Vannak filmek, amikrŇĎl neh√©z √ļgy √≠rni, hogy ne spoilerezn√©nk el kisebb-nagyobb r√©szben a t√∂rt√©netet, magunkra harag√≠tva az olvas√≥kat. A balj√≥s k√∂zelj√∂vŇĎben j√°tsz√≥d√≥ Csillagok k√∂z√∂tt ilyen film, √≠gy nincs k√∂nnyŇĪ dolga a magamfajta sci-fi-kedvelŇĎ, de kritika√≠r√°sban j√°ratlan szerzŇĎnek.

Annyit az√©rt el√∂lj√°r√≥ban el√°rulhatok, hogy az ut√≥bbi f√©l √©vben l√°tott elŇĎzetesek keltette felfokozott v√°rakoz√°sok ‚Äď az √©v(-tized, -sz√°zad) scif-ije! Kubricki remekmŇĪ! ‚Äď nem maradtak beteljes√ľletlen√ľl az IMAX-es vet√≠t√©sen: az Interstellar olyan remekmŇĪ, ami nagy es√©llyel ki√°llja majd az idŇĎ pr√≥b√°j√°t.

Christopher Nolan filmj√©t √≥hatatlanul is m√°s nagyszab√°s√ļ sci-fikhez kezdi m√©rni a n√©zŇĎ, m√°r l√°tatatlanban, amikor sorban √°ll a jegy√©rt, √©s miut√°n kij√∂tt a majd h√°rom√≥r√°s vet√≠t√©srŇĎl, akkor pl√°ne. √ögy k√©pzelem, a grandi√≥zus Csillagok k√∂z√∂ttet a k√∂vetkezŇĎ √∂t tudom√°nyos fantasztikus filmmel lehet a legink√°bb egy lapon eml√≠teni: Kubrick 1968-as opusza, a 2001: Ňįrod√ľsszeia, Tarkovszkij Solarisa, a Robert Zemeckis rendezte Kapcsolat, Ridley Scott Prometheus c√≠mŇĪ ambici√≥zus √©s sokakat megoszt√≥ Alien-elŇĎzm√©nye, valamint Cuar√≥n Gravit√°ci√≥ja alkotja a mŇĪfaj √∂t filmt√∂rt√©neti dimenzi√≥j√°t, amiben Nolan alkot√°sa majd a hely√©t meglelheti.

Nolan remek ar√°ny√©rz√©kkel ny√ļl az ikonikus elŇĎd√∂k r√©v√©n k√≠n√°lkoz√≥ tudom√°nyos-fantasztikus √∂sszetevŇĎkh√∂z, √©s sikerrel ker√ľli el az epigonn√° v√°l√°st. Aki megn√©zi a filmj√©t, nehezen legyint majd r√°, mondv√°n, hogy egy 2014 Ňįrod√ľsszeia, vagy egy M√°sodik Kapcsolat, esetleg egy Antigravit√°ci√≥ form√°j√°ban ker√ľlt ki a kiz√°r√≥lag celluloidra forgatott nyersanyag a v√°g√≥oll√≥ al√≥l. A Csillagok k√∂z√∂tt ugyan hasonl√≥k√©pp nagy k√©rd√©sekkel √©s az azokra adhat√≥ v√°laszokkal foglalkozik, mint a fentebb eml√≠tett √∂t m√°sik film, de k√©rd√©sei √©s v√°laszai j√≥r√©szt √ļjszerŇĪek √©s meglepŇĎek.

Advertisement

A k√∂zelj√∂vŇĎben a F√∂ld erŇĎforr√°sai kiapadnak, a kl√≠mav√°ltoz√°s k√∂vetkezt√©ben lak√≥it √©henhal√°s fenyegeti, nincsenek m√°r h√°bor√ļk, mert √©lelmiszer-termel√©sre kell a p√©nz, nem fegyvergy√°rt√°sra. Cooper (Matthew McConaughey), az egykor volt NASA egykori tesztpil√≥t√°ja l√°ng√©sz kisl√°ny√°val, Murphyvel, √°tlagos k√©pess√©gŇĪ kamasz fi√°val, valamint ap√≥s√°val √©l farmj√°n, ahol kukoric√°t termel, m√©rn√∂ki tud√°s√°val alaposan megt√°mogatott m√≥dszerekkel. Az apokaliptikus "idill" addig tart, m√≠g Coopert fel nem k√©rik, hogy vezesse el az Endurance ŇĪrhaj√≥t egy √ļjonnan felfedezett f√©regj√°rathoz, ami teljesen v√°ratlanul jelent meg a Szaturnusz k√∂zel√©ben. Ugyanis a galaxisok k√∂zti utaz√°st lehetŇĎv√© tevŇĎ j√°rat lehet a kulcs a haldokl√≥, otthonul √ļj, lakhat√≥ bolyg√≥kat keresŇĎ emberis√©g megment√©s√©hez. Cooperre innentŇĎl embertelen√ľl neh√©z d√∂nt√©sek sorozata v√°r, kezdve azzal, hogy v√°lasztania kell: a csal√°dj√°t menti meg, vagy az emberis√©get.

