről?

Hogy mindez jó-e? Nem tudom. Belgiumban minden második utcában lenyűgöző kínálattal bíró lemezboltba botlottam, a Verge-ön meg azt olvasom, hogy hurrá, a mobiltelefonoknak köszönhetően Afrikában elkezdett csökkenni az analfabetizmus. Itthon eközben az a dilemma van, hogy gazdaságilag legyünk korrektek magunkkal, eltartva lemondások árán is a kultúrát – arra az időre, amikor már nem kell rá sajnáljuk a pénzt –, vagy ha már utazni, koncertekre és moziba járni sincs lehetőségünk, legalább legyünk képben az új filmekkel, az izgalmas könyvekkel vagy a legmenőbb zenékkel kapcsolatban.

Advertisement

Tényleg nem tudom. Csak azt kívánom magamnak és magunknak, hogy amikor a mostani regény végére érünk, akkor majd örömmel tudjunk fizetni a következő e-könyvért.

Advertisement

Fotó: Ken Banks/Flickr/Verge