Az év vége azt is jelenti, hogy fordul egyet a szerzői jog kereke, és minden 70 évvel korábban – azaz most 1944-ben – elhunyt ember jogvédett alkotása közkinccsé válik. Radnóti, Edvard Munch, Antoine de Saint-Exupéry és számtalan alkotó munkái használhatók éjféltől szabadon.

A közkinccsé válás azt jelenti, hogy onnantól nem kell jogdíjat fizetni, de még engedélyt sem kérni, hogy egy addig jogvédett alkotást kiadjunk, előadjunk, remixeljünk, bármit csináljunk vele. 1944 ugye egy olyan év volt, amilyen, sok más ekkor meggyilkolt művészéhez – mint Farkas István vagy Ámos Imre festőkhöz – hasonlóan Radnóti Miklós munkáinak holnapi közkinccsé válását is a náciknak köszönhetjük: a költő mindössze 35 éves volt, amikor 1944 november elején agyonlőtték.

Jelenleg 3586 személyt sorol fel az angol nyelvű Wikipédia, akik 1944-ben haltak meg (a magyarban 321-en vannak), a köztük lévő alkotók munkái Magyarországon holnaptól mind közkincsek. Az MTI közleményében Balogh Rudolf fotóst, Dési Huber István festőt, Horvay János szobrászt, Róth Miksa üveg- és mozaikművészt és Szomory Dezső írót említették.

Advertisement

De 1944-ben halt meg Lőw Immánuel orientalista és botanikus, Piet Mondrian festő és Louis Renault is. Utóbbi nem jelenti azt, hogy holnaptól el lehet lopni az összes Renault-t.

Ha tudsz még valakit, akiről jó tudni, posztold ide!

A címlapkép az Ámos Imre és felesége, Anna Margit festő összetartozását szimbolizáló cégért ábrázolja, az alkotásaikat bemutató szentendrei múzeumon van (fotó: Petr Berka). A Nagymező utcai Radnóti-szobor képét Thaler Tamás készítette.