A t√©ridŇĎ sz√∂vet√©ben hatalmas ugr√°sokkal sz√°guld√≥ Csillagok k√∂z√∂tt innentŇĎl olyan √©rzelmi √©s intellektu√°lis hull√°mvas√ļtt√° v√°lik, ami egy fekete lyuk erej√©vel szippantja be √©s tartja fogva a n√©zŇĎt. A film tele van rendk√≠v√ľl erŇĎs jelenetekkel: az Apollo-programot, a holdra sz√°ll√°st tagad√≥ tan√°rok Murphy √©s b√°tyja iskolai elŇĎremenetel√©t √©rt√©kelŇĎ fogad√≥√≥r√°ja, a Saturn V-√∂s rak√©ta startja, amilyet a hetvenes √©vek √≥ta nem l√°thatott az emberis√©g, a f√©regj√°raton t√∂rt√©nŇĎ utaz√°s, a fekete lyuk √©s az esem√©nyhorizont √°br√°zol√°sa, az ŇĪrpion√≠rok fordulatos k√ľzdelmei.

Advertisement

Ezek mind-mind v√©gig fenntartj√°k a fesz√ľlts√©get, amit csak a hozz√°tartoz√≥kt√≥l kapott vide√≥√ľzenetek transzform√°lnak √°t torokszor√≠t√≥ √©rzelmekk√©. (L√°nyos apuk√°k, vigy√°zat: k√≠m√©letlen√ľl √∂ssze fog facsarodni a sz√≠vetek!)

Mindazon√°ltal Nolan filmje nem t√∂k√©letes, a csetlŇĎ-botl√≥, feleslegesen vicceskedŇĎ robotok nem igaz√°n humorosak, semennyire nem ellenpontozz√°k a fesz√ľlts√©get, Cooperen k√≠v√ľl a karakterek (Anne Hathaway a szomor√ļ-sz√©p tud√≥snŇĎ, Michale Caine a b√∂lcs, √∂reg NASA-tud√≥s, stb., stb) kiss√© kidolgozatlanok (mondhatni, csak k√©tdimenzi√≥sak), motiv√°ci√≥ik nem mindig vil√°gosak, √©s a fekete lyukak itt √°br√°zolt viselked√©s√©vel kapcsolatban is lesznek sokaknak fenntart√°saik (m√°r v√°rom a 67 K√≠nos Baki A Csillagok K√∂z√∂ttben c√≠mŇĪ YouTube-vide√≥t).

Advertisement

Nem utols√≥ sorban: ha nagyon szigor√ļ akarn√©k lenni, azt mondan√°m, jobban el tudtam volna viselni, ha a film valamivel t√∂bb sz√≠nes, sz√©lesv√°szn√ļ ŇĪr√°br√°zol√°st (mire j√≥ az IMAX, ha nem erre?) √©s n√©mileg kevesebb k√∂nnyfacsar√°st tartalmaz.

Egy viszont biztos: alig p√°r nappal vagyunk az Antares rak√©ta felrobban√°sa √©s a SpaceShipTwo balesete ut√°n, √©s azt hiszem, enn√©l jobbkor nem is j√∂hetett volna a Csillagok k√∂z√∂tt premierje. Hollywood kedvenc karizmatikus rendezŇĎje az emberis√©g egyik, ha nem a legfontosabb kih√≠v√°s√°t tette filmje k√∂zponti t√©m√°j√°v√°: azt, hogy nincs m√°s v√°laszt√°sunk, kozmikus fajj√° kell v√°ljunk, √©s b√°r lehet, hogy az emberis√©g b√∂lcsŇĎje a F√∂ld, de sehol nincs meg√≠rva, hogy majdan s√≠rja is az lesz.

Advertisement

Nolan olyan erŇĎvel √°ll√≠tja, hogy az egyed √©s a faj k√∂zti konfliktuson t√ļl kell l√©pni, √©s nem szabad feladni hat√°raink egyre kiljebb tol√°s√°t, hogy a v√©geredm√©ny m√°r-m√°r ki√°ltv√°ny, a tudom√°ny, az ŇĪrkutat√°s v√©gtelen fontoss√°g√°nak manifeszt√≥ja. √Čs a szeretet√©, az ember √©s ember, a sz√ľlŇĎ √©s gyermek k√∂z√∂tti szeretet√©.

A Csillagok k√∂z√∂tt cs√ľt√∂rt√∂ktŇĎl a mozikban. Van r√≥la egy m√°sik kritk√°nk is.