15 millió euróba került 7 darab a 15-ből, most folyik a tájékoztató, azonnal bővítjük a posztot.

update:

Orbán miniszterelnök a Parlamentben, Baán László Szépművészeti-igazgató jelenlétében, meglepetéstájékoztatón jelentette be, hogy a kormány sok évtizedes per- és háttértágyalásssozat után megvásárolta a legendás Seuso-kincs ismert részének a felét, 7 ezüsttárgyat.

Advertisement

A miniszterelnök így rántotta le a leplet.

Advertisement

Ezzel az is kiderült, hogy téves volt az összes februári spekuláció arról, hogy a kormány 4,5 milliárd forintért Gustave Courbet Fehér harisnyás akt című képét vehette meg. Február végén terjedt el a hr, amikor a költségvetésről szóló emberminisztériumi beszámolóban a napi.hu megtalálta a következő bekezdést:

"4,5 milliárd forint egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál"

Advertisement

Márpedig ez az összeg nagyjából megegyezik azzal a 15 millió euróval, amit Orbán most említett, amikor egy riporter megkérdezte, mennyibe került a visszavásárlás az államnak.

A Seuso-kincs története majdnem olyan kalandos, mint a Welsz Tamás-Simon Gábor-ügy. A különbozó leírások szerint 15-40 darabból álló római kori edénykollekciót Sümegh József találta meg valamikor 1975-76-ban Polgárdi mellett, nem messze a Balatontól. Sümeghet 1980-ban felakasztva találták, hivatalosan öngyilkos lett, amit az ügy egyetlen ismerője sem hitt el. A kincs 15 év múlva New Yorkban, a Sotheby's aukciós ház kiálltásán bukkant fel újra. Később, 2003-ban egy Lelkes József nevű, börtönben ülő bűnöző azt nyilatkozta, ott volt Sümegh-gel, amikor megtalálták a kincset, aminek a darabjait fokozatosan eladogatták. Lelkes szerint még hárman ismerték a titkot és mind gyanús körülmények között haltak meg.

Advertisement

Az ezüsttárgyakat a gyanús körülmények miatt egyik nagy árverezőház sem merte bevállani, végül a brit Northampton lord kezébe kerültek, a magyar állam feltehetőleg tőle vásárolta meg őket. A magyar hatóságok a kilencvenes években négy pert is indítottak, hogy bebizonyítsák, a kincs Magyarországot illeti, de mindet elvesztették, hiába szerepelt még a Balaton római neve is az egyik edényen.

Share This Story

Get our newsletter