Mint Sz√≠ria, mint Afganiszt√°n: a vonal, melynek ment√©n Sk√≥cia lemetszheti mag√°t holnap Nagy-Britanni√°r√≥l, egy t√°voli birodalom √∂nk√©nyes vonala a t√©rk√©pen. 1900 √©ve v√°g kett√© egy kultur√°lisan egys√©ges vid√©ket, 300 √©ve semmi jelentŇĎs√©ge, de most megint lehet ‚Äď √°ll√≠tja korunk leg√©rdekesebb sk√≥tja, Rory Stewart.

Séta Afganisztánban

Korunk leg√©rdekesebb sk√≥tja Hongkongban sz√ľletett √©s Indon√©zi√°ban nevelkedett, egy kommand√≥sb√≥l lett k√©m √©s diplomata fiak√©nt. Elitiskolai tanulm√°nyai ut√°n a k√ľlszolg√°latn√°l helyezkedett el, majd 27 √©vesen kil√©pett rak√©tak√©nt emelkedŇĎ karrierj√©bŇĎl, hogy s√©t√°ljon egyet. A s√©ta tette h√≠ress√©, de nem az√©rt, mert Isztambult√≥l eg√©szen Nep√°lig gyalogolt, hanem mert pont 2002 janu√°rj√°ban, a t√°libok buk√°sa ut√°n ment √°t Afganiszt√°non, keresztbe a hegyeken, √©s √ļtj√°nak ebbŇĎl a szakasz√°b√≥l meg√≠rta az egyik legokosabb, leg√©rz√©kenyebb, legjobb utaz√≥s k√∂nyvet, amit valaha √≠rtak, a The Places In Betweent. Nagy s√©t√°ja ut√°n alkorm√°nyz√≥ volt Irakban, alap√≠tv√°nyigazgat√≥ Kabulban, professzor a Harvardon, majd 2010-ben hazat√©rt, √©s a Sk√≥ci√°val hat√°ros Penrith and The Border v√°laszt√≥k√∂rzet parlamenti k√©pviselŇĎje lett, a konzervat√≠vok sz√≠neiben.

Stewart szabadidej√©ben dokumentumfilmeket k√©sz√≠t a BBC-nek. Az elsŇĎ Ar√°biai Lawrence-rŇĎl √©s az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļ alatti arab nemzeti felkel√©srŇĎl sz√≥lt, a m√°sodik Afganiszt√°n t√∂rt√©nelm√©nek visszat√©rŇĎ mot√≠vumair√≥l a 19. sz√°zad k√∂zep√©tŇĎl az amerikai inv√°zi√≥ig, a harmadik pedig Hadrianus fal√°r√≥l. A h√°rom, l√°tsz√≥lag k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√©ma val√≥j√°ban ugyanarr√≥l sz√≥: mi t√∂rt√©nik egy vid√©kkel, ha egy t√°voli birodalom, a helyieket leszarva, hat√°rt h√ļz a k√∂zep√©re?

Igaz√°n j√≥l siker√ľlt birodalmi mŇĪhat√°rok

Hogy Ar√°bi√°val mi t√∂rt√©nt, ahhoz t√∂rt√©nelemk√∂nyv helyett h√≠rlapot kell olvasni. A Lawrence √©s Fejsz√°l em√≠r vezette felkel√©st az eur√≥pai birodalmak el√°rult√°k. Nagy-Britannia √©s Franciaorsz√°g a titkos Sykes‚ÄďPicot-egyezm√©nyben 1916-ban felosztotta egym√°s k√∂zt az Oszm√°n Birodalom v√°rhat√≥ buk√°sa ut√°ni K√∂zel-Keletet, √©s sz√©p, ny√≠legyenes vonalakkal rajzoltak egy csom√≥ mesters√©ges orsz√°got: Jord√°ni√°t, Sz√≠ri√°t, Libanont, Irakot, Palesztin√°t. A k√≠s√©rlet siker√©rŇĎl el√©g elolvasni az aktu√°lis h√≠reket az ISIS-rŇĎl, amelynek egyik szimbolikus akci√≥ja a Kelet-Sz√≠ria √©s Nyugat-Irak k√∂z√∂tt a homokba h√ļzott vonal elbuld√≥zerez√©se volt .

Advertisement

Afganiszt√°n √©s Pakiszt√°n hat√°ra messzirŇĎl √ļgy tŇĪnik, mint egy term√©szetes hat√°r, pedig dehogy az: Durand-vonalnak h√≠vj√°k, Henry Mortimer Durand brit-indiai tisztviselŇĎ ut√°n. F√©l √©vsz√°zad h√°bor√ļi ut√°n h√ļzt√°k 1893-ban, √©s nem azt n√©zt√©k, hogy a hat√°r kett√©szeli a kultur√°lisan √©s nyelvileg √©vsz√°zadok √≥ta egys√©ges pastuk haz√°j√°t, hanem azt, hogy onnant√≥l d√©lkeletre a Brit Birodalom lesz, ami nem fog t√∂bb√© megal√°z√≥ veres√©geket szenvedni a minden v√∂lgybŇĎl √©s hegygerincrŇĎl t√°mad√≥ afg√°n gerill√°kt√≥l, onnant√≥l √©szaknyugatra pedig Afganiszt√°n, ahov√° kult√ļrember nem megy. Brit-India sz√©thull√°sa ut√°n a hat√°r megmaradt, d√©lkeleti oldal√°ra a Brit Birodalomb√≥l lett Pakiszt√°n ker√ľlt. A k√≠s√©rlet siker√©t tal√°n m√©g annyira sem kell bemutatni, mint a K√∂zel-Kelet t√©rk√©peit.

Ami Brit-India volt a 19. sz√°zadban, az a R√≥mai Birodalom volt az elsŇĎben. A neh√©zkes, gerill√°k ellen tehetetlen birodalomi hadsereg √©let√©t pedig nem afg√°nok, hanem Britannia felf√∂ldi t√∂rzsei keser√≠tett√©k meg. Hi√°ba a l√©gi√≥k, hi√°ba a gazdag birodalom, a felf√∂ldiekkel semmit nem tudtak kezdeni. A r√≥maiak annyit √©rtek el, mint a szovjetek Afganiszt√°nban, vagy az amerikaiak Irakban: hatalmuk katonai b√°zisaik ker√≠t√©s√©ig terjedt, de civiliz√°ci√≥jukb√≥l √©s kult√ļr√°jukb√≥l a helyiek nem k√©rtek.

Advertisement

N√©h√°ny √©vtized ut√°n a birodalomnak elege lett Britannia parttalan √©s megnyerhetetlen gerillah√°bor√ļib√≥l. Hadrianus cs√°sz√°r a sziget k√∂zep√©re 122-ben vonalat h√ļzatott, arra falat √©p√≠ttetett. A falt√≥l d√©lre onnant√≥l R√≥ma volt: f√ľrdŇĎk, v√°rosok, selymekbe √∂lt√∂z√∂tt nŇĎk, utak, k√∂zponti korm√°ny. A falt√≥l √©szakra pedig valami, ahov√° kult√ļrember nem megy.

A határ elsorvaszt és nyomorba dönt

Hadrianus fala semmit nem k√∂vetett, csak R√≥ma birodalmi logik√°j√°t, ahogy k√©sŇĎbb a Durand-vonal √©s a Sykes‚ÄďPicot-egyezm√©ny hat√°rai. ‚ÄěHadrianus cs√°sz√°r √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy teljesen √∂nk√©nyes, egyenes vonalat h√ļzat‚ÄĚ ‚Äď mondja Stewart, aki filmj√©ben (elsŇĎ r√©sz, m√°sodik r√©sz) azt √°ll√≠tja, hogy nem Anglia √©s Sk√≥cia van, hanem a d√©li, alf√∂ldi Anglia, az √©szaki, felf√∂ldi Sk√≥cia, √©s k√∂zte egy sz√©les, kultur√°lisan egys√©ges vid√©k, amit ŇĎ Middlelandnek, azaz k√∂z√©psŇĎ vid√©knek h√≠v. √Čs hogy ezt v√°gta kett√© Hadrianus fala, √©s ezt v√°gja kett√© az azzal l√©nyeg√©ben azonos, az 1707-es egyes√ľl√©si t√∂rv√©nyek √≥ta jelentŇĎs√©g√©t vesztett angol-sk√≥t hat√°r.

Advertisement

1900 √©ves t√∂rt√©nelme alatt a hat√°r idŇĎnk√©nt sz√°m√≠tott, idŇĎnk√©nt nem sz√°m√≠tott. A R√≥mai Birodalom buk√°sa ut√°n 300 √©vig nem sz√°m√≠tott: ekkor vir√°gzott a korai k√∂z√©pkor egyik legizgalmasabb kir√°lys√°ga, Northumbria, amelynek szerzetesei √©s t√∂rt√©net√≠r√≥i ‚Äď mint Cuthbert √©s B√©da ‚Äď eg√©sz Eur√≥pa kult√ļr√°j√°t meghat√°rozt√°k. Northumbria hanyatl√°sa ut√°n a hat√°r megint komoly lett, a konszolid√°lt Sk√≥ci√°t √©s Angli√°t v√°lasztotta el, √©vsz√°zadokig rabl√≥k √©s hadurak vid√©ke volt: a hat√°r, amit egy r√≥mai cs√°sz√°r rajzoltatott, mert megunta a barb√°rokat. Sk√≥cia √©s Anglia egyes√ľl√©s√©vel a k√∂rny√©k felvir√°gzott, az egys√©ges kir√°lys√°gok a t√∂rt√©nelem egyik legnagyobb √©s legerŇĎsebb birodalm√°t √©p√≠tett√©k fel a 19. sz√°zad k√∂zep√©re.

Stewart remek mŇĪsorvezetŇĎ. Nem pr√©dik√°l √©s nem politiz√°l, csak annyit mutat: amikor ez az √∂nk√©nyes hat√°r √©pp halv√°nyabb volt, a Middleland gazdas√°gilag √©s kultur√°lisan vir√°gzott, amikor jelentŇĎs√©ge √ļjra felerŇĎs√∂d√∂tt, a k√∂rny√©k hanyatl√°snak indult. Nem mondja, hogy Sk√≥ci√°nak nem szabad holnap elszakadnia ‚Äď de megmutatja, hogy milyen hely volt az ut√≥bbi k√©tezer √©vben, amikor el volt szakadva.